menu in

Budát 1541-es eleste óta többször is megpróbálták az oszmán csapatoktól visszaszerezni (1542, 1598, 1602-’3, 1684), de, mint az köztudott, a művelet csak 1686-ban járt sikerrel. A magyarországi hadszíntéren (amely alatt itt a Magyar Királyságot és a Hódoltság területét értjük) felvonultatott mintegy 100 000-es koalíciós haderőből két oszlop vonult az akkori vilajet központ alá: a császáriak egy része és a bajor csapatok.
A város alatti műveleteket I. Lipót császár sógora, Lotharingiai Károly irányította. Jó katonának bizonyult, harcolt például Montecuccoli parancsnoksága alatt Szentgotthárdnál 1664. augusztus 1-jén, 1676-ban pedig már a császári csapatok főparancsnoka volt. Nem véletlen, hogy Bécs felszabadítása után a sógora őt bízta meg a birodalmi csapatok vezetésével. (Hadinaplóját, ami részletes betekintést ad az eseményekbe, 1986-ban a HM HIM gondozásában adták ki.)

A támadóknak nem volt egyszerű dolguk. A források elégtelen számú lövegről, hellyel-közzel kijavított falakról, és nem nagy, kb. 12 000 fős helyőrségről adnak hírt, azonban a védelem irányítója Arnot Abdurrahman pasa (az utolsó budai szandzsákbég) volt, Kara Musztafa nagyvezír jobbkeze, aki Bécs alatt is kitüntette magát a harcokban.

Június 17-én érkeztek az első koalíciós alakulatok a térségbe. Pestet az oszmánok még aznap kiürítették, Budát pedig a császári csapatok már 18-án körülzárták. Innen számítva az ostrom két és fél hónapig tartott, mely alatt, a támadók a 17. sz.-i ostromtechnika teljes tárházát felvonultatták: cirkum- és kontravallációt, lövegállásokat, közelítőárkokat, aknákat ástak stb. A művelet mindkét részről nagy áldozatokat követelt. A szeptember 2-i döntő roham előtt több általános támadásra is sor került (az elsőre, rögtön június 23-án), ezeket azonban a keményen védekező helyőrség visszaverte. Az idő pedig szorított: egy nagy létszámú török erősítés is megérkezett a városhoz, akiket csak nagy nehezen sikerült visszaverni.

Nem véletlen, hogy a sereg komoly tábori kórházzal is rendelkezett. Luca Antonio Portio, nápolyi orvos kapta a császári udvartól a megbízást, hogy gondoskodjon a koalíciós csapatok megfelelő egészségügyi ellátásáról. Anyagi fedezetként erre 10 000 forintot kapott, így sikerült tábori ágyakat, sátrakat, egyéb felszerelést vásárolni és személyzetet fogadni. A tábori kórházat – a benne felállíttatott 2000 ággyal – kétszer is átköltöztették: először a Szentendrei- majd pedig a Margit-szigetre, ahol az ostrom végéig működött. Az erőfeszítés nem volt hiábavaló: mintegy 6000 katona életét sikerült megmenteni.

Talán ennek is köszönhető, hogy a művelet sikeres volt. Szeptember 2-án Károly általános rohamot vezényelt. A támadók az Esztergomi rondellánál és a Bécsi kapun is betörtek a városba, azokat kiszorítani az oszmán helyőrség többé már nem tudta. Emberei mellett harcolva az utolsó napon halt hősi halált Abdurrahman pasa is. Buda elesett, és a Habsburg-török háborúnak ez a szakasza az 1699-es karlócai békével véget ért. Savoyai Jenőnek a várban ma lovasszobra-, Arnaut Abdurrahman pasának pedig síremléke áll.

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály