menu in

Fontosabb nevek, események, fogalmak

Új pozíciók: 1930 és 1935 között Németország a Saar-vidéket, Ausztriát, Szudéta-vidéket, Morvaországot és Csehország maradék részét, Olaszország Abesszíniát és Albániát, Japán pedig Mukdent, Mandzsúriát és kínai tengerpartot szállta meg.

Molotov-Ribbentrop-paktum: A paktum két részből állt. A nyilvános része egy a Német Birodalmi Kormány és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt tartalmazott. A feleknek tartózkodniuk kellett az egymás ellen irányuló támadásoktól és egy olyan katonai szövetségtől, amely a másik ellen háborús cselekedeteket hajt végre. A vitás kérdéseket békés, illetve békéltető tárgyalások során kell tisztázni. A paktum második titkos része a két fél érdekszféra-elhatározását tartalmazta. Nevezetesen a balti államok területén a majdani szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotja, a lengyel területen húzott határ Németország és a Szovjetunió között a Narev, a Visztula és Szan folyók vonala, a Szovjetunió igényt tart Besszarábiára, tisztázandó egy független lengyel állam további fenntartása.

„kölcsönbérleti szerződés”: Az Egyesült Államok által 1941március 11-én hozott jogszabály, amely lehetővé tette az USA számára fegyverek és egyéb hadianyagok szállítását szövetségeseinek, elsősorban Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak. Ezek a szállítások lehetővé tették, hogy a Szovjetunió a második világháború kezdeti (19411943) szakaszában pótolja saját hadiiparának a harcok során kiesett kapacitását. A program keretében összesen 50,1 milliárd dollár értékű árut szállítottak le. Ebből 31,4 milliárdot Nagy-Britannia, 11,3 milliárdot a Szovjetunió, 3,2 milliárdot Franciaország és 1,6 milliárdot Kína kapott.

Dunkerque-i evakuálás: A Brit Expedíciós hadsereg parancsnoka 1940. május 26-án rendelte el a brit erők kimenekítését Franciaországból. A hadsereg evakuálására Nagy-Britannia teljes honi hadiflottáját mozgósította. Halászhajók,bárkák és jachtok is részt vettek a műveletben. Hitler május 28-án parancsot adott a Dunkerque környékén rekedt szövetséges haderők megsemmisítésére. Az evakuálás folyamán kimenekítették a teljes brit hadsereget, illetve a francia, belga hadsereg egyes alakulatait, közel 330 000 főt. Június 4-én a németek elfoglalták Dunkerque-et és 36 000 szövetséges katona adta meg magát.

Afrika Hadtest: Német expedíciós haderő, amelyet 1941 februárja és 1943 májusa között az olasz 10. hadsereg megsegítésére az észak-afrikai hadszíntéren a szövetséges angolszász haderő ellen vetették be. Fontosabb ütközetei az 1942. május-júniusi Theseus hadművelet és a Kairó előtti első el-alamein-i csata volt. Az október-novemberi második el-alamein-i ütközetben súlyos veszteségek érték.

Háromhatalmi Egyezmény: A paktumot 1940. szeptember 27-én a Japán, Németország és Olaszország kötötte tízéves időtartamra, garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását. Magyarország november 20-án csatlakozott ehhez.

Legfelső Honvédelmi Tanács: 1928 és 1944 között működött legmagasabb honvédelmi és országmozgósítási politikai döntést hozó, éven két alkalommal összehívott testület. Elnöke a kormányfő volt, tagjai a külügyminiszter, belügyminiszter, pénzügyminiszter, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvédség főparancsnoka. A második világháború idején több ízben összehívhatták.

Első bécsi döntés: Döntése alapján a magyarlakta területek (Csallóköz) 1938. november 2-án Magyarországhoz kerültek, 1939. március 14-én a tisói fasiszta bábkormány kikiáltotta függetlenségét, egy napra rá a német csapatok bevonultak Prágába és létrejött a Cseh-Morva Protektorátus.

Müncheni Egyezmény: 1938. szeptember 29-én Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról rendelkezett.

Honvéd Vezérkar főnöke Werth Henrik vezérezredes (1881-1952) 1938. szeptember 19. és 1941. szeptember 4. között töltötte be a Honvéd Vezérkar főnöki beosztást. A politikai vezetéssel rendszeresen konfliktusai támadtak, beleszólt a politikába, szoros katonai szövetséget szorgalmazott Németországgal.        

Teleki Pál (1879-1941): 1939. február 16. és 1941. április 3. között második alkalommal töltötte be a miniszterelnöki pozíciót. Miniszterelnöksége alatt zajlott le Kárpátalja visszavétele, illetve Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolása. Ellenezte Magyarország bekapcsolódását a balkáni hadműveletbe, nem tudta Horthyt visszatartani döntésétől.   

Második bécsi döntés:  A magyar–román területi vita ügyében hozott döntés a Német Birodalom és az Olasz Királyság részéről, 1940. augusztus 30-án. Amíg az első bécsi döntés többnyire etnikai elvek alapján juttatott területeket Magyarországnak, addig a második döntéseinek hátterében politikai megfontolások húzódtak meg. Erdély területének Magyarország számára előnytelen megosztása főképpen Németország, másodsorban inkább Románia, mintsem Magyarország érdekeit szolgálta. E döntés által a magyar-román fegyveres konfliktus prolongálódott, Románia megmenekült az összeomlástól és az aktív szövetségesi kötelességre bírás tekintetében mindkét ország zsarolhatóvá vált Németország részére.

Gyorshadtest: A honvédség gyorsan mozgó egységeinek alakulatait (gépkocsizó, harckocsi, lovas) magába foglaló seregtest. Részt vett az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulásban, az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben és az 1941. nyári-őszi Szovjetunió elleni ukrán hadműveletekben.

Barbarossa-hadművelet: Az 1941. június 22-én megindított német támadó hadművelet fedőneve, melyhez Románia és Olaszország június 22-én, Szlovákia június 23-án, Finnország és Horvátország június 25-én, Magyarország pedig június 27-én csatlakozott. A Barents-tengertől a Fekete-tengerig elterülő térségben kibontakozó hadművelet során a három német hadseregcsoport 1941. szeptember végéig elfoglalta a Baltikumot, Belorussziát, illetve Ukrajna nagy részét. Szeptemberben Szmolenszk, Kijev és Leningrád térségében sikerült megállítania a német csapatokat, majd december 6-án a szovjet főváros előtt ellentámadásba mentek és 100-200 km-re vetették vissza a Moszkvát megkerülni szándékozó német erőket.

Bárdossy László (1890-1946): 1941. február 4. és 1942. március 7. között töltötte be a miniszterelnöki pozíciót. Miniszterelnöksége idején zajlott le a délvidéki hadművelet, a Magyarország és Szovjetunió között hadiállapot, a brit hadüzenet, a kamenyec-podolszkiji mészárlás és az újvidéki razzia..

Kárpát-csoport: Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését követően a mozgósított VIII. hadtest törzséből és közvetlen alakulataiból, a Gyorshadtestből, a 8. határvadász dandárból és az 1. hegyi dandárból 1941. június 30-án megalakult 90 000 fős hadműveleti csoport.

Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1887-1946): 1941. szeptember 6. és 1944. április 19. között töltötte be Honvéd Vezérkar főnöki beosztását. Ezen időszakban történt a délvidéki hadművelet és az újvidéki vérengzés. A honvédség háborús részvételének mérséklését és az erőforrások megóvását képviselte. 

Második front: Az angolszász szövetségesek által a második világháború utolsó előtti évében Nyugat-Európában megnyitott arcvonal. A szövetséges haderő 1944. június 6-én szállt partra a normadiai partoknál. Ezután Franciaországban 2,87 millió szövetséges katona állt szembe 1, 37 millió némettel, 5000 páncélos 1900 páncélossal és 10900 rohamlöveg 500 rohamlöveggel.

Kállay Miklós (1887-1967): 1942. március 9. és 1944. március 22. között töltötte be miniszterelnökségét. Angolbarát magyar politikusként béketapogatódzásokat folytatott a szövetséges hatalmak irányába. Az angolszász csapatok megszállását remélte, nem tett kísérletet a háborúból való kiugrás előkészítésére.

2. hadsereg vesztesége: A korabeli veszteség-nyilvántartási részadatok alapján 127-128 000 főre tehető a 2. hadsereg egyéves harctéri tevékenysége során elesett, megsebesült és fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok száma. Közülük közel 50 ezren estek el és közel ugyanennyien is sebesültek meg. Szovjet források alapján 27-28 000 főre tehető azok száma, akikre hosszú hadifogolyévek vártak és akik közül kevesen térhettek haza.

Prohorovka: A második világháború legnagyobb páncélosütközete 1943. július 12-én és 13-án zajlott. Kétnapi szakadatlan harc után a németek nem jutottak közelebb Kurszkhoz, azonban a szovjet ellencsapás is kudarcba fulladt, miután nem sikerült bekeríteni és megsemmisíteni a betört német páncéloserőket. A túlerőben levő szovjet csapatok taktikai vereséget szenvedtek, harckocsijaik több mint felét elvesztették. A német veszteségek csekélyebbek voltak. A köztudatban elterjedthez képest az ütközetet nem a szovjetek nyerték meg.   

Teheráni konferencia: Az 1943. november 28. és december 1. között megtartott konferencián Sztálin, Roosevelt és Churchill először találkozott egymással. Megállapodtak abban, hogy Németországgal nem kötnek külön békét, Nyugat-Európában létrehozzák a második frontot (ennek következményeképpen a Balkán és Magyarország Szovjetunió hadműveleti körébe tartozik), meghatározzák Lengyelország új határait, a háborús bűnösöket felelősségre vonják és támogatják a jugoszláv partizánokat.

Alföldi páncéloscsata: Az 1944. október 6-ai erőviszonyokat és a szovjet hadművelet céljait tekintve az Észak-Erdélyben és a Kárpátokban harcoló német-magyar erők elvágására és a német Dél Hadseregcsoport megsemmisítésére vonatkozóan a csata végeredménye hadműveleti szempontból német elhárító sikert eredményezett. A németek 15 000 főt és 270 páncélost, a szovjetek 84 000 főt és 525 harckocsit vesztettek.

Angolszász légideszant hadműveletet: A Market Garden hadművelet a második világháború legmerészebb hadművelete volt. Célja Hollandia nyugati részének elfoglalása lett volna, amely által lehetővé vált volna a szövetséges angolszász csapatok számára a Ruhr vidék elérése. Már kezdetben problémák adódtak és az arcvonal sokáig megmerevedett a holland területen.    

Jaltai konferencia: A háromhatalmi találkozó céljának főbb pontjai az alábbiak voltak: egyezményt kötni Németország feltétel nélküli megadásának elsőbbségéről, Németország és Berlin három megszállási zónára való felosztásáról, Franciaország felszólítása a negyedik megszállási zóna létesítéséről, Németország demilitarizálásáról, a háborús bűnösök bíróság elé állításáról, Németország természetbeli jóvátételének teljesítéséről és a Szövetséges Ellenőrző Tanács létrehozásáról.

Potsdami konferencia: Legfőbb témája Németország volt, de körvonalazták Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Finnország, Bulgária és Románia jóvátételével kapcsolatos elképzeléseket is. Többek között megerősítették Németország teljes megszállását, meghatározták Ausztria megszállásának övezeteit, döntöttek a militarizmus és a nácizmus kiirtásáról, Németország teljes leszereléséről, a német hadiipar és a haderő felszámolásáról, Königsberg és környéke Szovjetunióhoz csatolásáról és a német lakosságnak a kelet-európai államokból való kitelepítéséről.     

Katonai körlet: Hatáskörük kiterjedt többek között az állomány kiképzési és kiegészítési ügyeire. Alárendeltségükbe kerültek a területükön levő katonai szervezetek, a megalakuló póttestek és a vármegyei katonai parancsnokságok. A Fővezérségnek voltak alárendelve. Katonai körlete Budapesten, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Kaposvárott (1921. szeptembertől Pécsett), Szegeden, Debrecenben és Miskolcon.

Revíziós hadműveleti tervek: A Nemzeti Hadsereg Vezérkarának hadműveleti irodáján a cseh és a román haderő által megszállt, majd elcsatolt területek visszaszerzésére kidolgozott katonai elképzelések összessége. Az 1920 márciusa és szeptembere között keletkezett tervek végrehajtására nem került sor, a nemzetközi politikai helyzet és a Nemzeti Hadsereg gyenge harcértéke nem tette ezt lehetővé.

Kisantant: Az 1918 utáni magyar területi revízió és a Habsburg-restauráció ellen kialakított, francia befolyás alatt álló szövetségi rendszer. Alapja a Csehszlovákia és Szerb-Horvát-Szlovén királyság által kötött szövetség, amely kölcsönös segítséget nyújt Magyarország ellenében. E szövetségi szerződést a fentieken kívül Románia kötötte 1921. április 23. és június 7. között.

Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság (1921-1927): A trianoni békediktátumban foglaltak betartását kellett ellenőrizni, köztük a katonák létszámának csökkentését, a hadianyagok felderítését, valamint a kizárólag önkéntes alapon történő toborzás működtetésének biztosítását. Tevékenységét és katonái fizetését a magyar állam fedezte.     

Gépkocsi csoport: 1932-ben egy gépkocsizó puskásszázadból, egy motorkerékpáros szakaszból, egy könnyűharckocsi-századból és két gépvontatású tarackos ütegből állt.

Ikreződés: A gyalogezredekből az ezredparancsnok-helyettes vezetésével kivált a tényleges állomány egy része és az addig rejtetten tárolt felszereléssel megalakította az ún. ikerezred keretét. A bevonuló tartalékosokkal mindkét ezredet hadiállományra töltötték fel.

Gömbös Gyula (1886 – 1936): Miniszterelnöksége 1932. szeptember 29-étől 1936. október 6-áig tartott. Külkereskedelmi szerződésekkel, illetve külföldi tartozások csökkentésének elérésével segítette a gazdasági válságból való kilábalást. Olasz mintájú diktatórikus rendszert akart kiépíteni. Külpolitikai téren az olasz és a német orientációt érvényesítette.  

Római paktum: Ausztria, Magyarország és Olaszország 1934. március 17-én aláírt paktuma. A kereskedelmi kapcsolatok intenzifikálásán túlmenően szoros politikai együttműködést is kilátást is kilátásba helyeztek.

Darányi Kálmán (1886 – 1939): Miniszterelnöksége 1936. október 12-étől 1938. május 13-ig tartott. Kormánya elfogadta a kormányzói jogkör újabb kiterjesztését, beterjesztette a  választói törvényt és működése alatt kezdődött meg az ún. győri program megvalósítása.   

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály