menu in

Trianon-emléknap


A trianoni békediktátum az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer részeként jött létre,
melyet 1918-tól kezdve egy másfél évig tartó konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak
1919. január 18-án kezdtek el tárgyalni a Párizs környéki kastélyokban. Itt Georges Clemenceau,
David Lloyd George, Vittorio Emanuele Orlando, valamint Thomas Woodrow Wilson szava
döntött. A vesztesek képviselői is részt vettek ugyan a tanácskozáson, de nem tudták
befolyásolni az eseményeket, csak az 1919 júliusától születő szerződéseket írták alá.
A magyar politikai vezetés ugyan optimistán tekintett a béketárgyalásokra, de az 1919 márciusi
Vix-jegyzék kézhez kapása után végül feladta a reményt. Az ekkor hatalomra kerülő
kommunistákat ráadásul az antant nem tekintette megfelelő partnernek a tárgyalások
megkezdésére. Ezért Magyarországnak csak az új, konzervatív rendszert kiépítő Horthy Miklós
hatalomra kerülése után, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai,
néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjaival érkezett meg 1920 januárjában Párizsba. A
magyar küldöttséget azonban a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, és csak 1920.
január 16-án, vagyis a szöveg véglegesítése után jutott szóhoz Apponyi Albert is. A konferencián
Magyarországnak nem volt lehetősége érvelni a területi követelések, a pontatlanul megadott
etnikai adatok és kérdőívek ellenében. Az antantnak ugyanis csak két megbízottra volt szüksége,
akik aláírják a kész dokumentumot, amely végül 14 részből állt. Az első például a Nemzetek
Szövetségének alapokmányát tartalmazta, a második Magyarország határait rögzítette, a
harmadik Magyarországnak a szomszéd- és a többi országgal szembeni kötelezettségeit, az
ötödik a katonai megkötéseket, a hatodik a hadifoglyokkal, a hetedik a háborús bűntettekkel, a
nyolcadik és kilencedik a jóvátétellel foglalkozott.

A békeszerződés katonai rendelkezése szerint Magyarországon meg kellett szüntetni az
általános hadkötelezettséget. Maximum 35.000 fős, önkéntes haderője lehetett. Megtiltották
továbbá a vezérkar felállítását, és a dandárt meghaladó magasabb egységek szervezését. A
fegyverzet terén 40.250 puskát, 525 géppuskát, 140 aknavetőt és 105 könnyű tüzérségi löveget
engedélyeztek. A hadseregnek páncélozott járművei, repülőgépei nem lehettek. A dunai flottilla
összesen 3 felderítő századdal rendelkezhetett. Nem engedélyezték repülőgépek és hadihajók
gyártását. Az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére.

A szöveg végleges verzióját a magyar küldöttség átvette, majd hazautaztak. Ezután jelentést
készítettek a tárgyalásokról, de Apponyi nem akarta aláírni a szerződést, mivel a népszavazásra
tett javaslatát nem fogadták el. A szerződést így a tulajdonképpen erre a feladatra kinevezett
Simonyi-Semadam-kormány küldöttjei, azaz Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár,
valamint Benárd Ágost, keresztényszocialista népjóléti és munkaügyi miniszter írták alá,
budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor a versailles-i Nagy Trianon kastélyban. Azért
őket választották, mert egyik rangos és közismert politikus sem vállalta a hazánkra nézve máig
meghatározó békediktátum aláírását. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be
a magyar jogrendszerbe. Június 4-ét, a trianoni békeszerződésre emlékezve, a magyar
országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály