Szakmai beszámoló
a „tudományos konferencia rendezése a lipcsei csata 200. évfordulója alkalmából” témájú,
3508/01068. pályázati azonosító számú pályázathoz
2013. október 8-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) szervezésében nemzetközi tudományos konferenciára került sor a HM HIM dísztermében 9 órai kezdettel. A konferencia a lipcsei népek csatájának 200. évfordulójának tiszteletére került megrendezésre. A tanácskozás végig jelentős érdeklődés mellett zajlott.
A résztvevőket dr. Kovács Vilmos ezredes az intézmény parancsnoka köszöntötte, majd ismertette Vargha Tamás parlamenti államtitkár megnyitó beszédét. A délelőtti ülésszak levezető elnöke Dr. Hermann Róbert, a parancsnok tudományos helyettese volt, a délutáni ülésszakon Dr. Veszprémy László a Hadtörténeti Intézet igazgatója elnökölt.
A konferencia nyitó előadását Lázár Balázs, a HM HIM munkatársa tartotta, aki áttekintette a lipcsei csatához vezető utat, a szemben álló felek elképzeléseit és a csata lefolyását, illetve a magyar katonák részvételét a „Népek csatájában”. Előadását a Hadtörténelmi Múzeum munkatársa a 34. magyar császári-királyi gyalogezred korabeli egyenruhájában illusztrálta.
Ezután a korszak hazai politikatörténetét bemutató blokk következett. Ebben először Poór János, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára ismertette a magyar nemesi közvélemény és értelmiségiek, köztük Kazinczy Ferenc, Berzeviczy Gergely és Dessewffy József Napóleon-képet, majd az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, Soós István beszélt az 1813. évi belpolitikai küzdelmekről, mely az uralkodó által a vármegyéktől követelt újoncok és egyéb rendkívüli háborús hozzájárulások kapcsán robbantak ki.
Ács Tibor nyugállományú ezredes gróf Széchenyi Istvánról, aki akkor Schwarzenberg herceg parancsőrtisztjeként szolgált, lipcsei működéséről és katonaéletéről, illetve Széchenyi hadügyi gondolatairól tartott előadást. Ezután Nagy L. István a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum igazgatója következett, aki az 1813. évi mozgósításról beszélt, mely a Habsburg Monarchia történetének legnagyobb létszámú hadseregét eredményezte. Réfi Attila kutató az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa egy elfeledett magyar tábornok báró felsőkubini Meskó József altábornagy katonai karrierjét és a drezdai csatában (1813. augusztus 26–27.) történő fogságba esését ismertette, amikor egy dicső pályafutás zárult le balsikerű módon.
Az ebédszünet után következett a délutáni ülésszak. A Hadtörténelmi Levéltár főlevéltárosa, Lenkefi Ferenc a tízezernyi francia hadifogoly sorsát ismertette, akik Magyarországon és Erdélyben kerültek elhelyezésre 1813–1814-ben. Előadása az által feltárt levéltári anyagon alapult. Szántó Nóra muzeológus, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa a lipcsei csata és a napóleoni korszak ikonográfiáját ismertette, melyet múzeumunk képzőművészeti gyűjteményének legszebb és legérdekesebb műtárgyaival illusztrált.
Ezután következtek külföldi vendégeink. Olivier Chaline professzor (Sorbonne) nem tudott részt venni a konferencián, előadását Tóth Ferenc, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa ismertette. Chaline professzor Karl von Schwarzenberg herceg 1813. évi főparancsnoki tevékenységét elemezte.
Philippe de Moustier úr családja őseiről, a cár szolgálatában álló Moustier család katonai pályájáról tartott előadást, melynek révén bepillantást nyerhettünk a francia emigráns arisztokrata családok sorsába.
A konferenciát Karl-Heinz Lutz alezredes (kutató, Zentrum für Militärgeschichte und Socialwissenschaften der Bundeswehr, Potsdam) zárta, aki a német történetírás legújabb eredményeiről számolt be. Lutz alezredes előadásában röviden ismertette a 2013. szeptember 25–27. között Lipcsében tartott konferencia legérdekesebb előadásait.
A rendezvény során a már jól ismert tények mellett számos érdekes és új tudományos eredményeket felmutató előadás is elhangzott. Szándékaink szerint a tanácskozás anyaga, esetleg a témába vágó tanulmányokkal kibővítve, 2014 folyamán konferencia-kötet formájában napvilágot fog látni.
Dr. Lázár Balázs
kutató, Hadtörténeti Intézet