menu in

Josip Jellačić

 

Josip Jellačić 1801. október 16-án Péterváradon született. 1809-től a bécsi Theresianum hallgatója volt, 1819. március 11-én alhadnagyként lépett be a cs. kir. hadseregbe, 1825-től főhadnagy, 1830-ól százados, 1837-től őrnagy, 1841-től alezredes, 1842-től a 10. (1. báni) határőrezred ezredese volt.

1848. március 23-án V. Ferdinánd horvát bánná, március 24-én vezérőrnaggyá és zágrábi (horvátországi) főhadparancsnokká, április 8-án altábornaggyá nevezte ki. Április 18-án Zágrábba érkezve, megszakította a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Június 10-én az uralkodó királyi kézirattal felfüggesztette báni és ezzel összefüggő tisztségeiből. Június 29-én a horvát tartományi gyűlés, a szábor Horvátország diktátorává választotta. Július 29-én Bécsben Batthyány Lajossal tárgyalt, augusztus 31-én csapatai megszállták Fiumét.

Szeptember 11-én csapatai élén átlépte a Drávát, s megindult a magyar főváros felé. Szeptember 29-én Pákozdnál vereséget szenvedett Móga János altábornagy csapataitól, majd háromnapos fegyverszünetet kötött a magyarokkal. Október 3-án V. Ferdinánd Magyarország teljhatalmú királyi biztosává és a magyarországi cs. kir. csapatok főparancsnokává nevezte ki. Október 7-én az október 6-i bécsi forradalom hírét véve megindította csapatait Bécs alá. Október 30-án Schwechatnál visszaverte a Móga János vezette magyar hadsereg támadását.

November elejétől Windisch-Grätz főseregében az I. hadtest parancsnoka volt. December 11-én I. Ferenc József őt nevezte ki Dalmácia teljhatalmú katonai és politikai kormányzójává. Windisch-Grätz főseregének soraiban részt vett a december 16-án meginduló támadásban: csapatai december 16-án Parndorfnál, 18-án Mosonnál, 28-án Bábolnánál vívta ütközeteket. December 30-án Mórnál megverte Perczel Mór hadtestét. A főváros bevételét követően hadtestének egyes dandárai a Duna-Tisza közét biztosították, s január 22-én Szolnoknál és Ceglédnél az Otinger-dandár, február 4-én Cibakházánál ugyanez, március 5-én Szolnoknál a Karger-dandár szenvedett vereséget.

Állandó önállóskodásával Jellačić  rengeteg fejfájást okozott Windisch-Grätznek, ám a cs. kir fővezér nem mert határozottan fellépni renitens alvezére ellen. Jellačićot 1849. március 13-án táborszernaggyá léptették elő. A tavaszi hadjáratban április 6-án Isaszegnél vereséget szenvedett. Április 14-17. között, Windisch-Grätz leváltása után és Welden megérkezése előtt  a cs. kir. fősereg ideiglenes fővezére volt.

Április 23-án hadtestével elhagyta Budát, és a Délvidékre vonult, május végétől az ottani cs. kir. és szerb erők főparancsnoka volt. Június 7-én Kátynál megverte Perczelt, majd június 25-én Óbecsénél Tóth Ágoston ezredest. Július 14-én Kishegyesnél vereséget szenvedett Guyon Richárd ezredes hadtestétől. Ezt követően a szabadságharc végéig nem vett részt a hadműveletekben.

A szabadságharc leverését követően visszatért Zágrábba mint bán és Horvátország katonai parancsnoka. 1853-ban a Montenegro ellen felállított hadsereg parancsnoka volt és 1855-ben osztrák örökös gróf lett. 1859. május 19-én Zágrábban érte a halál.

Kép: Josip Jellačić horvát bán - Josef Kriehuber litográfiája

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály