1956 előzményei
1953
Március 5.
J. V. Sztálin halála
Június 1.
Zavargások a csehszlovákiai Plzeňben
Június 17-18.
Megmozdulások Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban
Július 4.
Megalakul Nagy Imre első kormánya
1955
Május 9.
Az NSZK a NATO tagja lesz
Május 14.
Magyarország a Varsói Szerződés tagja
Május 15.
Az osztrák államszerződés megkötése és szovjet csapatkivonás Ausztriából
1956
Február 14.
Megkezdődik az SZKP XX. kongresszusa Moszkvában
Június 28.
„Fekete csütörtök” a lengyelországi Poznańban
Október 6.
Rajk László és kivégzett társainak újratemetése
Október 16.
Szegeden megalakul a kommunista ifjúsági szervezetektől független MEFESZ
Október 19.
Varsóban a LEMP 8. plénuma visszaveszi tagjai közé Władysław Gomułkát
Szovjet vezetők repülnek Varsóba, a szovjet csapatok hadgyakorlat címén megindulnak a lengyel főváros felé
A Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is készültségbe helyezik
A Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában diákgyűlést tartanak, melyen a diákok 15 pontos határozatban foglalják össze követeléseiket.
Október 20.
Varsóban megegyezés születik, a szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak.
Szovjetellenes gyűlések, tüntetések Lengyelország szerte
Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról
Október 21.
Varsóban Gomułkát a LEMP KB első titkárává választják
A forradalom és szabadságharc napjai
Október 23.
Budapesten a diákok a lengyelek melletti szimpátiatüntetést szerveznek, amelyet először betilt, majd engedélyez a belügyminiszter.
Tüntetés a Petőfi-szobornál, a Bem-szobornál és a Parlament előtt.
Gerő Ernő rádióbeszédében a történteket rendszerellenes megmozdulásként értékeli.
Debrecenben dördülnek el az első lövések, majd a Rádióhoz kirendelt erők Budapesten is tüzet nyitnak.
Szovjet és magyar egységeket rendelnek a fővárosba.
Október 24.
A felkelők elfoglalják a Rádió épületét.
Nagy Imre a közélet széles demokratizálását ígéri.
Gyülekezési és kijárási tilalom elrendelése, a statárium bevezetése.
Szovjet csapatok lépik át a határt és újabb erők érkeznek Budapestre.
Moszkvából érkezett küldöttek biztosítják a szovjet döntések végrehajtását.
Budapest több pontján ellenálló gócok alakulnak.
Számos vidéki városban – így Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett és
Székesfehérváron – tüntetések zajlanak.
Október 25.
Budapesten súlyos harcok és országszerte tüntetések folynak.
Gerő Ernő helyett Kádár János lesz a párt első embere.
Országos méretűvé válik a sztrájk.
A hatalom fegyverhasználata a Parlamentnél tüntetők ellen.
Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja.
Több vidéki városban – így Győrben is – a tüntető tömeget fegyverrel oszlatják fel.
Október 26.
A tüntetések az egész országra kiterjednek.
Országszerte egyre több munkástanács és forradalmi bizottság alakul.
A katonák egy része a felkelők oldalára áll, mások nem avatkoznak be a küzdelembe.
Sortűz Mosonmagyaróváron
Október 27.
Nagy Imre vezetésével új kormány alakul.
A honvédelmi miniszter parancsot ad a fegyveres csoportok elleni további harcra.
Több helyőrségben a helyi katonai vezetők katonai diktatúrát vezetnek be.
Néhány katonai alakulatnál forradalmi katonai tanácsot választanak.
Kiszabadítják a váci börtön politikai foglyait.
Több vidéki városban katonákból, egyetemistákból és civilekből nemzetőrség alakul.
Sortüzek a tüntetők ellen Mórahalmon, Kecelen, Berzencén
Október 28.
A Corvin-közben visszaverik a szovjet csapatok támadását.
A politikai vezetés meghátrál, az „ellenforradalom” értékeléssel ellentétben a történteket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli.
Tűzszünet elrendelése és a kijárási tilalom felfüggesztése.
A forradalom alapkövetelései bekerülnek a kormányprogramba.
A leváltott vezetők egy része – Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László – és családjuk Moszkvába távozik.
A kórházakban 3500 sebesültet ápolnak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tűzi.
Október 29.
Megkezdődik az államvédelmi alakulatok lefegyverzése.
A szovjet hadsereg Budapesten harcoló alakulatainak is elrendelik a tűzszünetet.
A Szabad Európa Rádió a tűzszünet elutasítására szólítja fel a felkelőket.
A szovjet csapatok leváltására újabb magyar alakulatokat rendelnek a fővárosba.
A Nemzetközi Vöröskereszt első szállítmányai megérkeznek Budapestre.
A legtöbb vidéki városban helyreáll a rend, elkezdődik a munka.
Október 30.
A szovjet kormány az egyenrangú kapcsolatok megteremtésére nyilatkozatban tesz ígéretet.
Budapesten megkezdődik a szovjet csapatok kivonása.
A Budapesti Pártbizottság épületét a fegyveres csoportok tűzharcban elfoglalják.
Nagy Imre bejelenti az egypártrendszermegszüntetését, a kormány elismeri az újonnan létrehozott önkormányzati szerveket.
Újjáalakul a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt.
Bejelentik a beszolgáltatások eltörlését.
Megkezdődik az új karhatalom, a nemzetőrség megszervezése.
Folyik a politikai foglyok kiszabadítása a börtönökből.
Október 31.
A nemzetőrség megszervezése érdekében a Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlést tart
a Kilián laktanyában.
A hadsereg, a határőrség és a rendőrség legfelső szerveként megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.
Újjáalakul a Nemzeti Paraszt Párt – új neve Petőfi Párt –, a Kereszténydemokrata Párt és
a Parasztszövetség.
Elutazik a magyar csapat a melbourne-i olimpiára.
Megszűnik a Magyar Dolgozók Pártja, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt.
A szovjet pártvezetés dönt az újabb intervenció megindításáról.
Ismét szovjet csapatok lépik át a magyar határt.
November 1.
Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülőtereket.
Nagy Imre követeli az újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását, felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja az ország semlegességét.
Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvába távozik.
Újabb pártok alakulnak, és új lapok jelennek meg.
Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.
A fővárosban, az ablakokban gyertyák gyúlnak, így emlékezik a lakosság az elmúlt napok áldozataira, a harcokban elesetteket katonai tiszteletadás mellett temetik el.
Országszerte megkezdődnek a helyreállítási munkálatok.
Felgyorsul a nemzetőr-alakulatok szervezése.
November 2.
A fegyveres összetűzések megszűnnek, országszerte megindul a munka, megkezdődik a helyreállítás.
Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt.
Az ENSZ Biztonsági Tanács november 4-re napirendre tűzi a magyar ügy tárgyalását, döntenek az ENSZ-közgyűlésre utazó magyar delegáció összetételéről.
Az Írószövetség gyűjtési akciót szervez az elesettek családjainak, élelmiszer-szállítmányok érkeznek vidékről Budapestre.
Az újabb szovjet támadás elhárításával kapcsolatos előkészületek folytatódnak.
November 3.
Átalakul a kormány.
A Parlamentben megkezdődnek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásról.
A Karhatalmi Bizottság közgyűlése Király Bélát választja meg a Nemzetőrség főparancsnokává.
A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt.
A fogságából kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz.
Amagyar tárgyaló delegáció tagjait Tökölön, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokságán a szovjet állambiztonsági szervek letartóztatják.
November 4.
Hajnalban általános szovjet o9enzíva indul Budapest ellen, a megszálló szovjet csapatok országszerte támadásba lendülnek.
Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, majd közlemény hallható a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról.
A jugoszláv követség épületében Nagy Imre és családtagjai menedékjogot kapnak.
A nemzetőrség erői felveszik a harcot a túlerő ellen.
Bibó István az Országgyűlés épületében megfogalmazott kiáltványát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek.
A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés mindent megtesz a fegyveres ellenállás beszüntetése érdekében.
Az ENSZ BT tagjainak többsége a Szovjetuniót a hadműveletek beszüntetésére és csapatai kivonására szólítja fel.
1956 utóélete
november 7.
Budapestre érkezett Kádár János és kormánya, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letegye az esküt.
Az új kormány az ENSZ főtitkárának címzett táviratában a magyar kérdés napirendről való levételét kérte.
Nagy Imre kormányát felmentettnek nyilvánították.
november 11.
Bár elvétve kitartott még néhány ellenálló csoport, mint a „mecseki láthatatlanok”, a fegyveres harcok a fővárosban és vidéken is véget értek, a szovjet csapatok leverték a magyarok szabadságharcát. A fegyvertelen ellenállás még hónapokig kitartott.
december 8.
Sortűz Salgótarjánban
december 9-11.
A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Miskolcon
december 11-12.
A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Egerben
1957
január 11.
Eldördült a tüntetők elleni utolsó, halálos áldozatot követelő sortűz Csepelen
május 27.
Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról
1958
június 16.
Nagy Imre és társai kivégzése
1959
április 3.
Az első részleges amnesztia
1960
április 1.
A második részleges amnesztia
1961
augusztus 26.
A forradalom alatti tevékenységük miatt perbe fogottak utolsó csoportjának kivégzése
1962
december 20.
Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést
1963
március 22.
Amnesztia az 1956-os forradalommal összefüggő politikai ítéletekre vonatkozóan
1989
október 23.
A Magyar Köztársaság kikiáltása a forradalom évfordulóján
november 1.
1989. évi XXXVI. törvény „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról”
1990
március 31.
1990. évi XXVI. törvény „Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról”
május 8.
Az 1990. évi XXVIII. törvény az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról
1992
március 9.
1992. évi XI. törvény „az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról”
2000
december 20.
2000. évi CXXX. törvény „az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról”
Felhasznált irodalom
Horváth Miklós (szerk.): Remény és pokol 1956. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016.
Horváth Miklós – Tulipán Éva: Keresztutak. Magyar Néphadsereg 1956. H&T, Budapest, 2006.
Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007.
Király Tibor et al.: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Kronológia, 1956.mti.hu. MTI, Budapest, 2006.
Történelmi kronológia, oktober23.kormany.hu. [n.n.], 2013.
Az 1956-os magyar forradalom kronológiája (1953 március - 1963 március). w3.osaarchivum.org [n.n; d.n.].