menu in

Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter és a jugoszláv külügyminiszter 1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban a csehszlovák–jugoszláv egyezményt, amelynek első pontja leszögezte, hogy ha bármelyik felet nem provokált támadás éri magyar részről, akkor a másik fél azonnal a megtámadott segítségére siet. IV. Károly első, sikertelen visszatérési kísérletét követően és annak hatására a román vezetés 1921. április 23-án egyezményt írt alá Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával is. Ezzel megszületett a Kisantant, amelynek célja a katonai együttműködés mellett a magyar revíziós törekvések ellehetetlenítése és Magyarország gazdasági és külpolitikai elszigetelése volt.

Együttműködésük első eredményeként a Kisantant államai 1921 májusában megakadályozták Magyarország felvételét a Népszövetségbe. Erre végül 1922 szeptemberéig kellett várni. Két évvel később hasonlóképpen meghiúsították Magyarország által kért népszövetségi kölcsön folyósítását is, brit nyomásra azonban megváltoztatták álláspontjukat, mivel Beneš 1923. május 10-i londoni útján szembesült azzal a ténnyel, hogy Csehszlovákia további támogatása ennek függvénye. Következésképpen 1923. júliusban a Kisantant már hozzájárult a magyar kölcsönhöz, amelyet 1923 decemberében végül a Népszövetség is megszavazott. A kölcsönt ugyan – főleg Nagy-Britannia magyarbarát politikája miatt – nem sikerült meghiúsítani, a Kisantant mégis jelentős győzelmet ért el, ugyanis a kölcsönfelvételről szóló jegyzőkönyvbe bekerült három legfontosabb követelésük: Magyarország elismeri a trianoni békeszerződésben kijelölt határvonalakat; szavatolja, hogy egyetlen Habsburg sem tér vissza a magyar trónra; és csökken az ellenségeskedés a Kisantant és Magyarország között.

A magyar törekvések későbbi nacionalista fűtöttségéhez azonban egyértelműen hozzájárult az utódállamok említett politikai, gazdasági és katonai véd- és dacszövetsége.

A Kisantant az első jugoszláv elképzelés szerint az Osztrák–Magyar Monarchia restaurációja elleni szövetség lett volna, de igazi ideológusa és mindvégig legaktívabb politikusa, Beneš hatására döntően magyarellenessé vált. A nagyhatalmak nem üdvözölték a Kisantant szervezkedését, de nem is tettek ellene, amely tovább erősítette a csehszlovákok agresszivitását és egyre nehezebb helyzetbe hozta a mindenkori magyar katonapolitikát.

 

Erőviszonyok 1920–1921-ben

 

Ország

Lakosság

Terület (km²)

Hadsereg létszáma

Csehszlovákia

13.612.424

140.493

130.000

Románia

16.052.758

294.967

200.000

Jugoszlávia

11.984.911

247.542

104.000

Kisantant együtt

41.650.093

683.002

424.000

Magyarország

7.990.202

93.073

35.000

 

IV. Károly visszatérési kísérletei érzékenyen érintették a szövetséget. 1921. októberben mozgósítást rendeltek el, és ettől kezdve rendszeresen egyeztették Magyarországgal szembeni katonai terveiket.

A magyar kormány tisztában volt azzal, hogy az elcsatolt területek visszaszerzésére irányuló politika csak megfelelően képzett és felszerelt haderő közreműködésével oldható meg. A hadseregszervezés közvetlen lépései Horthy kormányzóvá választása után jelentős mértékben felerősödtek: a kormány erőteljes lépéseket tett a haderő újjászervezésére, a megszabott kereteken belüli hadsereg minél előbbi felállítására. Ennek szervezeti oldala is komoly gondokat vetett fel, de még nagyobb akadályt jelentett az alkalmazással kapcsolatos elméleti kérdések kidolgozása. Figyelembe kellett venni a határvédelem égető kérdéseit és állandó figyelmet kellett fordítani a Kisantant minden lépésére.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály