menu in

A MiG-21 vadászrepülőgép a hidegháború egyik klasszikus fegyvere: 1950-es évekbeli kifejlesztését követően számos rendszeresítő ország légierejénél még 2020-ban is hadrendben van, egyszerű, nagy tömegben gyártott, jellegzetes deltaszárnyas kialakítású, gázturbinás sugárhajtóművel és utánégetővel, illetve katapultüléssel ellátott, egyszemélyes légiharceszköz.

Fejlesztése az 1950-es évek első felében kezdődött a Szovjetunióban, a cél a MiG-15, -17, -19 széria jelentette vadászgépek lecserélése volt. A már formavilágában is rendkívül modernnek ható típus első felszállására 1956 elején került sor, a végleges, rendszerbe állított első széria első darabjait pedig 1959-ben gyártották, s fokozatosan a Varsói Szerződés tagországainak első számú vadászgépévé vált hosszú időre. Fedélzeti lokátorral rendelkezett, fegyverzetét 30 mm-es gépágyú, infravörös önirányítású, illetve félaktív lokátoros önirányítású légiharcrakéták, valamint nem irányított rakétákat tartalmazó rakétakonténerek alkották, de hordozhatott különböző repesz-, gyújtó- vagy akár atombombát is. A kínai variáns F-7 példányait nem számítva összesen több mint 10 ezer darabot gyártottak 30 altípusban, a Szovjetunión kívül, Indiában és Csehszlovákiában. Ez a legnagyobb darabszámban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgép a repülés történetében.

A típus közel félszáz ország légierejében teljesített, vagy teljesít még 2020-ban is szolgálatot. Gyakorlatilag szinte mindenütt ott volt a hidegháború legforróbb pillanataiban Korea után: Vietnámban és Afganisztánban egyaránt szerephez jutott. Ezek mellett számos helyi konfliktusban is harcoltak MiG-21-esek: a közel-keleti arab-izraeli háborúkban, az indiai-pakisztáni konfliktusban, az iraki-iráni háborúban, a délszláv polgárháború idején, Etiópia és Eritrea csatározásaiban. Érdekesség, hogy az 1977 nyarán zajlott egyiptomi-líbiai légi összecsapások során az egyiptomi MiG-21-ek amerikai Sidewinder rakétákkal lőttek le líbiai MiG-23 és Mirage vadászgépeket.

A Magyar Néphadsereg légiereje 1961-től repülte a típust, összesen 261 példányt kaptunk a Szovjetuniótól. Ezek a gépek a taszári, kaposvári és kecskeméti repülőezredeknél szolgálva látták el a magyar légtér védelmét, egészen 2000. augusztusi kivonásukig. Hazai üzemeltetése során összesen 74 db semmisült meg, 83 fő legénységből 51 fő tudott sikeresen katapultálni, 32-en azonban repülőhalált haltak. Az 1990-es évek elején taszári gépekből alakult egy bemutatókötelék is Égi Huszárok (Sky Hussars) néven, amely részt vett az 1992-es és 1993-as Royal International Air Tatoo nemzetközi légiparádén az angliai Fairfordban. Az 1904-es oldalszámú gép ekkor kapta a sárga Cápeti festést. (Nevét egy akkoriban népszerű francia rajzfilmsorozat egyik szereplője után kapta.) Cápeti a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe tartozik és a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban van kiállítva. Intézményünk további példányokkal is rendelkezik a különböző altípusokból, ezek az ország különböző pontjain vannak kiállítva nyilvánosan (NKE, RepTár, Kecel, Zánka, Taszár), vagy alakulatoknál (Tápiószecső, Szolnok, Pápa, Kecskemét).

Műszaki adatok:

Hossz: 13,46 m

Szárnyfesztáv: 7,15 m

Magasság: 4,71 m

Tömeg (változattól függően): 4,8-5,9 t

Max. felszállótömeg (változattól függően): 6,8-10,1 t

Hajtómű: Tumanszkij R-11F-300, ill. R-25-300

Tolóerő: 38,2 kN (utánégetővel: 53,4 kN), ill. 40,2 kN (utánégetővel: 69,6 kN)

Max. sebesség (változattól függően): 2125 -2230 km/h

Hatótávolság (változattól függően): 1000-1370 km

Legnagyobb repülési magasság (változattól függően): 17,3-19 km

Fegyverzet: 1 db 30 mm-es NR–30 gépágyú vagy 1 db GS–23 gépágyú; infravörös önirányítású vagy félaktív lokátoros önirányítású légiharcrakéták (akár 6 db); levegő-föld rakéták; nemirányított rakéta indító konténerek; repesz- és gyújtóbombák, taktikai nukleáris fegyverek

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály