menu in

1916. június 04-én vette kezdetét a luck-oknai áttörés, közismertebb nevén a Bruszilov-offenzíva. Még 1915 decemberében megállapodtak az antant hatalmak a hadműveleteik összehangolásában, de a rá következő év januárjában az orosz fél jelezte, hogy július 1. előtt nem tud nagyobb hadműveletet indítani. Ám a február óta folyó verduni csata és a májusban indított dél-tiroli osztrák-magyar offenzíva mégis szükségessé tett egy tehermentesítő akciót a keleti fronton.

Alekszej Bruszilov lovassági tábornoknak 4 hadsereg állt rendelkezésére, 40 gyalog és 15 lovashadosztállyal szemben az osztrák-magyar erők 39 gyalog- és 10 lovashadosztályával. Bruszilov tudta, hogy nem kaphat erősítéseket, ezért az összes tartalékát előrevonta és titokban megközelítette az osztrák-magyar arcvonalat (volt olyan szakasz, ahol alig 70 m volt a csapatok közt!). Rövid, de hatékony és pontos tüzérségi előkészítés után egy 480 kilométeres arcvonalon indult meg a meglepetésszerű orosz támadás. A rövid tüzérségi előkészítés miatt az ellenfélnek nem volt ideje visszavonulni az első vonalból, sem tartalékokat előrevonni, illetve a támadók dolgát nem nehezítette az átjárhatatlan terep, ami gyakori következménye volt a hosszabb előkészítésnek. A másik érdekesség, hogy az oroszok itt alkalmaztak első ízben rohamcsapatokat, melyek az ellenfél arcvonalának gyengébb pontjain hatoltak be, mintegy kaput nyitva a támadó sereg többi részének. Ez az eljárás szakított az addig általánosan alkalmazott tömegrohamokkal.

Az orosz 8. hadsereg már a támadás első napjaiban mélyen benyomult az osztrák-magyar 4. hadsereg állásaiba és június 10-ére már 85 km széles és 48 km mély terület került az oroszok kezére. A többi frontvonalon változó volt a támadás sikere: az orosz 11. hadsereg támadását sikerült visszaverni, de délen a 7. és 9. hadsereg áttörte az osztrák-magyar vonalakat és mélyen behatolt Galíciába, emiatt elkerülhetetlenné vált a visszavonulás. A Monarchia kénytelen volt az olasz frontról erősítéseket, illetve segítséget kérni a német szövetségesétől is. Az osztrák-magyar 4. hadsereg éléről leváltották József Ferdinánd főherceget, akinek helyét Tersztyánszky Károly vezérezredes vette át. Határozott fellépésével sikerült összeszedni a megvert és demoralizált csapatokat és június 16-án ellentámadást indított, ami viszont csak korlátozott sikereket ért el. A központi hatalmaknak csak 1916 szeptemberére sikerült stabilizálni a frontvonalakat, amely néhol egészen közel húzódott a magyar határhoz.

Az offenzíva több következménnyel is járt, melyek befolyásolták a háború további menetét: a németeknek le kellett állítani Verdun ostromát, hogy csapatokat tudjanak átvezényelni keletre, augusztusban pedig az olasz csapatok megkezdték a 6. isonzói csatát, amelynek során Görz (Gorizia) területét elfoglalták és még szintén ebben a hónapban az orosz sikeren felbátorodva Románia is belépett a háborúba. Csak a Monarchia seregei körülbelül 600.000 főt veszítettek halottakban, sebesültekben és foglyokban és mintegy 25.000 négyzetkilométernyi terület került át orosz kézre. A súlyos vereség szellemileg és erkölcsileg is óriási mértékben meggyöngítette az osztrák-magyar csapatokat, akik ezután német segítség nélkül már nem vállalkoztak nagyobb szabású hadműveletre.

A győzelemért viszont hatalmas árat fizettek az oroszok: 800.000 főt veszítettek halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban (beszédes adat, hogy az osztrák-magyar visszavonulás során több mint 50.000 orosz katona dezertált), ez az óriási emberáldozat pedig tovább növelte az országban a belső feszültséget és még jobban megágyazott a következő évben kitört forradalomnak.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály