menu in

A komáromi erődrendszer szerepe

 

1848 szeptemberében Komárom várőrségét mindössze egy gyenge magyar és egy csonka olasz sorezredi, illetve egy nemzetőr zászlóalj alkotta. Friedrich Mertz altábornagy, várparancsnok eredménytelenül próbálta meg szeptember 15-én becsempészni az erődbe a galíciai 12. (Vilmos) gyalogezred egy zászlóalját, sőt, másnap, szeptember 16-án az erődben lévő itáliai 23. (Ceccopieri) gyalogezredi négy század is elhagyta Komáromot. Batthyány szeptember 20-án felszólította az erődben lévő cs. kir. tiszteket, hogy nyilatkozzanak: akarnak-e a magyar alkotmány védelmében Jellačić ellen harcolni vagy sem? Szeptember 26-án a többség igennel válaszolt.

Szeptember 29-én, a pákozdi csata napján a várban lévő sorezredi zászlóalj is letette az esküt a magyar zászlóra. Ezzel az erőd magyar kézre került. Mertz elhagyta Komáromot, s az erőd parancsnokságát az Országos Honvédelmi Bizottmány Majthényi István ezredesre bízta.

Az erődöt 1849 januárjában vették körül a cs. kir. csapatok, de 1849 márciusáig csak annak megfigyelésére futotta erejükből. Márciusban körülzárták és bombázták az erődöt, április 22-én azonban a magyar fősereg északról, 26-án pedig délről is feltörte az ostromzárat. A vár újabb körülvételére csak 1849. július közepén, Görgei feldunai hadseregének elvonulása után került sor.

Görgei elvonulása után Komárom erődjében közel 18000 főnyi őrség maradt, Klapka György tábornok vezetésével. Július 25-én a várőrség egy különítménye rajtaütött a tatai osztrák helyőrségen, s megszerezte a cs. kir ostromsereg létszám- és elhelyezési kimutatását. Klapka ezután kidolgozta az ostromsereg szétzúzását célzó hadművelet tervét. Július 30-31. éjszakáján előbb a Duna bal partján űzte el az ellenséget, majd augusztus 3-án a jobb parti erők következtek. A bekerítő hadművelet ugyan nem sikerült, de a cs. kir. csapatok így is kb. 1500 főt, 30 löveget és több ezer lőfegyvert veszítettek a szabadságharc utolsó győztes ütközetében. A cs. kir. ostromzár szétzúzása után Klapka egészen Győrig nyomult előre.

A kitörés azonban elkésett. Amikor Haynau értesült róla, csapatai már benyomultak a Temesközbe, s a cs. kir. fővezér úgy vélte, a főhadszíntéren bekövetkező döntés után a komáromi őrség is kénytelen lesz visszahúzódni az erőd falai közé. Klapka augusztus 13-14-én kénytelen volt kiüríteni Győrt, s visszatérni Komáromba.

Augusztus 19-én a cs. kir. csapatok megkezdték Komárom körülvételét, s Klapkát fegyverletételre szólították fel. A magyar haditanács ezt elutasította, ám az újabb, az oroszoktól érkező felszólítás után fegyverszünetet kötött. A várőrség a megadás feltételeként eredetileg az általános amnesztiát szabta, de a cs. kir. és orosz csapatok felvonulása után, szeptember 14-én a haditanács elejtette ezt a feltételt. Ekkor már 44.000 katona és 154 löveg vette körül az erődöt.

Szeptember 27-én a várőrség küldöttsége és Haynau megállapodtak az erőd átadásáról. Az egyezmény alapján a várőrség tagjai és a várban lévő polgári személyek amnesztiát kaptak, a katonák és politikusok szabadon külföldre távozhattak. Az erőd átadására október 2-4-én került sor. Ezzel véget ért a magyar szabadságharc. Az európai forradalmi mozgalmak közül a magyar volt az egyetlen, amelyet csak idegen csapatok bevetésével sikerült leverni, s egyben a magyar hadsereg volt az utolsó, amely befejezte az ellenállást. A komáromi erőd őrségéhez hasonló feltételeket egyedül Velence védői tudtak biztosítani maguknak.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály