A Hadtörténeti Intézet az Intézmény kutatóintézeti, tudományos és közművelődési, nyilvános közgyűjteményi, valamint publikációs feladatokat ellátó tudományos szervezete. Az Intézet keretében egységes vezetés alatt, de szakmai önállósággal működik a Hadtörténeti Könyvtár, az 1888 óta megjelenő működő Hadtörténelmi Közlemények Szerkesztősége és a Hadtörténeti Kutatóosztály.
A Hadtörténeti Kutatóosztály feladata a magyar és a magyar vonatkozású egyetemes történeti alapkutatások folytatása, a magyarországi és külföldi magyar hadtörténelmi vonatkozású forrásanyag feltárása, résztanulmányok, forráskiadványok és szintézisek készítése. Feladata továbbá a magyar és a kapcsolódó egyetemes hadtörténelem korszakainak, folyamatainak, eseményeinek tudományos feltárása, feldolgozása, valamint a kutatási eredmények közzététele. A hadtörténelem művelésének hivatásos intézményeként koordinálja a hazai hadtörténeti kutatásokat, és jelen van az országos és nemzetközi tudományos életben. Előmozdítja a Magyar Honvédség hivatásos állománya hadtörténeti műveltségének fejlesztését, történelemszemléletének formálását, aktív résztvevője a katonai tanintézetekkel való szakmai együttműködésnek.
A Kutatóosztály történetével kapcsolatban elmondható, hogy a magyar hadtörténetírás kezdeteinek idejére esik annak létrejötte: a Hadilevéltár Irodalmi – későbbi elnevezéssel Hadtörténelmi – alcsoportjáig nyúlik vissza. A Hadilevéltár munkatársainak feladata 1921 után kezdetben az első világháború harcászati és hadászati eseményeinek feldolgozása volt, amit 1942-ig tíz kötetben közzé is tettek. A történészek, levéltárosok közül a második világháborút megelőző évtizedekben tudományos teljesítményüknek köszönhetően többen is a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjainak sorába kerültek: Pilch Jenő, Gyalókay Jenő és Markó Árpád. 1945 után a hadtörténészek kutatási területe kibővült a forradalmi hagyományok, elsősorban az 1848–1849-es szabadságharc históriájának feltárásával, ami mindmáig egyik fő területe a kutatásoknak. A Hadtörténeti Intézet elnevezéssel 1954-ben találkozunk, mely intézmény azóta létszámában és szervezetében is sokat változott. Az 1989 előtti korszak legnagyobb tudományos teljesítménye az 1984–1985-ben megjelent Magyarország hadtörténete vállalkozás volt.
Ennek méltó, azt terjedelmi és módszertani szempontból is meghaladó folytatása pedig napjainkban az új Magyarország hadtörténete című többkötetes munka, melynek első része 2016-ban jelent meg és világháborús centenáriumra való tekintettel hazánk 1718 és 1918 közötti hadtörténetét mutatta be. 2017-ben napvilágot látott az újabb kötet (a kezdetektől 1526-ig), majd 2018-ban kezünkbe vehettük az 1919-től napjainkig terjedő kötetet.
A sorozat utolsó kötete a török hódoltság és a kuruc küzdelmeket mutatja be az 1526 és 1718 közötti időszakban és 2020-ban várható megjelenése.
Az egyes korszakok kutatásért felelős munkatársak:
· 896–1526: Dr. Veszprémy László, alezredes, igazgató. Publikációra lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10010285
· 1526–1686: Dr. Domokos György. Publikációira lásd:
· 1686–1790: Dr. Mészáros Kálmán. Publikációira lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?AuthorID=100130Krámli Mihály (kutatott korszak: 1786–1918, a haditengerészet története)
· 1790–1867: Dr. Süli Attila őrnagy. Publikációra lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10026657
· 1867–1919:
Dr. Pollmann Ferenc. Publikációra lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10020955
· 1919–1945: Dr. Szabó Péter alezredes. Publikációra lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10005291
· 1945–1991:
Dr. Tulipán Éva. Publikációra lásd: https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?AuthorID=10028636
- Krámli Mihály, kutatott korszak: 1786–1918, a haditengerészet története
- Lázár Balázs, kutatott korszak: 1711-1848. Publikációra lásd: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10031372
Az I. világháború történetéhez kapcsolódó kutatások
Az Intézmény az I. világháborús centenáriumi megemlékezések sorában évente rendez országos, illetve nemzetközi konferenciákat a témakörben. Így kerültek konferenciák megrendezésre a Világháború és hátország, valamint Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Balkán, A przemyśl-i katasztrófa és a gorlicei áttörés 1915 címmel. Közreműködött az új, modern szemléletű világháborús alapmunka megszületésében (Pollmann Ferenc – Hajdu Tibor: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918. Budapest: Osiris Kiadó, 2014.). Hasonlóképpen alapmunkának tekinthető Balla Tibor: A magyar királyi honvédtüzérség megalakulása és fejlődése (1913–1918) című könyvfejezete (a Balla Tibor – Csikány Tamás – Gulyás Géza – Horváth Csaba– Kovács Vilmos: A magyar tüzérség 100 éve 1913–2013. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2014. kötetben). A munkatársak folyamatosan dolgoznak a világháborús tábornoki kar életrajzi feldolgozásán, melynek eddig első kötete készült el (Balla Tibor: A nagy háború osztrák–magyar tábornokai. Budapest: Argumentum, 2010.)
Elkészült A magyarezredek.hu internnetes oldal, az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portáljának első szakasza. A portál működését a II. honvédkerület (cs. és kir. VII. hadtest) alakulatainak anyagával kezdi meg. A projekt megvalósítása során honvédkerületenként folyamatosan kerülnek feldolgozásra és feltöltésre a digitalizált tartalmak, hogy az első világháború befejezésének 100. évfordulójára, 2018-ra a Magyar Királyság területén felállított alakulatokról megjelent minden kiadványt hozzáférhetővé tegyünk a kutatók, érdeklődők számára A korabeli hadkiegészítési rendszer alapjaira illesztett térképes megjelenítés lehetővé teszi a magyarországi közös felállítású, és magyar királyi honvéd ezredek diszlokáció szerinti megjelenítését. A részletesebb áttekintést a gyalogság, lovasság, tüzérség, valamint a műszaki csapatok közötti váltás biztosítja. A hadtestekre, illetve honvédkerületekre osztott rendszeren belül további részletesebb információk jeleníthetők meg a területen elhelyezkedő ezredekről. A portál a magyarországi alakulatokról megjelent világháborús összefoglalásokat, fegyvernemtörténeteket, vitézi tettek gyűjteményeit dolgozza fel, a Hadtörténeti Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményének kollekciójára alapozva. A kiadványokhoz eljuthatunk a főmenüből, illetve a keresett ezred térképen keresztül elérhető adatlapjáról (amennyiben van az alakulathoz kapcsolható dokumentum). A digitalizált kiadványokban a kutatónak lehetősége van egyszerű, vagy összetett kereséssel fellelni a konkrét információt. Jellemző az egyes személyekre vonatkozó információk keresése, a találatok pontosságát különböző metaadatok segítik: például arcképcsarnokban, vagy vitézi tettek leírása közt van meg a keresett név.
2005 óta kerül kiadásra a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára című sorozat (sorozatszerkesztő: Veszprémy László), melynek keretében intézményünk a militaria hungarica tárgykörébe tartozó tanulmányköteteket, monográfiákat, adattárakat jelenteti meg.
A megjelent kötetek listája az alábbiakban olvasható:
1. Dombrády Lóránd: Werth Henrik, akiről nem beszéltünk. Budapest, Argumentum, 2005.
2. Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, Argumentum, 2006.
3. Hermann Róbert: Kossuth hadserege, Kossuth fővezérei. Budapest, Argumentum, 2007.
4. Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete. Budapest, Argumentum, 2007.
5. Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései, 1763–1950. Budapest, Argumentum, 2007.
6. Veszprémy László: Lovagvilág Magyarországon. Lovagok, keresztesek, hadmérnökök a középkori Magyarországon. Válogatott tanulmányok. Budapest, Argumentum, 2008.
7. Torma Béla Gyula – Veszprémy László (szerk.): Egy elfeledett diadal. A 907. évi pozsonyi csata. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2008.
8. Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. Budapest, Argumentum, 2009.
9. B. Szabó János: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. Budapest, Argumentum, 2010.
10. Borosy András: Hadakozók, keresztesek, hadi érdemek a középkori Magyarországon. Válogatott tanulmányok. Budapest, Argumentum, 2010.
11. Székely György: Népek, rendek, dinasztiák. Tanulmányok Közép- és Kelet-Európa hadtörténetéből. Budapest, Argumentum, 2010.
12. Balla Tibor: A nagy háború osztrák–magyar tábornokai. Budapest, Argumentum, 2010.
13. Markó György: A Honvédelmi Minisztérium szervezete, 1945–1956. Budapest, Argumentum, 2011.
14. Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések, 1859–1866. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2011.
15. Hausner Gábor: Márs könyvet olvas. Zrínyi Miklós és a 17. századi hadtudományi irodalom. Budapest, Argumentum, 2011.
16. Kovács László: A magyar kalandozások zsákmányáról. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2011.
17. Tulipán Éva: Szigorúan ellenőrzött emlékezet. A Köztársaság téri ostrom 1956-ban. Budapest, Argumentum, 2012.
18. Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc vezérezredes. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2012.
19. Czigány István – Kincses Katalin Mária (szerk.): Az újrakezdés esélye. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc befejeződésének 300. évfordulója alakalmából. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2012.
20. Pete László: Garibaldi magyar parancsnokai. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2013.
21. Kálmán Peregrin – Veszprémy László: Európa védelmében. Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2013.
22. Solymosi József: Forradalom és szabadságharc Északkelet-Magyarországon 1848–1849-ben. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2013.
23. Lázár Balázs: Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2013.
24. Pászti László: A magyar honvédsereg harcászata az 1848/49-es szabadságharcban. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2013.
25. Perjés Géza: Csatakönyv. Tanulmányok a magyar és az egyetemes történelem csatáiról. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2014.
26. Ágoston Gábor: Európa és az Oszmán hódítás. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2014.
27. Kincses Katalin Mária (szerk.): A magyar hadtörténetírás története és aktuális kérdései. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2015.
28. Kiss Gábor: Tábornokok a magyar királyi honvédségben. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2016.
29. Tóth Ferenc: Magyar huszárok francia földön • Hussards hongrois en France. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2016.
30. Zsoldos Attila: Vitézek, ispánok, oligarchák. Tanulmányok a Társadalom- és a hadtörténetírás határvidékéről. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2016.
31. Bácsatyai Dániel: A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2017.
32. Kiss Gábor: Tábornokok a magyar királyi honvédségben 1868-1914, Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018.
33. Krámli Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajói, 1904-1914, Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018.
A sorozat kötetei megvásárolhatók a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kiállítás-kivitelezési Osztályán. (1/325-1600/44-215; muzeumpedagogia@mail.militaria.hu)
1014. Budapest, Kapisztrán tér 2-4.