Szakmai beszámoló a 3508/01245. pályázati azonosító számú a „Háborús hétköznapok című történész-muzeológus konferencia megrendezésére” témájú pályázatról
2015. október 6-án és 7-én lezajlott le a Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös szervezésében megrendezett „Háborús hétköznapok” című tudományos konferencia. Az első napra a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kapisztrán téri épületében, a II. emeleti Tóth Ágoston teremben került sor. A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A megjelenteket Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nevén Dr. Balla Tibor alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettese köszöntötte és telt széksorok előtt nyitotta meg a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy társadalmunkban máig élénk a Nagy Háború emlékezete. A konferencia előzményeiről szólva megjegyezte, hogy a hadtörténeten túlmutató és a hátország első világháborús történetét feldolgozó konferenciák közül 2008 óta hármat is rendezett a Hadtörténeti Múzeum és Intézet ebből az elsőt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ezeknek az előadásoknak az írott formája – szintén az NKA támogatásával – a Hadtörténeti Múzeum Értesítőjének 12. kötetében jelent meg.
A délelőtti ülésszak Dr. Pollmann Ferenc elnökletével kezdődött meg. Az első előadó, Siposné Forgon Szilvia a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kutatási projektjét mutatta be, amelynek célja, hogy a szlovákiai magyar területek háborús emlékeit gyűjtse és digitalizálja.
Sallay Gergely a Nagy Háború különleges numizmatikai emlékeiről tartott előadást.
Frisnyák Zsuzsa a Háborús logisztika a hátországban – vasúti szállítás 1914–1915 című előadásának elején leszögezte, hogy a nemrégiben feltárt 1914-es hadi menetrendek nagyban revideálják az eddigi történettudományi álláspontot. Az előadó a MÁV 1914–1915. évi üzletjelentése alapján értelmezte a háború első évének vasúti logisztikáját.
Illésfalvi Péter a különböző császári és királyi vasúti alakulatok tevékenységét mutatta be a Magyar Királyság területén.
Hajdu Tibor arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy 1914 őszét követően, amikor bebizonyosodott, hogy hosszan elnyúló háborúra kell számolni s az első jelentősebb veszteségeket is elszenvedte a Monarchia, mennyiben maradt fenn a lakosság lelkesedése.
Húshegyi János a Horváth János, Varga László és Nagy Attila által végzett kutatásokat ismertette Első világháborús hadifoglyok a Csallóközben című előadásában. Az előadó bemutatta a Somorján, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren létesített hadifogolytáborok létrehozásainak, illetve a hadifoglyok lakhatási körülményeit, az itt lévő hadifoglyok tevékenységét, végül a hadifogolytáborok felszámolásának részleteit.
A délelőtti ülésszak utolsó előadójaként Vörös Boldizsár Harry Russel-Dorsan, az Evening Standard angol haditudósítójának a Nyugat hasábjain 1914–1915-ben közzétett, a nyugati frontot bemutató leveleit vizsgálta meg, melyek valódi szerzője – mint az a későbbiekben kiderült – Szomory Dezső volt.
Ebédszünet után a délutáni ülésszak Vörös Boldizsár elnökletével folytatódott.
Szoleczky Emese előadásában Köbölkút szemszögéből mutatta be a Nagy Háborút. A mintegy 2000 fős település háborús életét alapvetően a helyi kántortanító és iskolaigazgató Stampay János határozta meg.
Tóth Orsolya az Országos Hadsegélyező Bizottság tevékenységéről adott áttekintést.
Szőts Zoltán Oszkár az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteményét mutatta be előadásában.
Kótyuk Erzsébet előadásában a Műegyetemen létrehozott hadikórház életébe engedett bepillantást.
Pollmann Ferenc előadása a háború és béke szavak etimológiájába nyújtott bevezetést.
Ifj. Bertényi Iván IV. Károly és a magyarok kapcsolatát vizsgálta.
A nap utolsó előadójaként Jakusch Gabriella Hősök emlékezete című előadását tartotta meg. Az előadó ismertette, hogy a háborúban elesettek emlékezetének formái miképp intézményesültek a háború során.
A konferencia második napjára a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum színháztermében került sor. A nap elején Kiss Imre, a MKVM igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A délelőtt ülésszak Török Róbert elnökletével kezdte meg a munkát. A második nap első előadásában S. Nagy Anikó az élelmiszerhamisítás problémakörébe nyújtott betekintést a hallgatóságnak.
Diószegi György Antal Manno Miltiades rendkívül sokoldalú pályáját mutatta be előadása során.
Kincses Katalin a pozsonyi levéltár meghatározó alakjának, az MTA levelező tagjának, Házi Jenő levéltárosnak az első világháborús tevékenységébe nyújtott betekintést.
Csiszár Gizella a pályakezdő Bajor Gizi háborús életpályáját mutatta be. A vizsgálat két szintjét tette meg az előadó. Egyrészt a korabeli színi lapok alapján rekonstruálható a fiatal színésznő feltörekvő pályája.
Sipőcz Mariann az első világháborús szibériai magyar hadifogoly-színházak működésébe engedett betekintést.
A délelőtti szekció utolsó két előadása a háztartási eszközök első világháborús propagandaszerepét vizsgálta meg. Závodi Szilvia Hazafias kerámiák a háborús propaganda szolgálatában című előadásának kezdetén a hazafias motívumokkal ellátott tárgyak jelentéstartományát tekintette át, mely magába foglalta a kiállást a háborús célokért, az egységet és szövetséget a fronton lévőkkel, illetve a segítségnyújtás lehetőségét. Előadásának további részében a világháború idején gyártott wilhelmsburgi kerámiákat mutatta be.
Peterdi Vera több gyűjtemény anyagának felhasználásával a porcelánedények háborús motívumait vizsgálta meg. Előadásában a porcelántárgyak materiális valóságán túl ennek társadalmi és életmódbeli kontextusát is bemutatta.
A délutáni ülésszak Závodi Szilvia elnökletével zajlott. A szekció első két előadása az Érdekes Újság háborús fotópályázatát vizsgálta meg. Az Érdekes Újság az első világháború során öt fotópályázatot hirdetett meg, amelyekre mintegy 6800 fényképfelvételt küldtek be az olvasók, amelyeket – a folyóiraton kívül – négy háborús albumban tettek közzé. Kreutzer Andrea Az Érdekes Újság Háborús Albuma „a modern illusztráció legtökéletesebb eszközeivel” előadásában arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a háború igen komoly sajtó- és kötetforgalmat generált.
Tomsics Emőke A művészi háború – Az Érdekes Újság harctéri pályázatainak fényképei címet viselő előadásában a harctéri fotózásnak a világháború előtti történetét tekintette át.
Bognár Katalin a Nagy Háborúról készült sztereófényképekkel foglalkozott előadása során. A sztereófotózás egyidős a fényképezéssel, ami alapvetően az 1910-es évekig van jelen, amikor is a képes magazinok kiszorítják ezt a fényképezési módot. Az előadó alapvetően a Magyar Nemzeti Múzeum Nézőpontok című kiállításának szakmai anyagát felhasználva vizsgálta meg a Magyarországon megjelenő német és amerikai fotósorozatokat.
Teller Katalin előadásában Kerekes Amáliával végzett közös kutatásuk eredményeit ismertette, mely egy osztrák-magyar összehasonlító várostörténeti kutatási projekt keretében valósult meg.
Tamás Ágnes a háborús hétköznapok világát mutatta be a Borsszem Jankó rajzainak tükrében.
A konferencia utolsó előadójaként Katona Anikó a Művészet/propaganda a háború alatt címmel megtartott előadásában az OSZK-ban megnyíló első világháborús propaganda kiállításra készített kutatásai alapján két művész – Bíró Mihály és Medgyaszay István – pályáját mutatta be.
A konferencia két napján a legjelentősebb magyar közgyűjtemények munkatársainak újabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg a hallgatók. A két nap során elhangzott majdnem harminc előadás fontos adalékokkal szolgált a Nagy Háború magyarországi hátországának megismeréséhez. A szervezők ígéretet tettek, hogy azok az előadások, amelyek időközben máshol nem jelennek meg, bekerülhetnek a Hadtörténeti Múzeum Értesítője következő számába. Továbbá a két múzeum munkatársai megállapodtak abban, hogy 2018-ig minden évben szerveznek majd hasonló konferenciákat.