menu in

1921. augusztus 28-án Ágfalvánál robbant ki a nyugat-magyarországi felkelés

Az első világháborús vereséget követően IV. Károly király 1918. november 11-én lemondott az osztrák államügyek feletti jogáról és másnap megszületett az Osztrák Köztársaság. Az új állam területe ekkor még magában foglalta a Szudéta-vidéket, Szilézia egy részét, Dél-Tirolt és Észak-Krajnát. A köztársaság kikiáltásának napján kiadott ideiglenes alkotmány 2. cikkelye az Osztrák Köztársaságot a német Weimari Köztársaság szerves részének tekintette, ám az osztrák-német egyesülést az antant nem támogatta. Mindezt az Ausztriával 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini békeszerződés is megerősítette, mely a fiatal köztársaság területét 118 311 km²-ről 84 ezer km²-re csökkentette. Ugyanakkor rendelkezett Magyarország 4 312 km²-nyi nyugati sávjának elcsatolásáról is, mellyel az antant a csehszlovákok által szorgalmazott –Magyarország és Ausztria között húzódó– szláv korridor tervét kívánta megakadályozni, illetve így akarta a fiatal köztársaságot az önálló állami létre ösztönözni, tehát Magyarország kárára kárpótolni Ausztriát az egyesülési tilalom, valamint az elvesztett 34 311 km² miatt.

A jelentős német ajkú lakossal rendelkező Moson-, Sopron- és Vas vármegyék nyugati sávjára, valamint Sopronra és környékére Ausztria – etnikai elvekre hivatkozva – már 1918. november 17-én bejelentette területi igényét.
A területet Ausztria hivatalosan 1921. augusztus 29-én vehette át, melyet a magyar hatóságok vonakodva ugyan, de kiürítettek, miközben soproniak és rábaköziek ezrei tiltakoztak az elcsatolása ellen. Az osztrák alakulatok augusztus 28-án lépték át a történelmi nyugati határt, hogy érvényesítsék a saint-germaini szerződés területi rendelkezését, azonban Ágfalvánál Francia-Kiss Mihály, Kaszala Károly és Maderspach Viktor parancsnoksága alatt álló magyar erők tüzet nyitottak a bevonuló csapatokra. Ezzel kezdetét vette az a felkelés, melynek során – a helyi magyar és horvát lakosság támogatásával – a korábbi frontot megjárt katonák és tisztek, napszámosokból verbuválódott magyar irreguláris erők kiszorították az osztrákokat Nyugat-Magyarországról. A Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével szerveződő és Rongyos Gárdának elnevezett alakulat tűzerejének jelentős részét a Francia-Kiss Mihály osztaga által 1921. július 30-án a fölöstömi osztrák fegyverraktárból zsákmányolt fegyverek adták.

A nyugati végek megtartásáért fegyvert ragadó Rongyos Gárda soraiban mintegy száz albán és bosnyák muszlim önkéntes is harcolt, a világháborúban a Monarchia hadseregében tábori imámként szolgáló Durics Hilmi Huszein vezetésével. Az eredményes fegyveres harc következtében kiáltották ki Prónay Pál vezetésével 1921. október 4-én – Felsőőr fővárossal – a független Lajtabánságot. Prónay terveiben nem szerepelt Lajtabánság mint önálló állam fenntartása, részben mert bevételek híján nem ígérkezhetett hosszú életűnek, másrészt pedig célja volt, hogy a terület pacifikálása után hivatalosan is átadja azt Magyarországnak.

A nyugati végeken másfél hónapig tartó szakadatlan fegyveres harc a velencei konferencia összehívását eredményezte, miután Olaszország vállalta a közvetítő szerepet Ausztria és Magyarország között. Sopronról és a környező 8 faluról végül népszavazást írtak ki, melyen 15 304 fő Magyarországhoz, míg 8 227 fő Ausztria mellett tette le voksát. Az 1922-ben „Civitas Fidelissima” (Leghűségesebb Város) címmel kitüntetett Sopron és környéke így magyar maradhatott, míg a maradék 3 962 km²-nyi nyugat-magyarországi terület pedig Burgenland néven Ausztria tartománya lett.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály