menu in

Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. 1867-1914

Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. 1867-1914

Az 1867-1914 közötti magyar hadtörténelmet bemutató kiállítás 2010. november 16-án, az intézmény 92. „születésnapján” nyílt, ahogy már szinte hagyománnyá vált, hogy a múzeum kiállításokkal ünnepli e jeles eseményt. Előzménye egy ideiglenes kiállítás volt, ami azzal a céllal épült 2008-ban, hogy egyfajta bevezetőül szolgáljon az első világháborús kiállításhoz, de olyan jól sikerült, hogy kibővítve és átépítve alapjául szolgálhatott az állandó kiállítási sorozat aktuális részéhez. A „boldog békeidőket” talán hajlamosak vagyunk ma már egyfajta rózsaszín szemüvegen keresztül látni, hiszen ebben a korban Magyarország még „nagy” volt, a kiegyezéssel nemzeti méltóságát is visszanyerte, hadserege jelentős erőt képviselt, s a tisztek még kardot viseltek, a huszárok csákóban és mentében pompáztak, nem is beszélve a Hofburgban vagy a budavári Királyi Palotában szolgálatot teljesítő pompázatos viseletű testőrségekről. Ebből a fényből és csillogásból próbál meg valamit átsugározni a kései utódokra a kiállítás, talán nem sikertelenül, hiszen az egykori díszes egyenruhákat nézve elcsodálkozik a látogató, vajon milyen lehetett nyestszőrmés kalpagban és párducbőr kacagányban kísérni az uralkodót az állami ünnepek alkalmával. A kiállításon találkozhatunk a gödöllői királyi palota étkészletéből fennmaradt egyes darabokkal, vagy az utolsó osztrák császár és magyar király, (I.) IV. Károly gyermekkori huszártiszti egyenruhájával, tábornoki gálauniformisokkal, de teljes öltözetű bábukon a haderő legtöbb fegyvernemének, csapatnemének katonáit is megcsodálhatjuk, s a ma embere számára ezek az alakok már szinte mesébe illőek, tollforgóikkal, arany paszományos egyenruháikkal. A máshol is felhasznált „öltözködős” enteriőr is visszaköszön, egy huszártiszt szállására betekintve nézhetjük meg a korszak tárgyi világát, a legapróbb személyes tárgyakig bezárólag, s a „házigazdán” szándékosan maradt kigombolva a zubbony, hogy a látogató láthassa milyen kényelmetlen keménygallérban szorongtak őseink. Igazi katonai relikvia a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia zászlaja, mellette egy fegyvertörténészek szívét megdobogtató emlék: a budapesti Fegyver- és Gépgyár Rt. által készített százezredik 1888/90M 8 mm-es Mannlicher puska „díszdobozos” kiadása, melyet a gyár az uralkodónak ajándékozott. Képzőművészeti alkotások is segítik a kor szellemének felelevenítését, a legismertebb közülük talán Kolozsvári László: Gyengélkedők című festménye, mely egy huszárlaktanya mindennapi életébe enged betekintést.
Ugyanakkor a csillogó felszín alatt rendkívüli változások értek, s bár a parádékon vonuló hadseregek külsején ez egyelőre nem látszott, a fegyverzeti változások (a gyérfüstű lőpor alkalmazása a tűzfegyvereknél, a sorozatlövő fegyverrendszerek elterjedése, illetve a tüzérség óriási technikai fejlődése) már az eljövendő gépi háborút készítették elő, ahol a lobogó zászlók és tollbokréták, a fényes kardok és a piros huszárnadrágok már nem sok szerepet kaphattak. A kiállítási teremsor utolsó terme már a baljós 1914-es dátumot viseli és a XX. század első nagy világégésébe kalauzolja át a látogatót.

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály