menu in

 

Első említés

1299

Vármegye

Fejér

Földrajzi régió

Közép-Dunántúl

Típus

kővár

Állapot

részben felújított, látogatható

 

 

 

 

 

 

Csókakő a Vértes-hegységben, a Csák nemzetség szállásterületén épült fel. Miután központjuk, Csákvár (Oroszlánkő) elpusztult a tatárjárás alatt, ezért az ezt követő időszakban kővárakból álló védőgyűrűt építettek ki székhelyük körül. Ezen vértesi várakhoz tartozik például Gesztes, Vitányvár, valamint Csókakő is, mely a tihanyi apátság 1055-ös alapítóleveléből jól ismert fehérvári hadiutat ellenőrizte. A Csákok uralma ezen a vidéken jelentősen megszilárdult, hozzájárulva növekvő hatalmukhoz az országban.

A vár első írásos említése egy 1299-es oklevélből származik, habár más forrás 1287-et is említ. Az 1299-es levél a vár megvételéről tanúskodik, ekkor került a Csákok dudari ágától a család trencséni ágából származó István tulajdonába. Ekkortájt épülhetett a négyszögletes alaprajzú felsővár a palotával és a kétszintes öregtoronnyal. Ennek a toronynak az érdekessége, hogy bejárata nem a földszinten, hanem az emelet magasságában helyezkedett el, amihez valószínűleg létra segítségével lehetett feljutni.

Az Árpád-ház férfiágának kihalása utáni belharcok a vár sorsára is kihatottak. Csák Máté 1321-es halála után Anjou I. Károly király (1308–1342) azon volt, hogy ne alakulhasson ki még egyszer a Csákokéhoz hasonló kiterjedésű hatalmi tömb, mely az uralkodóval vetekedhetne. Ennek köszönhetően 1326-ban Csókakő, más vértesi várakkal együtt, (birtokcserével) királyi kézre került. Ezt követően Csókakő várnagyai egyben Fejér vármegye ispánjai voltak.

A vár egészen a 15. századig királyi birtok maradt, amíg 1430-ban Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) adományának jóvoltából Rozgonyi II. Istvánhoz került. Rozgonyi István együtt harcolt Zsigmonddal Galambóc várának 1428-as ostrománál, ahol felesége, Szentgyörgyi Cecília hajókkal érkezett támogatásukra, megsegítve a visszavonulást és megmentve férje és Zsigmond életét. Ennek jutalmául kapta meg Csókakőt a Rozgonyi család, amit Hunyadi Mátyás 1470-ben megerősített.

A Rozgonyi család alatt a várat jelentősen kibővítették: kiépült a felsővárat körbe ölelő alsóvár, várkápolnával, több műhellyel, raktárépülettel. A lehetséges támadásoknak jobban kitett nyugati oldalon felépült egy többszintes kaputorony, és a falvastagság is itt volt a legnagyobb a maga 6 méterével. Csókakő ekkor élte fénykorát, impozáns erődként uralva a 228 méter magas, sziklás magaslatot.

1490-ben a vár visszakerült az udvar kezére és innentől kezdve viszonylag gyakran cserélődtek a tulajdonosai: Corvin János, Egerváriak, Gergellaki Buzlayak, 1515-től pedig a Kanizsaiak. Amikor a család férfiága kihalt, Kanizsai Orsolyát 1532-ben Szapolyai János (1526–1540) fiúsította, ezzel ráhagyományozva a birtokot. Így, miután Nádasdy Tamás 1533-ban feleségül vette Kanizsai Orsolyát, Csókakővel együtt több vár is a birtokába került.

A mohácsi csata (1526) utáni oszmán hódítás következtében Csókakő is végvár lett, valamint a kettős királyválasztást követő belharcokban többször cserélt gazdát, míg 1544-ben a török kezére került. A 16-17. században nem egyszer találjuk hol oszmán, hol keresztény kézen, végül 1687-ben került véglegesen vissza a Magyar Királysághoz. Ezt követően a vár katonai jelentősége megszűnt és lassú pusztulásnak indult.

Az 1960-as évek feltárásai után az 1990-es években megindult a vár megmentése és részleges felújítása, melyek mind a mai napig tartanak. 2014-ben megújult az alsóvár felvonóhidas kaputornya, a délnyugati falszakasz, valamint a várkápolna, a felsővár rekonstrukciója pedig 2018/19-ben folytatódott.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály