menu in

Mátyás király és Bécs elfoglalása – 1485. június 1.

Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár kapcsolata a két uralkodó aktuálpolitikai törekvéseinek függvénye volt és a baráti kapcsolatoktól egészen a nyílt ellenségeskedésig is eljutottak. Konfliktusuk alapja már rögtön az előző magyar király, V. László halálakor kezdődött, ugyanis bár III. Frigyes dinasztikus úton nem formálhatott jogot a magyar trónra, de mert a Szent Korona és a koronázási ékszerek nála voltak elzálogosítva, a királyválasztás során felmerült az ő neve is, mint lehetséges uralkodóé. Miután a magyar nemesség 1458-ban királlyá választotta az ifjú Hunyadit, bebizonyosodott, hogy az ifjú király kora ellenére igenis érett a trónra, valamint több szempontból is szembemegy nagybátyja, Szilágyi Mihály és a főurak akaratával, azok Újlaki Miklós és Garai László vezetésével szervezkedve Németújváron 1459-ben királlyá választották III. Frigyest. Még a császár Magyarországra érkezte előtt a felkelés kudarcba fulladt, ám a Habsburg család e választásra hivatkozva tarthatott igényt a Szent Koronára.

A két uralkodó viszonyát békésen a bécsújhelyi megállapodás rendezte 1463-ban, melynek értelmében 70.000 aranyforint ellenében Mátyás visszakapta a koronát és a koronázási ékszereket, valamint Mátyás ígéretet tett arra, hogy ha fiú örökös nélkül halna meg, akkor Frigyes fia, Miksa örökölné a magyar trónt. Frigyes továbbá baráti szándékait kifejezendő, ünnepélyesen fiává fogadta Mátyást.

Szövetségi viszonyuk azonban nem tartott sokáig, ugyanis a huszita uralkodó, Podjebrád György ellen folytatott háborújúk során Mátyást 1469-ben a katolikus cseh főrendek királyukká választották, mely sértette a Habsburg uralkodó érdekeit. Innentől kezdve Mátyás és Frigyes folyamatosan sodródott a nyílt konfliktus felé. Ugyan Podejbrád György 1471-es halálával a husziták elleni hadjárat lezárult és Frigyes el is ismerte a katolikus Ulászló cseh királyi jogait, Mátyás cseh királyi igényeinek érvényesítése céljából a háború tovább folyt az 1478-as olmützi békéig, illetve a korábbi Frigyessel 1477-ben kötött békéig, melyek kimondták, hogy Mátyás Frigyesnek tett hűségeskü fejében megtarthatja a cseh királyi címet, valamint Sziléziát, Lausitz-ot és Morvaországot, de a választófejedelmi jogokat Ulászló gyakorolhatja.

Ezek a békék azonban nem bizonyultak tartósnak, a cseh királyi cím kérdésének rendezése és Mátyás ambíciói oda vezettek, hogy 1479-ben már újból egymással hadakozott Frigyes és Mátyás, 1482-ben a magyar király pedig már nyílt hadüzenetet is küldött a német-római császárnak. Az ausztriai harcok a korábban is Mátyás serege által alkalmazott felperzselt föld taktikáján alapult, illetve sok vár- és városostrom jellemezte, melyek során 1484-re sikerült teljesen körbevenni Bécset, 1485-ben pedig már Mátyás hadai ostrom alá is vették.

Maga az ostrom január 29-től június 1-ig tartott, mintegy 5 hónapon keresztül. A várost III. Frigyes legképzettebb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer tartotta csapataival, többször megpróbált kitörni, mindannyiszor sikertelenül. Mivel a város az 1484-es hadjáratok következtében sem tudott megfelelő mennyiségű élelmiszer tartalékot felhalmozni, melyet az ostrom téli kezdése súlyosbított (így nem volt lehetőség sem a földek bevetésére, sem további élelmiszertartalékok felhalmozására), az 50.000 fős lakosú város már áprilisban súlyos éhezésnek nézett elébe, így a falakon belül megkezdődött a szerveződés a város kapuinak kinyitására, melyre június 1-én került sor. Mátyás, mivel a város önként adta meg magát, több évnyi adómentességet biztosított Bécsnek és a bécsi polgárokat is meghagyta jogaikban. A városba a magyar király hatalmas pompával vonult be, külön emelvényen, királyi pompával körbevéve természetes fiát, Corvin Jánost, akit utódjának jelölt ki.

A hadakozás egészen Mátyás haláláig folyt, melynek során 1487-ben elfoglalta Bécsújhelyet is, ahol Ausztria hercegének is nyilvánította magát. Mátyást betegen 1490-ben Bécsbe szállították, ahol már az orvosok nem tudtak érte semmit sem tenni, így április 6-án itt tért örök nyugovóra.

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály