A Központi Irattár általános bemutatása
Központi Irattár története és szerkezete:
Az irattár 1956. november 10-én alakult meg a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében, az addigi Központi Nyílt Irattár valamint Titkos Irattár és a Katonai Nyilvántartó Alosztály egyesesítésével. Később a Magyar Néphadsereg majd a Magyar Honvédség közvetlen alárendeltségében működött, végül 1996. január 1-jétől a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezeti egységévé vált.
Az irattár szerkezete alapvetően két fő részre tagolódott: az irattári és az igazolási osztályokra. 1971-ben létesítettek saját ügyvitelt, mely munkakört addig egy irodavezető látott el, majd 1975-től megkezdte a működését a mikrofilmlaborunk.
Legkésőbb az ügyfélszolgálati részleg került megszervezésre (2000-ben). Ugyanennek a szervezeti átalakításnak a következtében a Központi Irattárat valamint a korábban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Főigazgatósága alá tartozó Hadisírgondozó Irodát – a hasonló foglalkozási területeik miatt – összevonták, azonban itt csak egy rövid életű egységről volt szó, mert 2003-ban az iroda munkatársait ismét a főigazgató közvetlen alárendeltségébe utalták.
2005-től az irattár, mint igazgatóság megszűnt és a Hadtörténelmi Levéltár szervezeti egységébe került.
A rendszerváltás után tíz évvel szembesültek a raktári kapacitás hiányával, aminek az oka a folyamatosan bővülő iratanyag, valamint a Kapisztrán téri objektum levéltári raktárainak a telítettsége volt.
Végül az irattár - fél évszázad után - 2007. tavaszán a II. kerületi Fekete sas utcából a VII. kerületi Verseny utcába költözött, ahol korábban a Magyar Posta logisztikai központja volt. Az épületet költözés előtt a kor követelményeinek illetve a hatályos előírásoknak megfelelően korszerűsítették.
Jelenleg az irattárban két részleg működik:
- irattári és dokumentációs
- igazolási és ügyfélszolgálati
Ma már érdekességnek számít, hogy a Központi Irattár rendelkezik a II. világháború személyi veszteségi nyilvántartásával, mely dokumentumok feldolgozását, őrzését korábban a HM 22. ún. veszteségi osztálya kezelte. Ezen feladatkört - az 1956-os összevonásokat követően - továbbá az adatszolgáltatást a hősi halál, sebesülés, sérülés, hadirokkantság, hadiözvegység, hadifogság bizonyítására, valamint katonai szolgálati idő igazolások készítését szintén az irattár örökölte meg.
A Központi Irattár rendeltetése, gyűjtőköre:
Az egyik alapfeladata, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alárendelt alakulatainak valamint egyéb szerveinek az ügyiratforgalomba már nem használt, de még nem selejtezhető iratait átvegye, rendezze, kezelje, selejtezze, továbbá a történeti értékű dokumentumokat átadja a Hadtörténelmi Levéltár részére.
Az irattár másik fontos funkciója a közhivatali tevékenység, azaz, az ügyfelek megkereséseire az itt őrzött személyi okmánygyűjtőkből (pl.: a leszerelt hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, tartalékállományba helyezett katonák illetve közalkalmazottak) munkaviszony és katonai szolgálati idő igazolások kiadása.
A 2004. évi sorkatonai szolgálat megszüntetésével összefüggésben, az irattár törvényben előírt kötelessége lett, hogy a hadköteles nyilvántartásban a kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek, illetve hadkötelesek adatait a behívhatósági korhatár eléréséig az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság utána pedig a Központi Irattár kezelje.
Az iratanyag számok tükrében:
A Központi Irattár megközelítőleg 11 ezer iratfolyóméter dokumentumot tárol, melynek a megoszlása a következőképpen alakul:
- a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Néphadsereg, később Magyar Honvédség csapatanyaga 3738 ifm
- Hadköteles nyilvántartás: 2370 ifm
- Személyi anyaggyűjtők: 4178 ifm
- A 2. világháborús személyi veszteségi anyag valamint a keleti és nyugati hadifogságból hazaérkezettek nyilvántartása: 540 ifm
- Egyéb kutatási területek: 70 ifm