menu in

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király

A későbbi uralkodó 1830. augusztus 18-án született az ausztriai Schönbrunnban. Édesapja Ferenc Károly főherceg és magyar királyi herceg volt, édesanyja egy bajor hercegnő, Zsófia Friderika. Apai nagybátyja pedig az 1835-ben trónra kerülő Ferdinánd. (Osztrák császárként I., magyar királyként V. Ferdinánd.)

Ferenc Józsefet már kiskorától kezdve a trónra szánták, így ehhez méltó neveltetésben részesült: négyéves korára megtanult olvasni, és minden olyan ismeretre szert tett, amire egy 19. századi uralkodónak szüksége lehetett. Kiváltképpen egy olyan összetett monarchiában, mint amilyen az Osztrák Császárság volt. Mire elérte a 18 éves kort nyolc nyelven beszélt (természetesen a magyar is köztük volt), megismerte a hadtudomány alapjait, és a kiváló államférfi, Metternich kancellár volt az, aki bevezette a birodalom ügyeibe. Nem kellett sokat várnia az ifjú főhercegnek, hogy tudását a gyakorlatban is kamatoztathassa.

Többen is egyetértettek abban az Udvarban, hogy a regnáló uralkodó, Ferdinánd nem alkalmas egy ekkora birodalom irányítására. A kiváló pillanat az uralkodóváltásra akkor jött az október 6-i októberi bécsi forradalom leverését követően jött el. A forradalom miatt Olmützbe menekülő császári udvarban megkezdődött a trónváltozás előkészítése. A cél az volt, hogy olyan fiatal,m energikus uralkodó kerüljön a császári trónra, akit nem köt a magyar alkotmányra letett eskü, s aki az 1848-ban a szétesés szélére jutott birodalmat ismét egyesíti és megerősíti. A főhercegek és saját felesége meggyőzték Ferdinándot, illetve testvérét Ferenc Károly főherceget is arról, hogy a 18 éves Ferenc József üljön a trónra. Így került 1848. december 2-án az uralkodói trónusra. Bár proklamációjában alkotmányos berendezkedést és liberális reformokat ígért, kezdettől egyértelművé tette, hogy Magyarországot fegyveres erővel fogja alávetni. A parlamentarizmussal 1849 márciusában szakított, amikor kibocsátotta az ún. olmützi oktrojált alkotmányt.

Kép: I. Ferenc József. August Prinzhofer litográfiája

Az uralkodóváltás a magyar alkotmány értelmében illegitim volt, hiszen az a magyar országgyűlés megkérdezése nélkül ment végbe, így jogilag a Magyar Szent Korona Országaiban (Magyar Királyság, Erdély, Horvát-Szlavónország, Katonai Határőrvidék) továbbra is V. Ferdinánd volt a király. Bár tény az is, hogy V. Ferdinánd még 1848. október 3-án feloszlatta az országgyűlést, amely azonban továbbra is működött, illetőleg a kormány szerepét a Kossuth vezette Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) látta el, ugyancsak uralkodói jóváhagyás nélkül. Vagyis mindkét oldalon komoly sérelmek voltak.

Az 1849-es év tovább mélyítette a válságot, hiszen a tavaszi hadjáratban folyamatos veszteségeket könyvelhetett el a császári-királyi oldal, április 14-én pedig magyar részről végleges kenyértörésre került sor, amikor Kossuth javaslatára Debrecenben az országgyűlés detronizálta (trónfosztotta) a Habsburg-Lotharingiai uralkodóházat és kikiáltotta Magyarország függetlenségét.

Ferenc József a tavaszi hadjárat sikereinek hatására döntött úgy, hogy az orosz cár, I. Miklós (ur. 1825–1855) segítségét kéri, aminek következtében 1849 júniusában kb. 200 000 fős intervenciós haderő érkezett Magyarországra, amely a császári csapatokkal karöltve, augusztus közepére leverte a szabadságharcot.. A győzelmet komoly megtorlás követte, amellyel Ferenc József is egyetértett.

A forradalom leverése után komoly állami adminisztráció segítette az uralkodót a birodalom irányításában. Magyarországot számos részre osztották, és belügyminiszterként Alexander Bach felelt a pacifikált területért. A miniszter számos új rendelkezést hozott, mint például bevezették az osztrák polgári törvénykönyvet, a belső birodalmi vámhatárt eltörölték, felállították a csendőrséget. Az egész rendszer mögött pedig a titkosrendőrség igyekezett kellő mennyiségű és minőségű információval ellátni Ferenc Józsefet.

A frissen kiépült uralmi rendszernek azonban akadt két gyenge pontja: az egyik a túl sokba kerülő adminisztráció fenntartása, a másik pedig a fiatal császár tapasztalatlansága volt. A krími háború nyomán Bécs elveszítette az oroszok támogatását, ráadásul 1859-ben területi veszteségeket is elszenvedett, amikor a szárd-piemonti királyság részére lemondott Lombardiáról.

Mindezek következében Ferenc József rájött arra, hogy rendezni kell a viszonyokat Magyarországgal. Ezért döntött 1860-ban az Októberi Diploma, majd fél évvel később, 1861-ben a Februári Pátens kiadásáról. A magyar ellenzék nem elégedett meg az engedményekkel, meddő politikai harc kezdődött, amely során a uralkodó is tett gesztusokat, újra összehívta a magyar országgyűlést. Az 1861. évi országgyűlésen azonban a várt kiegyezés elmaradt, s újabb önkényuralmi korszak kezdődött. 1865-ben I. Ferenc József ismét összehívta a magyar országgyűlést. A változást az 1866-os königgrätzi, poroszok elleni vereség hozta el, amikor újabb területtel, Venetoval lett szegényebb a Habsburg Birodalom.

Az 1867. évi XII. törvénycikk szentesítésével létrejött egy olyan dualista állam, amely a következő 50 évben virágzó korszakot hozott Magyarország számára. Ferenc József immár de iure is magyar király lett, s alapvetően sikeresen irányította az Osztrák-Magyar Monarchiát.

Az általa indított utolsó háború azonban nem csupán művét semmisítette meg, hanem egész Európa politikai és társadalmi viszonyait átrendezte. Bár ezt sem 1914. július 28-án, a Szerbiának küldött hadüzenet napján, sem pedig 1916. november 21-én, halála napján még nem lehetett tudni.

 

 

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály