Hadtörténeti régészet

A hadtörténeti régészet tradicionálisan csata- és hadszíntérkutatásra, katonai erődítések vizsgálatára, hadisír-, és roncskutatásra irányul, széles kronológiai keretei az őskortól a modernkorig vezetnek. Fontos társtudománya a tájrégészet, az igazságügyi régészet és a hadtudományi terepelemzés. Az archeológia ezen területének intézményi és közgyűjteményi keretei elsőként a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban alakultak ki Magyarországon, de természetesen ma már több múzeum, egyetem és civil egyesület folytat hadtörténeti régészeti vonatkozású terepmunkát itthon és külföldön egyaránt.

A Hadtörténeti Múzeum napjainkban különös tekintettel csata- és hadszíntértkutatásokat, valamint katonai objektumokhoz kötődő alapkutatásokat folytat. A múzeum gyűjtőköréből fakadóan a kora újkori, újkori és modernkori „lelőhelyeken” végzett terepi munkák között egyaránt szerepel hadtudományi terepelemzés, fémkereső műszeres terepbejárás, „hitelesítő feltárás” és épületfelmérés. 

A katonai temetési helyekkel kapcsolatos feladatellátást („lelőhelyfelderítés”, hadisírfeltárás és exhumálás) a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság végzi.