menu in

Az 1956. október 23-án kezdődő forradalom előzményei egészen a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza. Többek között a Rákosi Mátyás által kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikájából eredő szegénység, s az MDP által alkalmazott terror már az 1950-es évek elejére komoly feszültséget okozott. Ehhez járult hozzá, Rajk László újratemetése, s hogy 1956. június 28-án kitört a poznani munkásfelkelés, ami példát mutatott a lengyelekkel egyébként is szimpatizáló magyarok számára. Az elégedetlenséget ezenfelül még az is szította, hogy a szovjet csapatok a semleges osztrák állam 1955-ös kikiáltása után is hazánkban maradtak, pedig szerződés szerint csak az addig megszállt Ausztria ellenőrzése miatt tartózkodtak Magyarországon.

1956. október 23-án már reggel zűrzavar kezdett kialakulni Budapesten a diákok által meghirdetett tüntetés körül. Bár a rádió és a Szabad Nép című lap is tényként számolt be a demonstrációról, Piros László belügyminiszter mégsem hagyta jóvá. Az MDP vezetése ráadásul hosszas vita után be is tiltotta a tüntetést, de délután 2 óra körül mégis engedélyezték. A Kossuth Rádióban mind a két döntést beolvasták. Ezt követően a párt vezetői az MDP fővárosi tagjait is felszólították a tüntetésen való részvételre, hogy ellenőrizni tudják az eseményeket. Ezzel egyidőben pedig a város legtöbb stratégiai pontján mozgósították az ÁVH-t az esetleges zavargások megfékezésére. A felhíváshoz többek között a Magyar Írók Szövetsége, a Petőfi Kör, a párt ifjúsági szervezete, a DISZ is csatlakozott.

Délután 3 órakor a Bem-szobornál Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tüntetőknek, a diákok pedig a 16 pontot, ezután Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. A tömeg létszáma ekkor már nagyjából 50.000 fő lehetett. Ekkor született meg az 1956-os forradalom jelképe is, vagyis a „lyukas zászló”, valaki ugyanis kivágta egy nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú Rákosi-címert. Ezt hamarosan minden zászlóval megtették. A tüntetés a beszédek elhangzása után sem oszlott fel, a Bem térről a menet a Kossuth-hídon át a Parlamenthez vonult meghallgatni Nagy Imrét.

Az ekkorra már 2-300.000 főre duzzadt, békés tömeg követelésére végül este 9 órára a helyszínre siető Nagy Imre, aki nem támogatta a tüntetést, megjelent a Parlament ablakában. A politikus "Elvtársak!" megszólítása indulatot váltott ki az összegyűlt emberekből, párton belüli reformokat ígérő, hazatérésre szólító, követeléseiket nem említő beszéde pedig nem volt több, mint az 1953-ban meghirdetett programja. A tömegből ez általános csalódást váltott ki.

A tüntetéssel egyidőben Gerő Ernő pártfőtitkár és köre riadóztatta a budapesti és a környékbeli katonai egységeket, valamint Hruscsovtól is katonai segítséget kértek. Még Nagy Imre megjelenése előtt este 8 órakor a Kossuth Rádió közvetítette Gerő Ernő beszédét, amelyben többek között antiszemitának és nacionalistának nevezte a tüntetést, önmagát a reformok képviselőjének nyilvánította, addigi politikáját helyesnek ítélte és a tüntetők minden követelésétől elzárkózott. Ezzel tulajdonképpen hadat üzent nekik, mely hatalmas felháborodást keltett a budapesti tüntetők körében.

A tömeg egy része felháborodásában a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az ÁVH felfegyverzett egységei fogadták őket. Miután hiába próbálták meg feloszlatni az egyre növekvő emberáradatot, a rádió vezetése a tüntetők rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy beolvassák a 16 pontot. Ez azonban használhatatlan volt, amivel csak még tovább növelték az emberek haragját. Ekkor, a tömegben néhány katona lövöldözni kezdett a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-sok támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tüntetőkre (egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült). Ennek hatására azonban a rádióhoz vezényelt katonák egyre nagyobb része állt át a tüntetők oldalára, átadva fegyverüket, s letépve sapkájukról a vörös csillagot. Két órával az incidens után a lövöldözés kiújult, amivel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét, ahol azonban csak használhatatlanná vált stúdiókat találtak. A pártvezetőség ugyanis lekapcsoltatta őket a rádióadóról, és a parlamentben rendezett be ideiglenes stúdiót. Innen közvetítették a Kossuth Rádió műsorát a forradalom ideje alatt, sőt még annak leverése után is, egészen 1957 áprilisáig.

A tüntetők másik része ezalatt a Dózsa György úti Sztálin-szobornál gyűlt össze, hogy eltávolítsák azt. A Himnusz éneklése mellett fél 10 körül végül sikerült ledönteni a szobrot. Sztálin monumentális szobrából csak csizmái maradtak, feje a pesti utcán hevert.
A fővárosi események mellett több magyarországi megyeszékhelyen és nagyobb városban is szerveztek tiltakozásokat a diákok, s a települések lakosai. Debrecenben például már a budapesti tüntetés előtt megkezdték demonstrációjukat a diákok, az ÁVH-sok azonban figyelmeztetés nélkül a békés tüntetők közé lőttek, mire az emberek menekülni kezdtek s a tüntetés is feloszlott. A sortűznek két halottja és sok sebesültje volt. Miskolcon, azután hogy híre ment a fővárosi eseményeknek, gyári munkások, a budapesti diákokhoz hasonlóan elkészítették a borsodi munkások követeléseinek 21 pontját, a Miskolci Egyetemen pedig megalakult a független Diákparlament. Székesfehérváron és környékén este 10 óra körül megjelentek a szovjet tankok, melyek Budapest felé vonultak. A forradalom eseményei azonban ezzel nem érek véget, a harcok egészen november 11-ig eltartottak.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály