menu in

Az Egyesült Államok belép a Nagy Háborúba

1917. április 06-án az USA hadüzenetet küldött Németországnak. Ezt követően egy sor kisebb-nagyobb Latin-Amerikai ország /amik szorosan az USA érdekszférájához voltak köthetőek pl.: Panama vagy Kuba/ is hadat üzent a Központi Hatalmaknak illetve az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait a Monarchiával és Törökországgal.

Néhány hónappal a hadüzenetet megelőzően még koránt sem volt ennyire világos az USA politikai állásfoglalása az Antant oldalán, de gazdaságilag egyértelműen a „Szívélyes Szövetséget” támogatták. 1916-ra az Egyesült Államok adósból hitelezővé lépett elő: 7 milliárd USD értékben szállított árut az Antantnak és Olaszországnak, akik ezt különböző mód ellentételezték; például 2,4 milliárd USD értékben kölcsönt vettek föl az USA-tól.

Más okai is voltak, hogy az USA megpróbált távol maradni a konfliktustól: 1916 őszén elnökválasztást tartottak és Wilson elnök szerette volna megőrizni mandátumát, ehhez az is kellett, hogy sikerüljön tárgyalóasztalhoz ültetnie a hadviselő feleket. Ez nyilvánvalóan belpolitikai megfontolás volt, viszont a másikat az USA déli határain kell keresni: 1916-17 fordulóján büntető expedíció indult Mexikóba Pancho Villa forradalmár ellen ez pedig lekötötte az ekkor még elég kicsinek és gyengén felszereltnek számító amerikai szárazföldi hadsereg jelentékeny részét.

1917-re viszont már gyökeresen megfordult a helyzet: a Németország által meghirdetette a korlátlan tengeralattjáró háborút, ami az amerikai kereskedelmi hajókra kiadott „kilövési engedéllyel” volt egyenértékű, illetve az oroszországi forradalmak az ország háborúból való kiválását engedték következtetni, ami a Központi Hatalmak felé billentette volna el az egyensúlyt. Az amerikai közvélemény Németország elleni hangolását segítette elő az angol titkosszolgálat által el fogott „Zimmermann-távirat”. Ebben a mexikói német követet utasították arra, hogy ha az USA hadat üzen Németországnak, minden áron érje el, hogy Mexikó intézzen támadást az USA ellen az 1848-ban elvesztett területek visszaszerzéséért természetesen a Központi Hatalmak oldalán.

Miután kinyilvánította hadiállapotot, az USA kormány nem tehetett mást, mint rohamtempóban létre hozzon egy tömeghadsereget illetve felfegyverezze azt, amihez viszont a kellő ipari potenciál már kiépült az elmúlt években. 1917 nyarán megérkeznek az első amerikai csapatok Franciaországba, ezek lesznek az expedíciós erők /AEF/ parancsnokuk pedig a mexikói intervenciót is vezénylő Pershing tábornok lett. Fontos viszont leszögezni, hogy USA nem, mint az Antant szövetségese, hanem annak „társult hatalmaként” szállt be a konfliktusba így a céljaik is mások voltak. Wilson erkölcsi alapon indított keresztes hadjáratként fogalmazta meg a bekapcsolódást, így az amerikai erők igyekeztek megőrizni önállóságukat és több sikeres támadást is indítottak a németek ellen, pl.: St. Mihiel-nél 1918 szeptemberében. A háború végére már legalább két millió amerikai katona harcolt Európában. Bár nem voltak annyira tapasztaltak, mint brit vagy francia társaik, de ez a „friss erő” megváltoztatta az erőegyensúlyt és eldöntötte a háborút az Antant javára.

Érdekesség még, hogy megfordult az európai harctéren George Patton is, aki a második világháború során lesz az Egyesült Államok hadseregének egyik legeredményesebb tábornoka. Az első világháború idején még viszont az expedíciós erők lovassági tisztjeként ismerkedik meg a harckocsikkal. Felfedezi bennük ugyanazt a mozgékonyságot, amit a lovasság képvisel ezért a háború után is a páncélos fegyvernem fejlesztésének legfőbb képviselője lesz az USA-ban.

Számunkra viszont a legjelentősebb amerikai katona Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy, aki személyesen akadályozta meg a Nemzeti Múzeum kincseinek elszállítását. 1936-ban felavatott szobra, ma a Szabadság téren áll az USA nagykövetsége előtt.

Fotó: német katona megadja magát egy amerikainak a nyugati fronton 1918-ban.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály