menu in

1938-ban kiéleződött a Németország és Csehszlovákia közötti feszültség, ahol a határ menti Szudéta-vidéken több mint 3 millió német élt. A háborúval fenyegető válságot végül az 1938. szeptember végén megtartott müncheni konferencia rendezte. Az Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország által aláírt egyezmény Németországhoz csatolta a többségében németek lakta térséget, valamint Pozsonyligetfalut és Dévényt. A müncheni egyezmény függeléke kimondta továbbá, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal is rendeznie kell a két állam területi igényeit, ám ha ezek a tárgyalások eredménytelenül zárulnak, akkor ismét a nagyhatalmak hoznak döntést.

Fotó: Honvéd csapatok a komáromi hídon

Lengyelország 1938. október 2-án 221 négyzetkilométernyi területet szerzett Csehszlovákiától. Három nappal később Eduard Benes lemondott államfői tisztségéről és a szlovák pártok kinyilvánították Szlovákia autonómiáját, így 1938. október 9-én már az autonóm Szlovákia politikusai, köztük Ferdinánd Durcansky az autonóm szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, és későbbi külügyminiszter ültek tárgyalóasztalhoz a magyar delegációval Komáromban. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, ezért 1938. november 2-án a bécsi Belvedere palotában összeült német-olasz döntőbizottság jelölte ki az új határokat. Ennek értelmében Magyarország visszakapta a többségében (több mint 80%) magyarok lakta mintegy 12.000 négyzetkilométernyi dél-felvidéki területet.

Fotó: Bevonulás Komáromba

Az új határ túloldalán 65-70 ezer magyar maradt, akik 1939-ben az önállóvá vált Szlovákia állampolgárai lettek. Az új államhatár lényegében hasonló volt az 1918 decemberében Milán Hodzsa csehszlovák követ és Bartha Albert hadügyminiszter által kijelölt csehszlovák-magyar etnikai határéhoz. A Magyar Királyi Honvédség november közepéig ellenőrzése alá vonta a visszacsatolt területet, ahol a honvéd csapatokat és a november 6-án Komáromba, majd 11-én Kassára bevonuló Horthy Miklós kormányzót is nagy lelkesedéssel fogadta a magyar lakosság.

 A felvidéki magyar impérium azonban csak néhány évig tartott. Az 1945. január 20-i fegyverszünet és az 1947. február 10-i békeszerződés is kimondta a bécsi döntések érvénytelenítését, valamint további három magyar települést is az 1945-ben újra létrejövő Csehszlovákiához csatolt.

Fotó: Honvéd kerékpáros alakulat menete a visszatért Felvidéken


Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály