A Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezte újra a segesvári ütközet komplex régészeti módszereken is alapuló vizsgálatát. A tervezett kutatások céljaként a történeti táj rekonstruálása és az ütközet eseménysorának tárgyi emlékekkel is kísért, pontosabb rekonstrukciója volt. A segesvári ütközet írásos forrásbázisa kedvezőnek mondható, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, miszerint több visszatekintés is kifejezetten Petőfi Sándor eltűnésére és nem a harcok bemutatására reflektált. A segesvári ütközet legjelentősebb emlékhelye ma a fehéregyházai Petőfi Sándor Múzeum és a múzeumkertben található Honvéd-emlékmű.
A 2018–2019. évi munkálatok a területileg illetékes marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének, illetve a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bevonásával mentek végbe.
Az első próba jellegű régészeti terepbejárásokra 2018-ban került sor az Ördög-erdő és a segesvári erdő területén. Ekkor 19 darab, az 1849. évi harcokhoz köthető tárgy, köztük ruházati lelet, pénzérem, kézitűzfegyver-lövedékek és tüzérségi emlékek kerültek napvilágra. A kutatások 2019 májusában–júniusában az Ördög-erdő és a segesvári erdő területén, mintegy 137.500 m2-es területen folytatódtak. Az újabb munkálatok során 344 darab, hipotetikusan a segesvári összecsapáshoz köthető tárgy került elő.
A kutatás fontos újabb állomását a 2019. év végén elvégzett LiDAR (Light Detection and Ranging) felmérés térinformatikai kiértékelése adja majd.
Irodalom
Polgár Balázs – Soós Zoltán: A segesvári ütközet régészeti kutatása (2018). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 18 (2018) 251–265.
Polgár Balázs – Soós Zoltán: Régészek a harcmezőn. A segesvári ütközet színterét kutatták. Magyar Honvéd, 30 (2019) 8. 50–51.
