menu in

Józef Bem altábornagy

Józef Zachariasz Bem, vagyis Bem József, a szabadságharc egyik legjelentősebb, lengyel tábornoka, a székelyek Bem apója 1794. március 14-én született Tarnówban. Ifjúkorától katonai pályán volt, 1809-től a varsói tüzér- és műszaki iskolába járt, 1810-ben beállt a napóleoni lengyel hadseregbe, amelynek soraiban 1812-ben részt vett Napóleon oroszországi hadjáratában, hadnagyi rendfokozatban. Gdansk, az akkori Danzig védelméért még a Francia Becsületrend lovagkeresztjével is kitüntették. A háború után az orosz fennhatóságú Lengyel Királyság hadseregébe lépett, tüzérszázadosként. 1819-től korábbi iskolájában, a varsói tüzériskolában tanított, ahol a korai rakétákkal, a röppentyűkkel kísérletezett, róluk könyvet is írt. Az 1830-1831. évi lengyel szabadságharcban egy lovasüteg parancsnoka lett, már őrnagyi rendfokozatban. A vesztes osztrolenkai csatában megmutatkozott tehetsége, amikor mindössze 10 ágyúval fel tudta tartóztatni szinte az egész orosz hadsereget, Tettéért ezredessé léptették elő, de két hónapra rá már kiérdemelte a tábornoki rangot, a nemzetközi hírnevet, később pedig Petőfitől az Osztrolenka véres csillaga jelzőt. A lengyel felkelés veresége után részt vett a nagy emigráció (Wielka Emigracia) szervezésében, maga is Párizsban telepedett le. Itt megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címen. Egész életében a szabad Lengyelország képe lebegett szeme előtt.

Kép: Józef Bem altábornagy feltételezett önarcképe

1848 szeptemberben egy lengyel-horvát légió felállítását tervezte, ezért Magyarországra indult. Október 14-én, a második bécsi forradalom idején érkezett meg Bécsbe. Itt vállalta a forradalom fegyveres erőinek főparancsnokságát október 14-28. között, ahonnan a város elestekor álruhában Magyarországra szökött. 1848. november 3-án Pozsonyban találkozott Kossuth Lajossal. „Bem generális itt van. Szolgálatát ajánlja, elfogadom.” – írta Kossuth. Először a schwechati vereség után visszavonuló magyar csapatok fővezérségét ajánlotta fel neki, de ezt visszautasította. Novemberben az észak-erdélyi sereg Királyhágóhoz történt visszavonulása után Kossuth ideiglenesen Czetcz Jánost nevezte ki vezérkari főnöknek, aki bár tehetséges volt, de tapasztalatlan. Ekkor került ismét előtérbe Bem József, akit november 29-én nevezett ki „az Erdély visszavételére gyülekező” sereg új főparancsnokának. December 7-én Csucsára érkezett, vezérkari főnöke pedig Czetz János lett, vele megkezdte hadának újraszervezését. December közepére a sereg létszáma a korábbi 3000 főről mintegy 12000 főre nőtt. Működésének köszönhetően sikerült az Anton Puchner erdélyi főhadparancsnok vezette támadásokat visszaverni, december 20-án pedig három irányból megkezdte előrenyomulását Kolozsvár felé, amit december 25-én visszafoglalt. Ezzel az Alföldet kelet felől biztosította, így a kormány Pestről Debrecenbe menekülhetett 1848 szilveszterén. Január 3-i tihucai győzelme után az Urban vezette császári csapatok is kiszorultak Erdélyből, január közepén már Marosvásárhelyen is magyar erők állomásoztak, Székelyföld felszabadult. A hadjárat következő szakasza már vegyesebb eredményekkel járt. Ezt csak tetézte, hogy Puchner segítséget kért a Havasalföldet megszálló orosz seregek parancsnokától, Alekszandr Lüders tábornoktól a magyar csapatok ellen.

Fotó: Józef Bem szablyája hüvellyel

Első komoly vereségét 1849. február 4-én szenvedte el Vízakna mellett, de csapatai maradékával ki tudott menekülni a császári bekerítés elől. Ezután nagy bravúrral sikerült fordítania a válságos helyzeten, amikor február 9-én Piskinél legyőzte a császári erőket, így ismét a Székelyföldre vonulhatott. Nagyszeben március 11-ei elfoglalása után az orosz és császári csapatok elhagyták Erdélyt, Bem pedig bevonulhatott Brassóra. Ezzel Erdély területének nagy része felszabadult. Bem csapatai körülvették a császári kézen lévő Gyulafehérvárt és Dévát, illetve a román felkelők által ellenőrzött erdélyi Érchegységet. Maga Bem felszabaduló csapatait a Bánság visszafoglalására vezette április közepén. Perczel tábornokkal összefogva, május közepére megtisztította a Bánság nagy részét is, Temesvárt pedig ostromzár alá vette.

Június 19-én az Alekszandr Lüders vezette második orosz intervencióval a császári csapatok hatalmas túlerővel tértek vissza Erdélybe, ezt kezdetben sikerült lassítania. A hadiszerencse végül az ellenséges túlerőnek kedvezett, Erdély egésze az ellenség kezére került.

Augusztus elején Kossuth a déli magyar hadsereg fővezérévé nevezte ki, mivel a szintén lengyel Dembiński másodízben is alkalmatlannak bizonyult e tiszt betöltésére. Augusztus 9-én Temesvárnál már ő vezette támadásra magyar csapatokat, ugyanakkor a tüzérséget mindig aktívan használó Bem csak a csata során szembesült azzal, hogy a lőszertartalékot Dembiński utasítására már az előző napon útba indították Lugos felé… Bem a csata válságos pillanatában leesett a lováról és képtelenné vált a csata további irányítására.

A szabadságharc vereségét követően még augusztusban Törökországba menekült, ahol áttért az iszlám hitre, nevét Murádra változtatta, és reménykedett egy közeli orosz-török háborúban. A háború azonban nem tört ki, Bemet Aleppóba küldte a török kormány, ahol egy arabokból álló ezred felállításán dolgozott, majd salétrom és lőpor gyártásával kísérletezett. Egészsége azonban gyorsan romlásnak indult, 1850. december 10-én pedig e szavakkal elhunyt: „Lengyelország, én már nem szabadítlak fel…” Hamvait 1929-ben szállították haza az újjáalakult Lengyelországba, vallási okokból azonban nem a földbe, hanem egy hat oszlopon álló kőszarkofágba helyezték a tarnówi mauzóleumban.

Bem József emlékét mind a magyar és a lengyel nép nagy becsben tartja, számtalan emlékmű őrzi hősiességét.

 

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály