menu in

 

Első említés

1108

Vármegye

Nógrád

Földrajzi régió

Északi-középhegység (Nógrádi-medence)

Típus

Kővár

Állapot

Rom

„...Árpád fejedelem látván, hogy vitézeinek köszönhetően dicsőség övezi és semmi sem fenyegeti, a többiekkel megtanácskozva nagy sereget küldött ki a gömöri és nógrádi vár népeinek meghódítására...” – írta Anonymus a Gesta Hungarorum-ban.

Noha a forrás hitelessége megkérdőjelezhető, annyi biztos, hogy Nógrád vára a Magyar Királyság egyik legrégebbi erődítménye. Építésének pontos dátumát meghatározni nem lehet. Vannak kutatók, akik szerint 9. századi építésű, amit a szláv névadási formára alapoznak: Nógrád – Novigrad, jelentése „Új vár”. Ezt elsőre alátámasztani látszik a tény, hogy a térségben valóban élt Honfoglalás idején szláv ajkú népesség, de régészeti leletekkel igazolni ezt az elképzelést egyáltalán nem sikerült. A modern kutatás elfogadta a 11. századi építés tényét, mivel Nógrád vármegye (akkori Slauiz nevű) ispánját 1108-ban említették először. A királyi közigazgatási egység nevét a várról kapta, és annak több, mint háromszáz éven át volt a központja. Építésének katonai célja is volt: a Vác felől a bányavárosok felé vezető útnak és ezzel együtt maguknak a városoknak a védelme. A 12. század közepén, 1138-ban a királyi ispáni vár még uralkodói birtok volt, a 13. század végére viszont már a váci püspöki birtokok között találni. A tulajdonjogi viszonyok a 15-16. század fordulójára sem változtak, az erősség ugyanúgy a váci püspökség birtoka volt.

A mai romok nem a 11. századi ispáni várnak a maradványai, – az valószínűleg elpusztult a tatárjárás idején, – hanem a kőből emelt és többször modernizált erősségé (valószínűleg a Novigrad/Újvár név is erre utal). Típusát tekintve szabálytalan alaprajzú belsőtornyos erődítmény, középen öregtoronnyal. A kifejezés katonai funkciót betöltő építményt takar „civil” lakóhelyiségek nélkül, az „öreg-” előtag pedig a nagy méretre utal. A hegytetőn álló erősség (belső vár) alá később egy újolasz bástyákkal megerősített külső vár épült. A hegytetőn lévő négyszög alapú öregtornyot csigavonalban lehetett megközelíteni, amihez a védművek lépcsőzetesen emelkedő kialakítása is illeszkedett. Magyarán a támadók hiába foglaltak el egy részt, a következő elfoglalandó szakasz mindig magasabb védművekkel rendelkezett az előzőnél. (Ez a Salgó, Hollókő vagy Trencsén várainál is megfigyelhető kialakítás jellemzője volt az Árpád-kori erődítményeknek.)

Az első komolyabb átépítési munkálatok Szilassy Vince váci püspök (1450–1474) idejére estek. A vár megerősítését Jan Giškra huszita zsoldosainak betörése, illetve Diósjenő elfoglalása indokolták. Az építkezések Báthori Miklós (1474–1506) alatt tovább folytatódtak – példának okáért annak a Giovanni Dalmatának az irányítása alatt, aki Mátyás király (1458–1490) budavári építkezéseit is felügyelte. Az átalakítások végeredménye egy reneszánsz vár lett, és a már említett öregtorony is ekkor vált háromszintessé.

A mohácsi csatavesztés következtében vált a vár ismét világi birtokká. 1526-ban Szapolyai János (1526–1540), 1527-ben I. Ferdinánd (1526–1564) foglalta el, de 1544-ig még többször gazdát cserélt. Buda 1541-es elfoglalása után az oszmán hadvezetés célja volt egy a várost védő erődrendszer kialakítása. Ezért került sor Esztergom, Vác és végül Nógrád elfoglalására is. A bécsi Udvari Haditanács 1542-ben 200 gyalogost szándékozott a várba küldeni, ez azonban a gyakorlatban nemigen valósult meg, lévén 1544-ben az őrség az oszmán támadás elől egész egyszerűen megszökött.

A vár a 17. század végéig még többször átépítették, így nyerte el végső formáját. Katonai jelentőségét még a visszafoglaló háborúk (1683–1699) alatt is megőrizte, azonban ez a szerep nem sokkal később, a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) után végleg elveszett.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály