menu in

 

Építési idő/első említés

13. század második fele/1285

Vármegye

Hont

Földrajzi régió

Észak-Magyarország

Típus

kővár

Állapot

romos, látogatható


“Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,” - olvashatjuk Arany János halhatatlan balladájában, a Szondi két apródjában. Noha a vár leginkább 1552-es ostromáról és kapitánya, Szondi György önfeláldozó küzdelméről vált híressé, története sok száz évvel korábbra nyúlik vissza. A Börzsöny egyik ormán magasodó Drégely váráról szóló első írásos említés 1285-ből származik, ám magáról a helységről már 1274-ből is van adatunk. Eszerint IV. (Kun) László király (1272–1290) a Hontpázmán-nemzetséghez tartozó Dersnek és fivérének, Demeternek ajándékozta a birtokot, miután annak előző tulajdonosa, Marót, a király ellen lázadó kunokkal szövetkezett.

A vár tehát valamikor 1274 és 1285 között épülhetett, pontos keletkezése azonban némileg homályban marad, mivel a források olykor egymásnak is ellent mondanak. Az azonban biztos, hogy az Árpád-ház férfiágának kihalása után a vár 1308 körül Csák Máté kezére került és egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig birtokolta. Ezt követően Anjou I. Károly király (1301/1308–1342) fennhatósága alá vette és egészen 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) 1390-ben zálogba adta az erősséget a hozzá hű Tary Lőrincnek, majd ismét királyi kézen volt 1424-től az 1438-as esztendőig.

Történt ugyanis ekkoriban, hogy az esztergomi érsek, Pálóczi György panaszkodott Drégely várnagya ellen, mivel az érsek jobbágyaitól is vámot szedett, amit a nádor, Garai Miklós tiltásának dacára sem hagyott abba. Ennek következtében Habsburg I. Albert király (1437– 1439) visszavette a várat és örök birtokként a mindenkori esztergomi érseknek adta. A következő érsek, Széchy Dénes alatt a várat megerősítették, majd főleg vadászkastélyként használták. A híres esztergomi érsek, Bakócz Tamás 1508-ban itt húzta meg magát a pestisjárvány miatt.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a vár jelentősége egyre nagyobb lett és története jóval eseménydúsabb szakaszba lépett. Szulejmán szultán Bécs felé vonuló serege elől 1529-ben ide vonult vissza Várday Pál érsek, néhány évvel később pedig oszmán katonák végigrabolták az alatta fekvő mezővárost és környékét. Miután több vár is a török kezére kerül az 1540-es években (Buda, Esztergom, Nógrád), az érsekség igyekezett gondoskodni a vár és helyőrségének fenntartásáról.

Drégely történetének legemlékezetesebb eseménye, az 1552-es ostrom előtt a vár erősen megrongálódott egy villámcsapás következtében (ami felrobbantotta az ott tárolt lőport), helyőrsége pedig igen csekély létszámú volt. Veszprém eleste után tehát ilyen előnytelen helyzetben kellett Szondi György várkapitánynak és 146 katonájának megvédenie a várat, melyet utolsó vérükig hősiesen tartottak Ali budai pasa kb. 12–14.000 fős serege ellen. A történetek szerint Ali az Ostrom után hősi temetést rendezett Szondi Györgynek, alakját pedig Tinódi Lantos Sebestyén, Kölcsey Ferenc, Czuczor Gergely és Arany János is megőrizte az utókor számára.

A várat sem az oszmánok sem az azt 1593-ba és 96-ban visszafoglaló keresztények nem építették újjá, a törökkor végét romként élte meg. Feltárását és részleges rekonstrukcióját az 1990-es években kezdték meg.

Drégely vára eleinte hosszúkás, szabálytalan alaprajzú erődítmény volt, melynek Keleti oldalát a hegy meredek sziklafala tartotta. Az esztergomi érsekek fennhatósága alatt a 15-16. század környékén felépítették az északi és déli tornyot a belső vár Keleti falával, valamint a külső várfallal.

Szondi és Drégely védőinek emlékét ma a vár egyik legnagyobb faldarabján emléktábla őrzi.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály