A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a pécsi Janus Pannonius Múzeum 2019 őszén folytatta a harsány-hegyi csata régészeti kutatását önkéntesek bevonásával. Az összecsapás területén az első jelentősebb terepbejárás-sorozatra 2015 decemberében – 2016 januárjában került sor Magyarbóly mellett. A 2019 szeptemberi–októberi munkálatok különös tekintettel a Villány melletti Vár-dűlő és az Öregtemplom-dűlő területeire, illetve a Beremendhez tartozó Csiperda területére koncentrálódtak, a kutatások ekkor mintegy 7 km2-nyi földterületre terjedtek ki. Az újabb vizsgálatok során egyaránt alkalmaztak felderítő jellegű és szisztematikus fémkereső műszeres terepbejárást. A kutatás révén 540 fémlelet került napvilágra, hipotetikusan – a jellemző tárgytípusokhoz való tartozás, a datálás és a leletmintázat összefüggései alapján – 329 tárgyat, köztük 225 fegyverleletet, 40 ruházati emléket, 47 lószerszámleletet, 7 pénzérmét és 10 személyes tárgyat (?) kötöttünk az 1687. évi összecsapáshoz.
Vas ágyúgolyó
A fegyverleletek legnagyobb együttesét a kézilőfegyverek ólomlövedékei képezték. A lövedékek közül 26 deformált (kilőtt / becsapódott), 127 ép (elejtett / elveszített) darab volt. Az öntőmintába való öntéssel, illetve darabolással kialakított, valamint kalapálással kaliberhez igazított gömb, gerezd, hasáb, henger és palack formájú darabok egyaránt megtalálhatóak voltak közöttük, méretük 6 és 19 mm között változott. A lövedékkészítés emlékének tartunk négy (vágásnyommal rendelkező) ólomtekercs-, illetve ólomhasáb-töredéket. A fegyverleletek sorából kiemelendő egy kézilőfegyver vas csőtöredéke, egy szablya maradványa és egy kézigránátrepesz. Külön figyelmet érdemelnek még a tüzérségi emlékek, köztük 57 darab vas ágyúgolyó, egy ágyúgránát repesze és egy kisebb kaliberű vas lövegcső torkolatrészének töredéke. A ruházati emlékek csoportját laposfejű gombok, pitykegombok, övcsatok, övveretek és övvégek, a lószerszámleleteket patkók, egy kengyel, zablamaradványok, szíjelosztók és lószerszámdíszek képezték. A patkók között a kovácsolással, valamint a vaslemezből való kivágással kiképzett példányok egyaránt megtalálhatóak voltak. A pénzérmek közül öt oszmán-török akcse, II. Mátyás egy dénárja, egy pedig Aloysius Contarini velencei dózse zecchinója volt. A személyes tárgyak (?) közé késpenge-maradványokat, egy késvég záró veretét és több fenőkőtöredéket soroltunk.
Aloysius Contarini velencei dózse zecchinója
Az újabb harsány-hegyi kutatások fontos eredménye, hogy sikerült tovább pontosítani a csatatér topográfiáját. A soron következő terepi munkálatok célja várhatóan a tábort védő oszmán-török sáncművek pontos helyének az azonosítása lesz.
A 2019. évi kutatásban részt vett: Bencsik Róbert, Dr. Gábor Olivér, Gombor László, Hendinger Zoltán, Kormos Mihály, Marton József, Máté Tamás, Nagy Alexandra Szilvia, Renner Miklós, Réger Viktor, Standovár Emőke, Tóth Tamás, Dr. Varga Szilárd, Végh Szilárd, Wiesner Iván.
Irodalom
Polgár Balázs: Csatatérrégészeti kutatása Harsány-hegynél. Határtalan Régészet, 4. (2019) 4. 62–64. o.
A csata névadó terepalakulata: a Harsány-hegy (Szársomlyó)