menu in

1918. március 3-án a Központi Hatalmak és Szovjet-Oroszország közt megszületett a breszt-litovszki béke.

1915-ben és 1916-ban is történtek már próbálkozások a különbéke megkötésére, de ezek a tárgyaló felek álláspontjainak összeegyezhetetlensége miatt megszakadtak. Példának okáért Németország még elfogadta volna 1916-ban a keleti határok status quóját - tehát a Központi Hatalmak addig elért területi nyereségei Oroszországon belül semmisnek tekintendők lettek volna - de abba már nem egyezett bele, hogy egyik szövetségese, Törökország tengerszorosai az orosz flotta által használhatóak legyenek.

1917 elejére az oroszok számára azonban már igencsak sürgőssé vált a békekötés: az ország gazdasága kimerült, a lakosság lázongott, a hadsereg demoralizálódott, mindezek miatt a cár pedig féltette hatalmát. Társult szövetségesei viszont nem akarták tétlenül nézni, hogy kiegyezzen a németekkel, ezért erősen támogatták a március 8-án – ottani naptár szerint február 23-án – kitört polgári, demokratikus forradalmat. Március 15-én lemondatták II. Miklós cárt és megalakult az Orosz Köztársaság. Az ún. Ideiglenes Kormány az ország kimerültsége ellenére tovább folytatta a háborút, talán ez is az egyik oka annak, hogy a november 7-én kitört bolsevik forradalom sikeresen megbuktatta őket és létrejött Szovjet-Oroszország.

A forradalommal együtt képletesen szólva új időszámítás kezdődött Oroszhonban; a bolsevik vezetők arra számítottak, hogy az oroszországi szocialista forradalom elindít egy folyamatot, amely majd az összes hadviselő felet – mindenekelőtt Németországot – magával ragadja, így nem kell a békekötéssel foglalkoznia. Belátták azonban, hogy mindezek bekövetkeztéig érdemes megkezdeni az egyezkedést. A felek december 2-án ültek tárgyalóasztalhoz Breszt-Litovszkban, majd 15-én életbe lépett a fegyverszünet közöttük.

A tárgyalások a következő év elejéig elhúzódtak, mivel a szovjet vezetők pártosodtak az elfogadandó béke jellegében. 1917. november 20-án Kijevben megalakult az Ukrán Népköztársaság, ami mint szuverén tárgyalópartner részt vett az egyeztetéseken, viszont 1918. január végén itt is a bolsevikok kerültek hatalomra, ez jelentősen befolyásolta a békekötés menetét. A németek ultimátumot adtak az ukrán területek kiürítésére vonatkozóan, valamint a „Hoffman-vonal” (gyakorlatilag a Murmanszktól az Azovi-tengerig húzódó vonaltól nyugatra eső területek) elfogadását illetően. Trockij viszont, aki a szovjet küldöttséget vezette, bejelentette a „sem háború, sem béke” álláspontját, miszerint a szovjet vezetők nem fogadnak el semmilyen „német imperialista érdekeket” kiszolgáló békét, de honvédő háborút sem indítanak, egyúttal visszautasítják az ultimátumot, valamint részükről megszakítottnak tekintik a béketárgyalásokat. Az egész Európát bejáró sztrájkhullám és az ukrajnai események bizakodással töltötték el a szovjet vezetőket, a szocialista forradalom expanziójának megindulását látták benne.

Innentől fogva felgyorsultak az események: február 18-án a németek támadást indítottak, február 23-án már elérték Szentpétervárt, ekkor azonban megálltak, mivel a szovjet kormány elfogadta az ultimátumot.

Március 3-án a Szokolnyikov vezette szovjet küldöttség elfogadta a békét, de egyúttal nyilatkozatban jelentette ki, hogy a megállapodás „kifejezetten annexiós és imperialista”, viszont a szovjet állam „nincs abban a helyzetben, hogy a német imperializmus katonai offenzívájának ellenálljon, ezért a forradalom megmentéséért kényszerül az előterjesztett feltételek elfogadására”.   A béke megkötése után 780.000 négyzetkilométernyi terület került a Központi Hatalmak ellenőrzése alá, mintegy 56 millió lakossal. 

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály