menu in

A vitézi szervezet (későbbi nevén Vitézi Rend) a trianoni békediktátum aláírását követően, 1920. augusztus 10-én jött létre az első világháborúban vitézül harcolt magyar katonák erkölcsi elismerése és földhöz juttatása, egységbe tömörítése és a hazafias érzés ápolása céljával. Annak érdekében, hogy „a haza védelmében kitűnt oly honfiaknak, akik vitézi és erkölcsi tekintetben, szóval jellemileg mindenképpen megbízhatók és az utóbbi forradalmak alatt hazafias magatartásukban egy pillanatra sem tántorodtak meg” földet juttathasson, Horthy Miklós kormányzó 1920. augusztus 20-án felhívást intézett a magyar földbirtokosokhoz, hogy vitézi telkek céljaira ingyenes adományként ajánljanak fel földterületeket az állam részére. A felhívás kimondta, hogy a vitézi telek adományozása a tulajdonosra bizonyos közérdekű kötelezettségeket ró majd, amelyek a birtokkal együtt öröklődnek, és ez teszi „a vitézi telkek birtokosait a belső rend és nyugalom és egyúttal az ország védelmének megbízható támaszaivá”, amelynek köszönhetően „lesz az országnak egy minden eshetőségre kész teljesen megbízható szervezete.” A földbirtok el nem idegeníthető és visszavonható volt. Az adományozott vagy utódja alkalmatlansága vagy méltatlansága esetén, illetve öröklés híján az államra visszaszállt.

A vitézi szervezet élén álló Vitézi Szék 1920. szeptember 25-én alakult meg Budapesten, tagjai között volt a honvédelmi miniszter, számos katonatiszt, valamint több minisztérium és szervezet képviselője. A szervezeti szabályzat meghatározta az intézmény alapvető célkitűzéseit:

„1. Jutalmazni, lekötni és az ország iránti hűségben megtartani mindazokat, akik az elmúlt világháborúban és a lezajlott forradalmak alatt egyéni vitézségükkel és nemzeti érzésükkel kitűntek.

2. Az így szerzett, igazi érdemek teljes méltányolásával ápolni a harci erényeket és egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni.

3. Megbízható alakulatot állítani az állam rendelkezésére, úgy a kívülről jövő támadások, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérletével szemben.

4. A vitézi intézmény tagjai különleges állásuk és tekintélyüknél fogva nevelőleg, példájuk által serkentőleg álljanak a nép előtt, annak természetes vezetői gyanánt.”

A tiszti és legénységi tagozattal működő Rend tagja felavatása után a „vitéz” jelzőt használhatta neve előtt, és megillette őt a „nemzetes úr”, feleségét a „nemzetes asszony” megszólítás, illetve címzés. A felavatottak – rendfokozatra való tekintet nélkül egységes formában – a Rend jelvényét viselhették bal mellükön. A pajzsalakú jelvény szimbolikája a haza védelmét juttatta kifejezésre, megjelentek rajta a karddal védelmezett magyar nemzet és föld, valamint a katonai dicsőség jelképei.

Az első ünnepélyes vitézavatásra 1921. augusztus 21-én, a budai királyi várpalota várkertjében került sor. Ezen a napon, az eskü letétele után 61 tiszti és 143 legénységi egyént ütött vitézzé a Rend díszkardjával (avatópallosával) a „Hadúr nevében” a magyar kormányzó, egyben a vitézek főkapitánya. Ehhez hasonló ünnepélyes, központi vitézavatásokat 1938-ig rendeztek, akkortól regionális szinten történt a tagok felavatása, amelyet a kormányzó nevében a Vitézi Rend magasrangú tisztségviselői végeztek, egészen 1944-ig.

Több korabeli nemzeti szervezethez hasonlóan a Vitézi Rend is célul tűzte ki a trianoni határok eltörlését, a területi revíziót – a vitézek esküjükben többek között a „csonkítatlan ezeréves Magyarországhoz” való hűségre tettek fogadalmat. Nem csoda, hogy az első világháború harctereit megjárt, részben a Horthy-kori magyar haderőben is hivatásos szolgálatban álló katonákat tömörítő, szigorú hierarchia szerint működő, tulajdonképpen félkatonai szervezet működését a környező országokból is figyelemmel kísérték.

                                       Horthy Miklós vitézt avat Budapesten, a Margitszigeten, 1920-as évek

 

 

                                                                                 A Vitézi Rend jelvénye

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály