Szakmai beszámoló a 3506/01936. pályázati azonosító számú, Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek emléket állító kiállítás megvalósítására Kiskunmajsán témájú pályázatról
2015. november 3-án nyílt meg a kiskunmajsai Marispusztán a „Pongrátz Gergely” ’56-os Emlékmúzeum. Az emlékmúzeum állandó kiállítását a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum készítette a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A megnyitón a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Dr. Kovács Vilmos ezredes köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte L. Simon Lászlót, a Miniszterelnökség államtitkárát, hogy tartsa meg köszöntő beszédét. A köszöntő beszéd után Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese tartott megnyitó beszédet, majd a megkoszorúzták Pongrátz Gergely emléktábláját. A kiállítás megtekintése után Ábrahám-Fúrús András, Kiskunmajsa polgármester tartott pohárköszöntőt.
A kiállítás négy teremből áll. Az első terem az úgynevezett Pongrátz-emlékszoba, amely 1950-es évekbeli bútorokkal van berendezve, köztük olyanokkal, amelyeket a Pongrátz-testvérek, Gergely és Ödön is használtak kiskunmajsai éveik alatt. A szoba berendezésével megpróbáltuk visszaadni annak a hangulatát, hogy milyen körülmények között élhettek a Pongrátz család tagjai Soroksáron.
A második teremben tablókon információk olvashatók Pongrátz Gergely életéről, a Pongrátz családról és az emlékmúzeumnak otthonadó épület múltjáról, ami egy tanyai iskola volt. Az itt található két álló vitrinben a Pongrátz-testvérek személyes holmijai kaptak helyet. Ebben a teremben helyezkedik el az érintőképernyő. Ennek segítségével az érdeklődők jobban elmélyedhetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménytörténetében, kronológiájában és a sortüzek pontos történéseiben. Olvashatnak a kiskunmajsai eseményekről, a forradalom és szabadságharc fegyvereiről. Képeket láthatnak a Pongrátz családról és a régi, kiskunmajsai ’56-os Emlékmúzeumról.
A harmadik terem a klasszikus kiállítótér. Fényképes üvegtablók, vitrinek segítségével ismerhetőek meg előzményként az 1950-es évek, a forradalom tizenhárom napja, a megtorlás és az emigráció. A vezető főszöveg hangharangok segítségével meghallgatható és molinón el is olvasható. A teremben interaktív térkép segítségével ismerhetők meg a budapesti események főbb helyszínei, a felkelő csoport főhadiszállásai, a szovjet csapatok mozgása október 30-a előtt és után. A terem egyik oldalát egy nagy térkép foglalja el, amelyen váltakozva villannak fel a sortűz-helyszínek a sebesültek és az áldozatok létszámával. Egy korabeli rádiókészülékbe épített lejátszón keresztül versek, zenei részletek és korabeli beszédek hallgathatóak meg. A vitrinek alatt kihúzható fiókok találhatóak, ezek segítségével közelebbről megnézhetőek a bennük elhelyezett dokumentumok és néhány fegyver megfogható.
A negyedik terem egésze egy enteriőr. Belépve a látogató egy téren találja magát, bezárt, jelszavakkal megjelölt kirakatok, barikádok és a forradalmat segítő emberek között. A terem hátsó részében beléphet egy forradalmárok által elfoglalt házba, lakásba, ahonnan a Molotov-koktéllal és egyéb lőfegyverrel felszerelkezett felkelők támadást intéztek az utcán elhaladó szovjet harcjárművek ellen. Korabeli filmrészlet segítségével ez meg is elevenedik.
Az épület udvarán kültéri kiállítás látható korabeli haditechnikai eszközökből.