menu in

Az osztrák 1842 M gyalogsági puska

 

Az 1848/49-es szabadságharc fegyvereit tárgyaló előző bejegyzés végén szó esett a császári-királyi haderő 1838M gyalogsági puskájáról, mint az utolsó francia kovás lakatszerkezettel szerelt kézi tűzfegyverről. Az ezt követő fegyverek mindegyike már olyan elsütő szerkezettel volt ellátva, amelyben a szúrólángot valamilyen kémiai gyújtás adta.

Bármennyire magas műszaki színvonalon jelent meg, a kovás lakatszerkezeteknek voltak hibái, amik szerkezeti felépítésük, illetve működési elvük miatt nem voltak kiküszöbölhetők. Ilyen például a könnyen átnedvesedő felporzó lőpor, a gyakran kicsorbuló kovakő, stb.

A ’durranó higany’ néven ismertté vált anyagot 1799-ben találta fel E. Charles Howard, bár ekkor még katonai felhasználásra alkalmatlan volt. A helyzet hamar megváltozott és a 19. sz. első harmadára már állítottak rendszerbe eszközöket kémiai gyújtású lakatszerkezettel. A császári királyi haderőben viszont késő, az 1830-as években indult meg a fejlesztés. Ennek egyik legfőbb oka a pénzhiány volt, mivel körülbelül 200 000 puskát kellett volna modernizálni. A megoldással egy milánói császári-királyi vámtiszt, Giuseppe Console állt elő.

A később róla elnevezett ún. gyutacsos elsütő szerkezet (továbbiakban: Console-lakat) alapja egy kálium-klorát illetve lőpor keverékével megtöltött 15 x 3 mm-es hengerecske (t. i. ez maga a gyutacs). Nagy előnye volt, hogy néhány alkatrész eltávolítása, illetve az újak forrasztás nélküli rögzíthetősége révén új eszközök gyártása helyett elegendő volt a régi kovás rendszerű puskák átépítése. Mindössze a lőporserpenyőt és annak fedelét kellett az acéllal együtt eltávolítani és helyére a gyutacs formájához igazított acélserpenyőt szerelni. Ebben háromszög keresztmetszetű csatorna illeszkedett a gyúlyukhoz, amin keresztül a szúróláng elérhette a töltetet. A serpenyő felett egy speciális billenőfedél kapott helyet, amelynek az alsó részén kialakított ékszerű fog tartotta a behelyezett gyutacsot. A kakasban a kova helyére beillesztett tompa acéldarab becsapódásakor a fedél alsó része robbantotta be a gyutacsot. Az új lakatszerkezettel szerelt fegyverekkel (1807/35M vadászkarabély, 1807/35M vadászstucc) először vadászalakulatokat láttak el.

A rendszer korántsem volt hibátlan. Az egyik legnagyobb gondja az volt, hogy egy véletlen lökés is okozhatott nem kívánt gyújtást. Elsütéskor a katona szemébe gyakran szóródtak repeszdarabok. Gondot okozott továbbá a katona számára lőszer tárolása is. A patronokról lelógó drótok a töltéstáskában könnyen összegabalyodtak, emiatt nehéz volt egyesével kihúzni. Bár elrendelték a rendszeresítést, hibái miatt a Console-lakatot hamarosan egy fejlettebb elsütő szerkezet váltotta fel.

A pesti születésű Vinzenz Augustin báró (később táborszernagy) javaslatai alapján került rendszerbe egy továbbfejlesztett lakattípus. Itt a kakas helyére egy kis kalapács-, a serpenyőfedélbe pedig egy kis ütőszeget/üllőt került. Ez – elvben – kizárta a véletlen elsütés lehetőségét, azáltal, hogy a gyutacs csak a kalapács direkt becsapódása esetén robbant be. Ennek két típusát lehet megkülönböztetni. Az első az ún. gyutacsos nagy lakat (pl. az 1798/40M és 1807/40M típusjelű eszközök), a második pedig az ún. gyutacsos kis- vagy gépi lakat. A kettő közötti legszembetűnőbb különbség a lakatlemez formája. Míg a nagylakatnál a lemez hegyes végződésű, addig a gépinél a felület kisebb, lekerekítettebb formát kapott.

Nagylakattal szerelték az 1842M típusjellel rendszeresített Augustin-féle gyutacsos gyalogsági puskát is. A cső huzagolásával, a célgömbbe és nézőkével való ellátásnak köszönhetően pontlövésre is alkalmassá vált. Bár kezelése a csőfarban kialakított lőporkamra miatt kissé bonyolult volt, mégis korának egyik legfejlettebb hadipuskájaként tartották számon.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály