menu in

A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a Vörös Hadsereg felbomlásával, a szegedi ellenforradalmi kormány 1919. június 6-i rendelete alapján a „vörösterror elleni küzdelemre és a rend helyreállítására” önként jelentkezőkből felállított Nemzeti Hadsereg maradt Magyarország egyetlen szervezett fegyveres ereje.

Augusztus 9-én e haderő szervezésére és esetleges hadműveleteinek irányítására Horthy Miklós altengernagynak, a szegedi kormány hadügyminiszterének vezetésével megalakult a Fővezérség. Ez a vezetési szerv azért, hogy az akkor 2 gyenge zászlóaljból, 1 huszárszázadból, 1 tüzérosztályból, 1 utászzászlóaljból és kb. 1000 főt kitevő tiszti századokból álló Nemzeti Hadsereget a románok általi esetleges lefegyverzéstől megmentse, csapatait a Dunántúl meg nem szállt területeire irányította.

A Dunántúlon a Fővezérség haladéktalanul hozzálátott a Nemzeti Hadsereg szervezéséhez. A bevezetett kényszersorozások eredményként szeptember végén már mintegy 2 hadosztálynyi erő, 30 000 fő állott rendelkezésre. A sorozások szervezésére és az alakuló csapatok felállításra az általa ellenőrzött területeken katonai körletparancsnokságokat állított fel. A román csapatok kivonásával a magyar katonai közigazgatás fokozatosan kiterjedt az ország egész megmaradt területére.

Tekintettel Magyarország bizonytalan kül- és belpolitikai helyzetére, a Nemzeti Hadsereg gyors fejlesztésére törekedtek. 1920-tól a katonai közigazgatás alapja a 7 újonnan szervezett katonai körlet lett – Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár (1921-től Pécs), Szeged, Debrecen és Miskolc székhellyel. A körletek parancsnokai közigazgatási teendőik mellett a helyi rendvédelmi (karhatalmi, csendőr, rendőr) alakulatok, valamint a katonai körletenként szerveződő 1-1 hadosztály elöljárói voltak. A hadosztályok állományába 3 gyalogezred, 1 lovasosztály, 1 tüzérosztály és műszaki csapatok tartoztak volna. A 7 szervezett hadosztályon túl egy 2 dandárból – dandáronként 2-2 huszárezredből – álló lovashadosztály, továbbá 1, budapesti székhelyű területen kívüli hadosztály tartozott a hadrendbe.

A Nemzeti Hadsereg szervezése 1920-ban nagy ütemben folytatódott. A Fővezérség megszűnt. A haderő kiképzésével, alkalmazásával és működésével kapcsolatos feladatokat átvette a vezérkar. A fegyveres erő felszerelésének, anyagi és személy ellátásának, valamint a hadsereggel kapcsolatos ügyek parlamenti képviselete a Honvédelmi Minisztérium feladata maradt. A királyság mint államforma visszaállításával a katonai alakulatok és intézmények neve elé 1920. április 1-jétől az „m. kir.”, azaz magyar királyi előtag került.

A kényszersorozások eredményeként az év őszére a hadsereg létszáma meghaladta a 100 000 főt. A magyar katonai és politikai vezetés abban reménykedett, hogy a közép-európai forradalmi helyzetre és a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi, azaz Európa felé irányuló hadműveleteire való tekintettel a győztes hatalmak támogatják majd egy antibolsevista alapokon álló haderő kiépítését, amely kellő biztosítékot nyújt a szomszéd államok agresszív területi követeléseivel szemben is. A magyar vezetésnek azonban csalatkoznia kellett. A Szovjetunió elleni intervenció befejeződésével, a közép-európai forradalmi mozgalmak megtörésével Magyarország esetleges „rendfenntartó” szerepe feleslegessé vált. Az antant képviselői abban voltak érdekeltek, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia területén létre jött utódállamok – Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Lengyelország – megszilárdítsák belső helyzetüket, növeljék katonai erejüket és kialakítsák szövetségi rendszerüket, amely felhasználható lehet majd mind a bolsevik Szovjetuniónak Európától való katonai elszigetelésére, mind a németek féken tartására. 1921 nyarára kialakult Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia – elsősorban Magyarország ellen irányuló – politikai és katonai szövetsége, az úgynevezett Kisantant. Magyarország – mint vesztes állam – számára csak a békeszerződés maradéktalan betartása, hadseregének leszerelése maradt.

 

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály