menu in

Már folyt a II. világháború, azonban a m. kir. Honvédség még mindig nem rendelkezett ütőképes harckocsicsapatok felállításához szükséges löveges harckocsikkal. Ezért a magyar hadvezetés örömmel fogadta a Skoda-művek, T–21 jelzésű közepes harckocsijuk gyártási jogának eladására vonatkozó ajánlatát. A típus a gyár rendkívül sikeres T–11 közepes harckocsijának továbbfejlesztett változata volt. Azonban még csak a vas felépítményű prototípus készült el, amikor Csehszlovákia 1939-es megszállása után a német hatóságok a további gyártást leállították.

Bár szegecselt, függőleges vonalvezetésű felépítménye és bonyolult kisgörgős, külső laprugózású futóműve még az 1930-as évek közepének színvonalát képviselte, a T–21 több korszerű részegységet tartalmazott. Ilyen volt többek között a sűrített levegővel működő tengelykapcsoló és a szintén pneumatikus kormány- és fékrendszer, amely nagyban könnyítette a vezető munkáját. A 16,5 tonnás harckocsi 8-35 mm-es páncélzata és forgó tornyába épített 4,7 cm-es ágyúja, valamint géppuskája kielégítették a magyar hadvezetés által a közepes harckocsival szembeni iránykövetelményeit.

A mintakocsit 1940 júniusában egyhónapos magyarországi csapatpróbának vetették alá. Az itt szerzett tapasztalatok, de leginkább a T–11 sikerei alapján, a rövid és nem elég alapos vizsgálatok, valamint a műszaki dokumentáció nem megfelelő ismerete ellenére a T–21 utángyártási jogának megvétele mellett döntöttek. A licenc megvásárlására 1940 augusztusában került sor. A következő hónapban a T–21-et 1940 M közepes harckocsi típusnéven rendszeresítették a m. kir. Honvédségben. A Turán-program négy fővállalkozója a Weiss Manfréd-művek, a győri Magyar Waggon- és Gépgyár, a MÁVAG és a Ganz-gyár lett.

Mielőtt a Turán magyarországi gyártása megindult volna, több módosítást végeztek az eredeti terveken. A löveg űrméretét – szerkezete megváltoztatása nélkül – 4,7-ről 4 cm-re csökkentették, hogy a Honvédségnél rendszeresített lőszert lőhesse. A löveg melletti 7,9 mm űrméretű géppuskát 8 mm-es magyar gyártású Gebauer-géppuskával váltották fel. Ugyanilyen fegyver került a homlokgéppuska helyére is. Német javaslatra a tornyot – átmérőjét 200 mm-rel bővítve – háromszemélyessé alakították át. A személyzet gyorsabb be- és kiszállása érdekében a torony jobb és bal oldalán egy-egy búvónyílást alakítottak ki. 1940 szeptemberében a fenti módosítások szerint átalakított harckocsiból 230 darabot rendeltek. A tervek szerint ezekkel a harcjárművekkel a felállítandó négy harckocsiezred két-két közepesharckocsi-zászlóalját kívánták felszerelni. Ezek képezték volna a magyar páncélosfegyvernem gerincét.

A gyártás megindulásakor vált nyilvánvalóvá annak hátránya, hogy a T–21-gyel egy kiforratlan típust vásároltak meg. A gyártás során az eredeti tervrajzokon 200 kisebb-nagyobb változatost kellett végrehajtani. Bár az első magyarországi gyártású Turán már 1941 júniusában elkészült, a sok módosítás miatt csak egy év múlva jelentek meg az első sorozatpéldányok. Még folyt a tervek átalakítása, amikor a Honvédelmi Minisztérium 1941 szeptemberében újabb 309 Turánt rendelt. A megrendelés a Turán II nevet viselte. Ezekből azonban a háborús tapasztalatok alapján megnövekedett követelmények miatt csak 55 darab készült 4 cm űrméretű löveggel.

Az első Turánok 1942 nyarán kerültek ki az alakulatokhoz. A csapatok a lég-, elektromos- és olajvezetékekkel sűrűn behálózott Turánt túl bonyolultnak, könnyen és gyakran meghibásodónak tartották. Bírálták a futóművét és kormányszerkezetét. Bár a katonák később megszokták a típust, a Turánnak megmaradt az a hátrányos tulajdonsága, hogy eredményes alkalmazására csak ott nyílt lehetőség, ahol különlegesen kiképzett szerelőosztagok és pótalkatrészek is rendelkezésre álltak.

1942-ben határozat született a Honvédelmi Minisztériumban arról, hogy a nagy térségekben harcoló harckocsi-seregtestek parancsnokait nagy teljesítményű rádióval felszerelt páncélozott harcjárművekkel kell ellátni. A járműben a magyar parancsnoki R-4/a rádió mellett a repülőgépekkel való kapcsolattartás céljából egy FuG 16 típusú német rövidhullámú adó-vevő beépítését tervezték. Erre a feladatra a Turán harckocsit találták a legalkalmasabbnak, mivel annak tornyában a löveg helyén elfért a német rádió. Csupán a toronyajtókat kellett megnövelni, mert az eredeti nyílásokon a FuG nem fért be. A Turán alváz felhasználása azzal az előnnyel is járt, hogy a rádiós kocsi a harckocsicsapatokat mindenütt követni tudja.

Az új harcjármű megszerkesztésénél alapvető követelmény volt, hogy a parancsnoki rádiós kocsi a lehető legkisebb mértékben térjen el a csatárharckocsiktól. Fegyvertelen tornyára az ellenség megtévesztésére fából készült lövegutánzatot helyeztek. A parancsnoki harckocsi egyetlen valódi fegyvere a vezető mellett ülő rádiós-lövész homlokgéppuskája maradt. Álcázási okokból lemondtak a parancsnoki Csaba páncélgépkocsikon alkalmazott – és a rádiós Turán prototípusára először felszerelt – jól bevált rácsantennáról, ugyanis az messziről felhívta a figyelmet a parancsnoki kocsira. Helyette kisebb teljesítményű, de kevésbé feltűnő botantennákat alkalmaztak. 1942 őszén 15 darab Vezér Turánnak nevezett parancsnoki harckocsit rendeltek a Weiss Manfréd-gyártól. A mintapéldány 1943 májusában készült el már a nehéz Turán tornyával. A többi megrendelt példány átadására gyártási kapacitás hiányában már nem került sor.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály