menu in

Magyarország trianoni békeszerződésben kijelölt határai teljes egészében megváltoztatták az ország katonaföldrajzi helyzetét. Az ország új határai néhol 400 kilométerrel is eltolódtak. A helyzetet súlyosbította, hogy katonapolitikailag határaink 83%-át ellenséges államok gyűrűje fogta közre. A határok megvonásában stratégiai szempontok domináltak, ezért az új határok mindenütt az Alföld peremén épült vasúthálózaton belül lettek kijelölve. Emiatt a Magyarországon maradt, határ mentén lévő vasúti csomópontok katonai szerepe felértékelődött. A határmenti vasúti csomópontoknak köszönhetően az utódállamok a magyar határhoz közel fekvő városokban jelentékeny helyőrséget tarthattak. Ezek háború esetén a hadsereg felvonulási idejét jelentősen lecsökkentve léphettek harcba.

Északon az Ipoly az Alföld északi peremhegységét választja el a Kisalföldtől és a Kárpátoktól. A Duna csehszlovákiai határszakasza jó védelmi lehetőséget biztosított, mert az átlag mélység itt 9 m, vagyis hétszerese annak a mélységnek, ahol a gyalogság még átkelhet. A folyó szélessége Pozsonynál 298 m, Esztergomnál 576 m, amely átlagosan 3–6 nehéz hadihidat igényel. A Duna jobb partja általában meredek, alámosott, bal partja lapos, ezért itt sokkal jobbak a védelmi lehetőségek. A bal part ugyanakkor jobb tűzhatást biztosít a déli oldalon (magyar területen) álló félnek. A folyó déli oldalán kedvező lehetőség, hogy a Gerecse és a Pilis jó „fedezést” nyújt a partvédelemnek, ezen a szakaszon a jó tűzhatás mellett az átkelést is sikerrel lehet megkísérelni. Az átkelést télen megkönnyíti, hogy a folyó gyakran befagy. A tavaszi árvizek azonban megnehezítik az átkelést.

A folyóval párhuzamosan futó utakat tekintve a déli oldal kedvező helyzetben volt, az északi oldalon párhuzamosan csak Komárom–Pozsony között volt vasúti összeköttetés, a párhuzamosan futó országút pedig hiányzott. Ugyanez volt a helyzet a folyóval szomszédos közlekedési csomópontokat tekintve is, amelyeknek jó volt az összeköttetése a mögöttes területekkel, biztosítva a megfelelő utánpótlást és ezeken a pontokon lehetővé téve az erők összevonását az ellenség átkaroló kísérleteinek meghiúsítására. Az északi (csehszlovák) oldalon csak Komárno (Komárom) volt alkalmas közlekedési csomópont annak ellenére, hogy a várost és a pályaudvart a déli oldalról tűz alá lehetett venni. Tartalékokat csak Érsekújvár körzetében tudtak képezni.

A magyar–csehszlovák határ vonatkozásában Szob és környéke – az a terület ahol a Dunának mindkét oldala magyar – Magyarország stratégiailag legfenyegetettebb részévé vált. A határ itt mindössze 35 km távolságra esik az ország fővárosától és fő gazdasági központjától. Ezért katonaföldrajzi szempontból Csehszlovákia vált a legveszedelmesebb szomszéddá. Szobtól északra az Ipoly és a Börzsöny hegység védelemre jól berendezhető a Garam irányából kiinduló támadással szemben. A határvonal Szobtól Sátoraljaújhelyig általában jól védhető, mert átlag 40 km-es mélységben mögötte vannak az Északi-középhegység vonulatai (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Eperjes–Tokaji-hegység déli része).

A politikai határ többi része (Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával) egészen a Dráváig érdektelen, mert a hadműveleteket gátló természetes akadály, néhány mocsár kivételével nem található. A határ menti mocsarak mozgást gátló képességei a mindenkori csapadékviszonyoktól függnek.

Összességében Magyarország határai a Mosonmagyaróvár és Sátoraljaújhely közötti szakaszon kielégítő védelmet nyújtottak, a Dráva–Mura határszakaszon a védelem lehetősége korlátozott volt, a határ többi szakasza nyitottsága miatt nem volt alkalmas a védelemre.

A vasúthálózatnak is volt hadászati jelentősége. A megmaradt vasúthálózat Budapestről sugarasan szétágazva 47 helyen metszette a határvonalat. A határokra való felvonulás esetén az odavezető vonalak közül a fővonalakkal párhuzamosan futó helyiérdekű vonalakat kellett jobban kihasználni.

 

                                            Hármas határkő a magyar–román–szerb-horvát-szlovén határon

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály