menu in

 

Első említés

cca. 1313

Vármegye

Nógrád

Földrajzi régió

Északi-középhegység (Keleti-Cserhát)

Típus

Kővár

Állapot

Rom

A várat a kutatások jelen állása szerint a Kacsics-nemzetség építtette. Pontos dátumot megadni nehéz, talán a tatárjárás utáni időszakra tehető (egyes vélemények szerint 1270 körül). Egy 1313-ból származó adománylevélben már szerepel "castrum Holoukw" alakban. Ebből kiderül, hogy a vár és tartozékai eredetileg Péter fia Mykus tulajdonát képezték, akitől I. Károly (1308–1342) elvette, és (Szécsényi) Farkas fia Tamás lublói várnagynak adta. Tamás eszerint vitézségével tüntette ki magát a trencséni Csák Máté és az Abák ellen vívott rozgonyi csatában (1312. június 15.).

A Szécsényi család pályája ekkor kezd felfelé ívelni, hamarosan Nógrád megye területének mintegy háromnegyedét teszik ki birtokaik. Egy évszázaddal később 1411-ben a vár birtokosa Szécsényi László, akinek ugyancsak László nevű fia 1439-ben I. Alberttől (1437–1439) újabb birtokokat kapott. Ekkorra tehető a vár virágkora, amikor is jelentős bővítésekre, átépítésekre került sor. Épp ekkor, az 1440-es években került Jan Giškra huszitáinak kezére a vár. 1455-ben újra Szécsényi László birtokolta az erősséget, aki fiúörökös híján Guthi Ország Mihályt és Losonczy Albertet jelölte meg örökösökként. I. Mátyás (1458–1490) hűségüket meghálálandó új adományként (nova donatio) 1461. június 29-én a két előkelőnek adományozta a néhai Szécsényi László összes birtokát.

Szerkezetét tekintve szabálytalan alaprajzú belsőtornyos erődítmény (hasonlók még pl. Salgó és Nógrád). Legrégibb része a várhegy legmagasabb pontján álló ötszög alapú öregtorony, ami egybeépült egy ovális alaprajzú várfallal. Ez a fajta építési mód nagyon hasonlít Salgó vára (lásd: vonatkozó ismertetés) strukturális kialakításához, és Hollókő esetében is éppen ez támasztja alá az Árpád-kori eredetet. Az említett öregtorony (kizárólag katonai funkciót betöltő objektum „civil” lakrészek nélkül – nem összetévesztendő a lakótoronnyal) a maga „kategóriájában” Magyarország legépebben megmaradt építményei közé tartozik. Ez, illetve az öregtoronyhoz később hozzátoldott L alaprajzú lakóépület alkotta az ún. felső várat, amiben egy vízgyűjtőt is kialakítottak. A Szécsiek alatt épült ki később az alsóvár, ahol többek között gazdasági épületek és egy további vízgyűjtő is helyet kapott. Az ezt övező falszakaszokon tornyok épültek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak alig „ugrottak ki” a fal síkjából – innen a belsőtornyos vár elnevezés.

A vár katonai jelentőségét sokáig megőrizte. Buda 1541-es elestét követően felértékelődött a környék erősségeinek „hadászati” szerepe, így a bécsi Udvari Haditanács utasítása alapján Hollókőt is megerősítették. Elégséges számú védősereg, illetve a túlerő következtében 1552 nyarán oszmán csapatok foglalták el, és csak a tizenöt éves háború (1591–1606) elején 1593-ban sikerült tárgyalások útján visszaszerezni Katonai szerepe a visszafoglaló háborúkig (1683–1699) megmaradt, I. Lipót (1657–1705) végvárak lebontására vonatkozó rendelete azonban már érintette Hollókőt. 1701 óta romokban áll.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály