Az 1704. évi koroncói összecsapás kutatásának aktualitását a 2019 évi. II. Rákóczi Ferenc Emlékév adja. A csatáról a legjelentősebb hadtörténeti összefoglalást Markó Árpád közölte a Magyar Katonai Szemle hasábjain 1932-ben. A Forgách Simon kuruc tábornagy és Sigbert Heister császári tábornagy serege közötti összecsapásra 1704. június 13-án, Koroncó és Szentpál-puszta között került sor. A Szentpál-pusztánál táborozó kuruc had 18 000 katonát és 6 löveget, a Gyirmótnál állomásozó császári had 3.600 katonát és 12 löveget számlált. Bár a kuruc sereg kedvezőbb helyzetből és komoly létszámfölénnyel kezdte meg az ütközetet, a harcot végül a harcedzettebb császári sereg és annak tüzérségi fölénye döntötte el. A Thaly Kálmán által 1872-ben közölt, Miszlai András kuruc költő gyászéneke a következő képet festette az eseményekről: „Hull szegény magyarság szörnyű sokaságával, / Rajta az ellenség, lövi az ágyúkkal, / Pallosokkal / Vágják hamarsággal / Gyalogságot tipratják az lóval. / Úgy hever az holttest az mezőkön széjjel: / Miként aratáskor kéve sűrű renddel; / Piros vérrel / Festetnek ott széjjel, / Megáradtak, folynak sebességgel.” A kuruc had veszteségeit ma 2.000, a császári katonaság halottjait 100 főben adhatjuk meg. Miszlai gyászéneke szerint a harc helyszínén maradt holttestek sokáig temetetlenek voltak: „Nem volt sehult senki olyan istenfélő, / ki holttetemeken lenne könyörülő, / Eltemető, / Az földrül fölszedő, / Ruháinkat inkább lőn elvivő”.
A csatának ma egy, a Koroncó és Nagyszentpál közti földút mellett, 2004-ben emelt kopjafa állít emléket. Az összecsapás régészeti kutatását a gazdag korabeli írásos forrásbázis és a Koroncó környéki dűlőnevek vizsgálata segítheti a jövőben: a harcok emlékét őrzi például a „Harczhelyi dűlő” vagy az „Ágyúdombi dűlő” név.
Kép: Koroncó és Szentpál-puszta az Első katonai felmérésen (HM HIM)
Fotó: A csata emlékműve Koroncónál
Kép: A „Harczhelyi dűlő” és az „Ágyu dombi dűlő” Koroncó mellett (Google Earth)
Irodalom
Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái. Budapest, 2013. 63–93. o.
Miszlai András: Gyászének a koronczai (szemerei) harczról. A forrás közléséhez lásd: Thaly Kálmán: Adalékok a Thököly- és a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. II. Pest, 1872. 46–52. o.