menu in

Görgei Artúr

Görgei Artúr 1818. január 30-án a szepességi Toporcon látta meg a napvilágot, elszegényedett nemesi családban. 1832-ben hadapródként került a császári királyi hadseregbe, majd a tullni utászkari iskolában tanult. 1837-1842 között a bécsi magyar királyi nemesi testőrségben szolgált, majd főhadnagyi rangban a 12. huszárezredhez került. 1846-ban rangjának megtartásával kilépett a hadseregből. Prágában az egyetemen kémiai tanulmányokat folytatott és diplomázott. 1848-ban hazatért Magyarországra.

A forradalom és szabadságharc szolgálatában századosként, kiváló szervezőkészségének köszönhetően először egy gyutacs- és csappantyúgyár felállítására tett javaslatot, majd augusztusban kinevezték a tiszáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség parancsnokává, valamint honvédőrnaggyá. Josip Jellačić horvát bán támadása idején a Csepel-sziget védelméért felelt, és nagy visszhangot váltott ki tettével, amikor az ellenséggel kollaboráló Zichy Ödön grófot haditörvényszék elé állíttatta és kivégeztette. Perczel Mór ezredes irányítása mellett, vállalva felettesével a konfliktust, vezetői képességeit is megcsillantotta az ozorai diadal idején, ekkor ezredessé, majd titokban vezérőrnaggyá léptették elő, de ez utóbbi kinevezését nem hozták nyilvánosságra. Október közepén a feldunai hadsereghez vezényelték, ahol dandárparancsnoki beosztást töltött be. A hadsereg parancsnokságát Móga János altábornagy lemondása után vette át, s a táborban lévő Kossuth ekkor hozta nyilvánosságra a tábornoki kinevezését. A császári főerők decemberben meginduló támadása elől hátrálásra kényszerült. Amikor pedig a főváros megvédésre sem volt esély, a magyar sereg egy részét a felvidéki bányavárosok felé vezette, időt nyerve a honvédsereg sorainak rendezésére. Ekkor adta ki váci kiáltványát, melynek üzenete sokkal inkább a magyar sereg egyben tartását és moráljának javítását célozta, semmint politikai állásfoglalás volt.

Henryk Dembiński, majd Vetter Antal rövid fővezéri tevékenysége után Görgei lett a magyar fősereg fővezére, és a tavaszi hadjárat során több csatában és ütközetben legyőzve a császári csapatokat, felszabadította az ország jelentős részét. A hadjárat a budai vár május 21-i bevételével lett teljes. Kossuth a tavaszi hadjárat végén felkérte a fővezérség mellett a hadügyminiszteri poszt betöltésére is. A nyár folyamán megérkező orosz cári csapatok nyomasztó túlereje miatt a Vág mentén próbált a császári csapatok ellen sikereket elérni, eredménytelenül. Bár a július 2-ai komáromi csatában súlyos fejsebet kapott, seregét bravúrosan a külső hadászati vonalon levezette Aradra, ott értesült a Temesvár melletti döntő vereségről. Görgei és Kossuth augusztus 10-i megbeszélése után, minisztertanácsi döntés alapján megkapta a katonai és a polgári teljhatalmat, az augusztus 11-i haditanács pedig a feltétel nélküli fegyverletétel mellett döntött, amelyre az orosz sereg előtt augusztus 13-án, a szőlősi síkon került sor.

 

A szabadságharc végén a cár követelésére amnesztiát kapott, de a karintiai Klagenfurtba internálták, ahonnan csak 1867-ben térhetett haza. Előbb különböző munkákat vállalt, majd a kormánytól kapott altábornagyi nyugdíjából élt. 1916-ban legnagyobb katonai sikerének évfordulóján, május 21-én, Budapesten hunyt el.

Már közvetlenül a szabadságharc bukását követően szárnyra kelt a vád, hogy Görgei elárulta a szabadságharcot. Az árulás vádjának nyomatékot Kossuth 1849. szeptember 12-i vidini levele adott: „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.” A levél valódi célja az volt, hogy Kossuth érvénytelenítse saját lemondását a kormányzóelnökségről. Görgei saját védelme érdekében is írta meg visszaemlékezéseit a szabadságharcról „Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben” címmel. Hosszú élete során kénytelen volt együtt élni az árulás alaptalan vádjával, napjainkra a magyar történetírásnak sikerült az áruló Görgei képét kiirtani a köztudatból.

Az alábbi videón Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok tudományos helyettesének előadását tekinthetik meg, melynek címe: Görgei Artúr, mint hadvezér.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály