menu in

Az isaszegi csata (1849. április 6.)

A magyar fősereg tavaszi hadjáratának célja egy, a császári főerőket megkerülő, végül ideális esetben azokat bekerítő és felmorzsoló manőver volt. A Vetter Antal altábornagy által kidolgozott, Klapka által finomított haditerv lényege az volt, hogy a legerősebb, VII. magyar hadest (16.664 ember, 68 löveg) Gyöngyösről Hatvan felé támad, és a Zagyva vonalánál minden ellenséges támadást visszaver, azt a látszatot keltve, hogy a honvédsereg legnagyobb része itt van.

Eközben a valódi honvéd főerők, az I. hadtest (Klapka vezetésével, 11.440 fő, 40 löveg), a II. hadtest (Aulich alatt 9060 ember, 37 löveg), és a III. hadtest (Damjanich vezetésével 11.254 fő, 40 löveg) Jászberényen és Nagykátán keresztül megkerülik az ellenség jobbszárnyát, majd Gödöllő előterében a hátába vagy az oldalába kerülnek. Ekkor egyesülve a VII. magyar hadtesttel közösen szétzúzzák az immár harapófogóba került császáriakat. A siker a VII. hadtest kitartásán és az átkaroló csapatok gyorsaságán múlt. Görgei Artúr főparancsnokként nagyjából azonos erőkkel, mindkét oldalon 50.000 fővel számolt. A kezdeményezés a honvédsereg kezében volt.

Április 4-éig a magyar tervek szerint folyt minden, az I., II. és III. hadtestek megindultak, április 2-án pedig a VII. hadtest Hatvan irányába indult. Windisch-Grätz császári fővezér utasította Schlik altábornagy III. hadtestét a Hort irányába történő előrenyomulásra, aki Hort és Hatvan közt megütközött a VII. magyar hadtesttel, ahová az ütközet végére a III. hadtest Wysocki-hadosztálya is megérkezett. Schlik félve az átkarolástól Hatvan irányában visszavonult, majd a Zagyva vonalánál ütközött meg a magyar erőkkel, komoly veszteségeket szenvedve. A VII. hadtest így eljutott a Zagyva vonaláig, győzelmével pedig sikerült fedeznie a magyar főerők megkerülő mozdulatát.

Április 4-én, a haditervtől eltérve, ismét megütköztek a szembenálló felek Tápióbicskénél, ahol az I. hadtest szembetalálkozott Jellačić hadtestének utóvédjével. Az ütközet végül magyar győzelemmel zárult, így a megkerülő manőver tovább folytatódhatott.

 

Windisch-Grätz kémszemléje az isaszegi csata napján, 1849. április 6. A bécsi Armee Bulletin sorozat XXXIV. lapja.

 

Április 6-án a VII hadtestnek Aszódot és Bagot kellett megszállnia, ahonnan sikerült Schlik hadtestét kiszorítaniuk. Azonban mialatt az I. hadtest, átvonult a Királyerdőn, harcba keveredett a Jellačić vezette császári hadtesttel. Klapka szétbontatta erőit, majd megpróbálta Isaszeget elfoglalni. Segítségére a III. hadtest is csatarendbe állt, mely igyekezett a Rákos vonalát megszerezni. Eközben a II. hadtest Dányra vonult, majd letáborozott. Görgei nem számított ezen a napon döntő csatára, ezért csapataitól és a főhadiszállástól elválva, Kókán rendezkedett be.

Az elsőként harcba lépett I. hadtest a kezdeti sikerek dacára visszavonult. Ennek oka, hogy az élen harcoló Zákó-dandár elegendő tartalék nélkül nyomult be a faluba, amikor pedig a császári csapatok kiszorították, rendezetlenül futott vissza, magukkal rántva Bobich János alezredes dandárját is. Klapka ekkor az egész I. hadtestet visszavonta, hogy rendezze csapatait. Damjanich közben nem biztosította megfelelően jobbszárnyát, mert azt hitte, a csatazajra Gáspár VII. hadteste is megkezdi a támadást. Azonban mivel Gáspár az aznapra előírtakat teljesítette, és új utasítást nem kapott, a csatazajra sem indította el csapatait, mert nem akarta túl korán magára vonni az ellenséges erők figyelmét. Annál inkább átlátta a helyzetet Schlik altábornagy, aki a Liechtenstein vezette erősebbik hadosztályát Isaszeg felé küldte.

 

Damjanich János vezérőrnagy. Grimm Rezső litográfiája

 

Ez a hadosztály egy váratlan és nagy erejű támadást intézett Damjanich jobb szárnya ellen, aki ezért kénytelen volt a Klapkát segítő támadását leállítani, ezért a Wysocki-hadosztály részei felvették a harcot az erdőbe vonuló császári erőkkel. Klapka hadteste ekkor visszavonult, így az arcvonalat a III. hadtest egyetlen dandárja tartotta Kiss Pál ezredes irányítása alatt. A csata ekkor a magyarok számára válságosra fordult.

Aulich tábornok az ágyúdörgést hallva riadóztatta a II. hadtestet, majd Dány előtt csatarendbe állítatta. Délután háromkor érkezett meg Damjanich kérése, hogy azonnal vonuljanak át Isaszegre. Aulich ezt írásos utasításban kérte megerősíteni, de a fokozódó ágyútűz azonnali indulásra késztette. Görgeivel a Királyerdő szélén találkozott, aki helybenhagyta Damjanich utasításait, és nekiállt rendbe szedni az I. hadtestet. A II. hadtest többsége a magyar hadvonal közepén keletkezett rést igyekezett elfoglalni, ahonnan Klapka korábban visszavonult, ezért megtámadta Jellačić határőreit. Egyik dandárja a jobbszárnyon keserves küzdelmet folytató Leiningen-dandár támogatására indult, majd a kezdeti kavarodás után, egyesült erővel kezdték meg az ellenség kiszorítását.

Görgei rendezte Klapka csapatait, akik ismét a balszárnyon voltak. Középen egy jelentős lovassági közelharc kezdődött, ami a császári erők visszavonulásával ért véget. Görgei ekkor halogató harcot kezdett meg, várva Gáspár segítségét, ami azonban nem érkezett meg. Ezért a koraesti órákban szuronyrohamot vezényelt az égő Isaszeg elfoglalására, ami végül sikerrel zárult, Jellačić csapatai megverve hátráltak Gödöllőre. Schlik csapatai késő estig kitartottak, de a visszavonulást látva ők is elhagyták a csatateret.

A magyar honvédsereg nagyjából 800-1000 fős, míg a cs. kir. hadsereg nagyjából 400 fős veszteséget szenvedett. A császári erők Pest előterébe húzódtak vissza, így április 7-én Görgei egy puskalövés nélkül vonulhatott be Gödöllőre, ahová Kossuth ugyanaznap érkezett. Kossuth így kezdte hadijelentését: „A dicsőség napjait éljük, melyből a nemes honfiak vérén vásárolt babérokkal a haza szabadsága fog felvirágozni.” Valóban csodás napok voltak ezek, a tavaszi hadjárat első szakaszát lezáró győzelmet követően a Grassalkovich-kastélyban megkezdődött a haditanács a hadművelet további sorsáról.

Damjanich János vezérőrnagy szablyája hüvellyel

 

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály