menu in

A koronázásakor 29 éves fiatalember születésekor még igen hátul állt az öröklési sorrendben. 1887-es születésekor a trónörökös Rudolf főherceg volt, Ferenc József egyetlen fia. Két éves volt, amikor a főherceg 1889-es halála után az uralkodói cím várományosa a császár öccse, Károly Lajos lett. Lajost, miután 1896-ban tífuszban meghalt, fia Ferenc Ferdinánd követte. 1914-ben azonban, mint az közismert, a trónörökös Szarajevóban merénylet áldozata lett, így vált Károlyból ténylegesen a trón várományosa. (Valójában Ferenc Ferdinánd rangon aluli házassága és Károly apjának, Ottónak kicsapongó életmódja miatt már sokkal korábban sejteni lehetett, hogy egy nap ő lesz a Monarchia uralkodója.)

Neveltetését mélyen vallásos anyja, Mária Jozefa felügyelte. Jeleskedett a természettudományokban, jól bírta a testedzést és több idegen nyelven beszélt, köztük magyarul is. Rendhagyó módon a magántanulmányai után két évet töltött a bécsi Schottesgymnasium diákjaként. Osztálytársaival (is) nagyon közvetlenül viselkedett, akik egyszerűen „Főkárolynak” (németül „Erzkarlnak”) szólították. Katonai karrierjét 1905-ben a lovasságnál kezdte, majd különböző galíciai és csehországi helyőrségekbe került. Az első világháború kitörése után augusztusban megkapta a tescheni hadsereg főparancsnokságát.

1911. október 21-én feleségül vette Zita Bourbon-Pármai hercegnőt. Szerelmi házasság volt ez, amiből hét gyermek született: Ottó, Adelheid, Róbert, Félix, Károly Lajos, Rudolf és Sarolta.

Ferenc József halála után 1916. november 21-én I. Károly néven lépett az osztrák császári trónra. Miután átvette a hadseregfőparancsnokságot egyik első döntése a vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf eltávolítása volt. Még ugyanabban az évben december 30-án Budán a Mátyás templomban IV. Károly néven magyar királlyá koronázták.

A koronázás a magyar politikai vezetés számára is nagy jelentőségű volt. Tisza István miniszterelnök számára presztízskérdést jelentett, hogy őt válasszák nádorhelyettessé. A nádornak volt ugyanis (a kora újkortól kezdve az esztergomi érsek mellett) koronázási joga, a pozíciót azonban 1848 óta nem töltötték be. A ceremóniát a december 1-jén felállított Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság bonyolította le Jekelfalussy Zoltán császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos elnökletével. Ugyancsak presztízsjelentőségű volt, hogy a koronázáson a „családi” helyett a magyar himnusz csendült fel. Ez volt az első és egyben utolsó magyar királyi koronázási szertartás, amelyről filmfelvétel készült (és amely a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megtekinthető).

A szertartáson több olyan apró esemény is történt, amit utólag sokan baljóslatúnak ítéltek. Ilyen volt a Szent Koronáról lehulló kő, a kipárnázás és az állszíj ellenére az uralkodó fején megingó korona és a koronázás befejezése után nem sokkal lehulló hatalmas körcsillár. Ugyancsak nem a jó előjelek közé volt sorolható az sem, hogy a főpróba végén a főoltár világításánál elhelyezett üveglap úgy felforrósodott, hogy felrobbant, szilánkokkal terítve be az oltárt. Szerencsére senki nem tartózkodott a közelben.

Azt a célkitűzését, hogy Ausztria-Magyarországot kivezesse a háborúból nem sikerült elérnie. 1918. november 13-án pedig az eckartsaui nyilatkozatban „az ország ügyeinek viteléről” is lemondott. A magyar trónra kétszer is megpróbált visszatérni (1921 március 26-án, majd október 20-án), de sikertelenül. Emiatt Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén halt meg. IV. Károly utolsó magyar királyt egyebek mellett vallásos életvitele és háborúból való kilépési szándéka okán 2004 október 3-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály