menu in

Ivan Fjodorovics Paszkevics

 

Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy 1782. május 19-én született Poltavában. Tanulmányait a szentpétervári hadapródiskolában végezte. 1800-ban hadnagyként és cári szárnysegédként kezdte meg katonai szolgálatát a preobrazsenszkiji ezredben, kitüntette magát az 1806-1809. évi moldvai harcokban, Brăilánál meg is sebesült. Vitézsége jutalmául századosból ezredessé léptették elő. 1810-ben vezérőrnagy, 1811-ben az orjoli gyalogezred parancsnoka, s dandárparancsnok volt. Az 1812. évi Napóleon elleni hadjáratban részt vett a szmolenszki és a borogyinói csatákban s több kisebb ütközetben, majd egy ideig a VII. hadtest megbízott parancsnoka volt. Az 1813. évi hadjáratban kitüntette magát Dohnánál és Lipcsénél, az utóbbi csata után altábornaggyá léptették elő. 1814-ben a 2. gránátos dandár parancsnokaként vett részt a franciaországi hadjáratban. A hadműveletek végeztével visszatért Oroszországba, s kinevezték a gránátos hadtest parancsnokává.

1826-ban kitüntette magát a perzsiai hadjáratban, s rövidesen kinevezték a kaukázusi hadsereg parancsnokává. Több győztes ütközet után 1827. októberében elfoglalta Jerevánt, s 1828. februárjában békekötésre kényszerítette a perzsa sahot. Győzelmeiért megkapta a Jereván grófja címet. 1828 nyarától az ázsiai orosz csapatok parancsnokaként harcolt az orosz-török háborúban, bevette Karsz erődjét és Erzerumot, s több csatában megverte a török hadsereget.

1830-ban a kaukázusi törzsek ellen harcolt, 1831. június 11-én kinevezték a lengyelországi orosz hadsereg főparancsnokává, augusztus elején már Varsó alatt állt csapataival, s szeptember 8-án elfoglalta a fővárost, majd október elejére teljesen elfojtotta a szabadságharcot. Győzelmeiért megkapta a Varsó hercege címet, s I. Miklós cár Lengyelország helytartójává nevezte ki. Miklós cárhoz szoros, baráti viszony fűzte, hiszen a cár az ő parancsnoksága alatt kezdte meg katonai szolgálatát, ezért Paszkevicset csak „atyai parancsnokomnak” nevezte.

A magyarországi hadjáratban túlzottan óvatos hadvezérnek bizonyult, s Haynauval való rivalizálása akadályozta a szövetségesek egyeztetett fellépését. I. Ferenc József 1849. augusztus 22-én a Katonai Mária Terézia rend nagykeresztjével tüntette ki, 1850-ben pedig cs. kir. altábornaggyá és a magyar legénységű 37. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki.

1854 áprilisától a dunai orosz hadsereg fővezére volt, de Szilisztria sikertelen ostrománál zúzódást szenvedett, s kénytelen volt elhagyni a hadsereget. 1856. február 18-án Varsóban halt meg.

Kép: Ivan Fjodorovics Paszkevics tábornagy

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály