menu in

Románia 1918. november 9-én hadat üzent Németországnak. A november 13-i belgrádi konvencióba foglalt demarkációs vonal Marosvásárhelytől a Maros mentén húzódott. Franchet ďEsperay tábornok, a francia Keleti Hadsereg főparancsnoka november 16-án engedélyezte a felzárkózást a Marosra a román hadseregnek. December 2-án azonban az – megszegve a belgrádi konvenciót – bevonult Marosvásárhelyre. Henri Berthelot tábornok, a francia Dunai Hadsereg parancsnoka, az Antant bukaresti katonai misszióvezetője (Clemenceau francia miniszterelnök, a Békekonferencia elnöke december 2-i távirata alapján) 12-én engedélyezte a Maros-vonal átlépését. Az Antant budapesti katonai misszióvezetője, Fernand Vix alezredes december 8-án közölte: „...Románia elismertetett mint az entente szövetséges hatalma, és hadserege részt vesz a fegyverszüneti szerződésben megállapított területek megszállásában.”

A román hadsereg 1918. október végétől felvonult a Kárpátok hágóiba. December elejére megszállta a Székelyföldet. A magyar csapatok azzal a paranccsal, hogy kerüljék az összeütközést, Kolozsvár–Torda–Nagyenyed–Gyulafehérvár térségébe vonultak vissza. A román hadsereg karácsonyig felzárkózott, majd 1919. január 13-án Zsibónál és Bánffyhunyadnál áttörve, 17-én elérte Máramarossziget–Déva, 22-én Csucsa körzetét. Máramarosszigetnél megállt, mivel ukrán szabadcsapatokkal került szembe.

Kratochvil Károly ezredes, az erdélyi katonai kerület parancsnoka január 14-én, saját felelősségére, harcba bocsátkozott. Az általa vezetett Székely hadosztály Erdélyben, illetve a Partiumban egészen április végéig folytatta az ellenállást. Berthelot tábornok 1919. április 16-án (hatáskörét túllépve) engedélyezte, hogy Gheorghe Mărdărescu hadosztálytábornok, az erdélyi román hadsereg április 12-én kinevezett új parancsnoka a március 20-i, harmadik Vix-jegyzékben kijelölt semleges zónáig (közelítőleg a későbbi trianoni határig) nyomuljon előre. A Székely hadosztály ellenállt, de vissza kellett vonulnia, s 26-án letette a fegyvert. 20-án a románok elérték Szatmárnémeti–Nagykároly–Nagyvárad körzetét. A román vezérkar 21-én engedélyt kért a továbbhaladásra a békekonferenciától, ám be sem várva a választ, betört az Alföldre, s 23-án elérte Debrecent, 24-én Csapot. Böhm Vilmos, az időközben kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság Keleti Hadseregének parancsnoka április 27-én elrendelte a visszavonulást. A románok 30-án Tiszafüred és Szolnok kivételével mindenütt elérték a Tiszát. A két hídfőt a Vörös Hadsereg május 2-án ürítette ki. Július közepéig a Tisza maradt a frontvonal.

A július 20-i magyar támadás összeomlását követően, 29-étől a román hadsereg átkelt a Tiszán. Mărdărescu Budapest elfoglalását sürgette. Miután augusztus 1-jén a magyar alakulatokat értesítették a tanácskormányt váltó Peidl-kormány fegyverszüneti kérelméről, a Vörös Hadsereg széthullott. Noha Clemenceau augusztus 3-án utasította a románokat a megállásra, Mărdărescu parancsára aznap bevonultak Budapestre.

Augusztus 5-én északon elfoglalták Miskolcot, 9-én Salgótarjánt, s 10-éig elérték a csehszlovák vonalakat. A Cegléd–Abony–Kecskemét körzetében ellenálló, elszigetelt vörös csapatokat 8-ára számolták fel. 20-án behatoltak a Bácskába, s 22-én elérve a szerb vonalakat, megálltak.

A főerők Budáról tovább haladtak nyugatnak. 13-án bevonultak Székesfehérvárra, 16-án Veszprémbe, 20-án Győrbe. A Dunántúl szívében azonban új ellenféllel találták magukat szembe: a Nemzeti Hadsereggel. Augusztus 23-án (a békekonferencia nyomására) a román hadsereg megállt. Moson, Sopron, Tolna és Vas vármegye teljesen, Baranya, Fejér, Győr, Somogy, Veszprém és Zala vármegye részben mentes maradt a román megszállástól. A Tiszántúl egészén román polgári közigazgatást építettek ki, a többi megszállt területen katonai közigazgatást vezettek be.

A trianoni diktátumban meghagyott területek kiürítése 1919. szeptember 23-tól 1920. március 30-ig három szakasz 11 ütemében történt. A románokat a Nemzeti Hadsereg 5 km távolsággal követhette. Az első szakaszban a Dunántúlt ürítették ki. A második szakasz november 12-én kezdődött. Budapestre a Nemzeti Hadsereg, élén Horthy Miklós altengernagy fővezérrel, 16-án vonult be. Megindult Észak-Magyarország és a Duna–Tisza köze kiürítése is. A harmadik szakaszra várni kellett: a Békekonferenciának el kellett fogadtatnia Bukaresttel, hogy nem tarthatja meg a Tiszántúl egészét. Az 1920. február 24-én kezdődött kiürítés során a Nemzeti Hadsereg 24 órával követve a románokat, március 10-én bevonult Nyíregyházára, 11-én Debrecenbe. 30-ára a magyar csapatok felzárkóztak a (majdani) trianoni határra. A francia csapatok is elhagyták Magyarországot: március 1-jén kiürítették Szegedet.

A román hadsereg magával vitte többek között a MÁV 1292 mozdonyát, 2006 személy- és 32.154 teherkocsiját, a gyáripar mintegy 8000 gépét, valamint 37.756 kocsirakomány árut. A Nemzeti Múzeum kincseinek elszállítását október 5-én Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy, az USA budapesti katonai képviselője személyes fellépésével akadályozta meg.

 

Kronológia:

 

1918. november 13. A román hadsereg átlépi a történelmi magyar határt.

1919. április 17. A román hadsereg támadásba megy át a partiumi arcvonalon.

1919. április 30. A román hadsereg felzárkózik a Tiszára. Munkács alatt ütközetet vív a csehszlovák hadsereggel.

1919. augusztus 3. A román hadsereg bevonul Budapestre.

1919. augusztus 23. A román hadsereg leállítja előrenyomulását a Dunántúlon.

1919. november 16. A Nemzeti Hadsereg bevonul Budapestre.

1920. február 24. A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését.

1920. március 30. A Nemzeti Hadsereg mindenütt felzárkózik a (majdani) trianoni határra.

 

                                                             Román katonák az Országház előtt

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály