menu in

 

Építési idő/első említés

 10-11. század

Vármegye

 Esztergom

Földrajzi régió

 Közép-Dunántúl (Dunakanyar)

Típus

Állapot

 Átépített

 

Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el nyugatra forduló politikájának jelképeként. Munkáját Szent István folytatta, akit Esztergomban koronáztak meg. A 11. század első felében a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság egyik központjává, valamint érseki székhellyé lett. A 11. századi vár eredetileg csak egy falból állt, mely nagyjából a várhegy vonalát követte. Központi helyen állt a Szent Adalbert székesegyház. Tőle északra emelkedett Géza fejedelem palotája, melyhez tartozhatott a Szent István vértanúról elnevezett kápolna. Nyugaton, a Dunára tekintő kilátással állt az érseki palota. A hegy déli csúcsában építette fel István a királyi palotáját. Erről azonban nem sokat tudunk, mivel a palota a 12. században egy tűzvész áldozata lett.

Könyves Kálmán uralkodásától kezdve Esztergom jelentősége megnőtt. 1147-ben itt fogadta II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt. 1189-ben pedig III. Béla fogadta feleségével, Capet Margittal Barbarossa Frigyes német császárt, aki keresztes hadával ugyancsak a Szentföldre tartott.

Az említett tűzvészt követően III. Béla a palota romjaira építette saját palotáját. A vár déli csücskébe lakótornyot építtetett, ami az úgynevezett Fehér Torony néven vált ismertté. 1198-ban Imre király lemondott a várról az esztergomi érsek javára, ekkor indult el az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakult. A tatárjárás idején, 1242-ben Kádán vezér elpusztította Esztergom városát, de a várat aragóniai Simon ispán sikeresen megvédte az ostromlókkal szemben. 1249-ben IV. Béla a tatárok újabb támadásától tartva a városi polgárságot a várba telepítette, de 1256-ban, az emiatt támadt békétlenség miatt, korábbi rendelkezését visszavonta, a polgárokat visszatelepítette a régi városukba.

1270-ben V. István az esztergomi ispánságot minden tartozékával és jogaival együtt az esztergomi érsekre ruházta. 1300-ban az Anjou trónkövetelőt támogató Bicskei Gergely választott esztergomi érsektől III. András elkobozta az esztergomi várat, saját híveinek a kezébe adva azt. Az interregnum idején a vár Kőszegi Iván kezébe került 1301-ben, aki Vencel királynak adta át az erősséget. I. Károly végül ostrommal foglalta vissza Esztergom várát 1306-ban, a vár renoválását és bővítését pedig Telegdi Csanád érsek kezdte el 1330-tól.

1403-ban Zsigmond királynak, 1440-ben I. Ulászlónak kellett ismét ostrommal bevennie a várat. 1450-53 között Szécsi Dénes érsek építette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Estei Hyppolit érseksége idején, majd Beatrix özvegy királyné beköltözésekor tovább folyt a reneszánsz palota építése, amelyet mind Bakócz Tamás, mind Szatmári György érsek is folytatott. A mohácsi vészt követően azonban megváltozott a helyzet, a reprezentatív székhely szerepét a mind sürgetőbb erődítési munkák vették át, a korábban az ország közepén elhelyezkedő érseki központból végvár lett.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály