Aki 1848. március 15-én annyi szívet megdobogtatott (avagy a kiállítás kurátorának egyik kedvenc tárgya)
A márciusi ifjak közül a legismertebbek egyike, Vasvári Pál (családi nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) egyetlen fennmaradt arcképe szinte mindenki számára ismerős. A pesti események felidézése nélküle szinte elképzelhetetlen.
Általában a készítő, Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810. február 22. – Budapest, 1898. február 12.) nevét is feltüntetik a kissé eszményített félalakos portré mellett, amelyen a göndör fürtű, határozott tekintetű, komoly arcú, bajszos fiatalember áll a politikai nézeteit, hovatartozását is egyértelműsítő magyaros öltözékben. Nézzük meg alaposabban: zsinóros atilla, mente, keményített állógallérú fehér ing, nyakában sötétszínű, lazán csokorra kötött selyemkendő –, mellén klasszikus kokárda, két kezével jurátusszablyát markol, előtte az asztalon hatalmas tolldíszű kalpag, vállán köpönyeg.
Azonban az a tény, hogy ki és milyen alkalomból készíttette el az ábrázolást, már kevésbé ismert: ha jobban szemügyre vesszük a sokszorosított képet, arról, akárcsak az alkotó neve, minden további nélkül leolvasható: „Tanitojoknak hála jeleül / A TELEKI BLANKA NŐNEVELŐ-INTÉZETÉNEK NEVENDÉKI / márczius 15KÉN 1848.”
Tehát a hazafias nevelést kapó leányok, amikor ráébredtek, hogy szívüknek kedves történelem-tanárukat a március 15-i eseménysor a katedráról a politikai, majd katonai szerepvállalás felé végleg elsodorta, fénykép helyett emlékbe eltehető metszet segítségével örökíttették meg vonásait. – A megrendelést az intézetet vezető Teleki Blanka grófnő (Kővárhosszúfalu, 1806. július 3. – Párizs, 1862. október 23.) jóváhagyásával a magyar nőnevelés másik jelentős alakja, Leővey Klára (Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) intézte. Fennmaradt a levél szövege is: „Tanítványi kegyedet szivesen kérik, hogy engedje meg arcképét kőre rajzoltatni; s azt velünk tudatni, hogy az óhajtott célra lenne-e ideje pár órát szentelni. – Tagadó választ nem várunk. – Szeretnénk kegyeddel személyesen beszélhetni. Polgártársa Lővei Klára ”
Vasvári Pál így elkészült arcképe a "Jelszavaink valának: haza és haladás – Magyarország hadtörténete 1815-1866" című állandó kiállításunk egyik szerethető darabja.