menu in

Mintegy hét napos tüzérségi előkészítés után, ma száz éve indult meg a brit gyalogság támadása a német állások ellen a Somme folyónál. Az ütközet célja a verduni erődrendszert védő franciák tehermentesítése volt és persze nem utolsó sorban a németek legyőzése. A támadók létszámot tekintve kétszeres -24 brit és 12 francia hadosztállyal szemben 17 német-, tüzérségi eszközök számában pedig több mint háromszoros fölényben voltak. Ennek ellenére a védőállások „felpuhítására” szánt tüzérségi előkészítés nem érte el a kívánt hatást: az első állásokat ugyan elpusztította, de a németek a második vonalaikba visszahúzódva, mélyen beásva átvészelték azt. A gyalogság támadása a 40 km-es frontszakaszon kezdetben sikeresnek bizonyult, de később katasztrófába torkollt. A teljes menetfelszerelésben és lépésben haladó brit katonákat áthatolhatatlan szögesdrót akadályok és a német géppuskák zárótüze fogadta.

Egy nap alatt a brit csapatok 57.000 embert veszítettek, akik közül 19.000 elesett, ez volt számukra minden idők legnagyobb egy napos vesztesége. A támadó erők jelentős része az önkéntes hadsereg katonáiból állt, akiknek lehetővé tették, hogy környék- vagy szakmabeli ismerőseikkel egy alakulatba kerüljenek. Így jöttek létre az ún. Cimbora-zászlóaljak. Ez azonban beláthatatlan tragédiákba torkollott egyes települések populációját illetően. Az Accrington város által kiállított zászlóalj 720 fős állományából alig fél óra alatt 584-en sebesültek meg vagy estek el. A német ellentámadások hatékonyságát növelte a gépfegyverek drasztikus emelése, a különböző hadseregek hadseregcsoportokba tömörítése és onnan azok operatív irányítása.

A legsúlyosabb harcok július-augusztus hónapokban zajlottak, de maga az ütközet egészen november 18-ig elhúzódott. A csata során megmutatkozott a háború technikai kiszélesedése: egyre több repülőgépet vetettek be a harcoló felek és már különböző feladatokra /felderítő, vadász, bombázó/ alakították át őket. Szeptember 15-én itt alkalmaztak először a britek harckocsikat: 49 db Mark I-es harckocsit vetettek be a fronton váltakozó sikerrel, 17 db közülük a támadásban sem tudott részt venni műszaki hiba folytán és voltak olyan példányok is, amelyek támadás közben robbantak le. Ahol viszont nem különálló eszközként, hanem gyalogsági támogatással vetették be őket, ott sikeresnek bizonyultak. Ilyen volt például Thiepval szeptember 18-ai meglepetésszerű bevétele.

A majdnem öt hónapig tartó harcok során az antant 625.000, míg a németek 500.000 katonát vesztettek, így ez az ütközet is bevonult az I. világháború legvéresebbjei közé.

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály