Keresés

Bejelentkezés

Naptár

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

A Hadtörténelmi Levéltár kialakulása és rövid története

A magyar hadügyet a XVI. századtól az I. világháború végéig Bécsből irányították, így az ezzel kapcsolatos írásos dokumentumok is a bécsi Kriegsarchivba kerültek. Bár a kiegyezés után több kísérlet történt arra, hogy a magyar katona dicsőségének bemutatására egy önálló magyar hadilevéltárat alapítsanak Budapesten, ennek megvalósítására azonban csak az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháború utáni összeomlását követően katonai területen is teljesen függetlenné váló Magyarországon kerülhetett sor. A néhány nappal Magyarország függetlenségének kikiáltása után, 1918 novemberében alapított Hadi Levéltár feladata a magyar katonai múlttal kapcsolatos mindennemű írásos dokumentum gyűjtése, feldolgozása és közzététele lett. Ennek megfelelően a Magyar Országos Levéltár épületében elhelyezett intézmény több részlegre tagolódott. A magyar hadtörténelem írásos, valamint térképészeti dokumentumait gyűjtő és rendező gyűjteményi osztályból, az ezeket az iratokat feldolgozó hadtörténészeket foglalkoztató feldolgozó osztályból, az elkészült műveket közzétevő katonai és hadtörténelmi szakfolyóiratok szerkesztőségéből, valamint az ezeket kiszolgáló könyvtárból álló, 1922-től M. Kir. Hadtörténelmi Levéltárnak, 1931-től pedig M. Kir. Hadilevéltárnak nevezett intézmény egy főigazgató állt.

A II. világháború után a volt M. Kir. Hadilevéltár megmaradt dokumentumait átszállították az intézménynek mai is helyet adó Kapisztrán téri Nándor Laktanya épületébe. A romos épület helyreállítása, az országban szétszórt katonai iratok begyűjtése és többszöri átszervezés után a gyakorlati munka 1950-ben indult meg. Az ekkor használt Hadtörténelmi Levéltár elnevezés azonban nem fedte pontosan azt a sokrétű tevékenységet, amelyet az intézmény a katonai vonatkozású egyedi, sokszorosított írott és rajzolt dokumentumok gyűjtése, rendezése, feldolgozása és közzététele terén végzett, ezért nevét 1954-ben Hadtörténeti Intézetre változtatták. A katonai iratok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó részleg, amelyet levéltári alosztálynak, majd levéltári osztálynak neveztek, fokozatosan az ország legnagyobb és legismertebb szaklevéltárává volt. A levéltár, bár továbbra is a Hadtörténeti Múzeummal 1957-ben Hadtörténeti Intézet és Múzeum néven egyesített intézmény keretében működött, az 1970-es évektől a Hadtörténelmi Levéltár elnevezést viselte. Az önálló név adásával egyrészt a tradíciókat hangsúlyozták, másrészt a Hadtörténelmi Levéltárnak, mint a legnagyobb, országos hatáskörű szaklevéltárnak a magyar országos levéltári hálózatban betöltött jelentőségét kívánták kiemelni.

2005-től a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezeti átalakítását követően levéltárunk közvetlen főigazgatói alárendeltségben, a HM HIM Központi Irattárral közös igazgatóságot alkot. Ez jelentősen megkönnyíti a két munkaterület közötti hatékony együttműködést.

 

A Hadtörténelmi Levéltár rendeltetése, fő feladatai

A Hadtörténelmi Levéltárat a Levéltári Törvény szakfeladatokat ellátó közlevéltárrá nyilvánította, amelynek határköre az egész országra kiterjed. A Hadtörténelmi Levéltár illetékességi köre szaklevéltárként a Honvédelmi Minisztérium és a HM Honvéd Vezérkar, valamint ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó katonai szervezetek, továbbá mindezek jogelődei működése során keletkezett történeti értékű dokumentumokra terjed ki. Ezenkívül gyűjti a magyar hadtörténelemmel kapcsolatos maradandó értékű magániratokat.

A Hadtörténelmi Levéltár tudományos kutatóhelyként feldolgozza, és a nyilvánosság elé tárja az őrizetében lévő hadtörténelmi értékű anyagot. Ez történhet levéltári segédletek készítésével, amelyek a hivatásos kutatók és a hadtörténelem iránt érdeklődők számára egyaránt lehetővé teszik a levéltári anyagban való tájékozódást. Történhet továbbá közvetlenül a Hadtörténelmi Levéltár munkatársainak a Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadványaiban vagy egyéb kiadványokban közzétett publikációi által, illetve konferenciákon és más közművelődési rendezvényeken való aktív részvételével.

A Hadtörténelmi Levéltár tudományos tevékenysége mellett a gyűjteményében levő iratok alapján katonai vonatkozású igazolásokat ad ki.

A Hadtörténelmi Levéltár tehát olyan tudományos kutatóhely, amely közhivatali feladatok ellátására is jogosult.

 

A Hadtörténelmi Levéltár funkciója, gyűjtőköre

A levéltárakat annak idején a fontos jogbiztosító iratok gyűjtésére és őrzésére hozták létre. Az írásbeliség elterjedésével a levéltárak gyűjtőköre is egyre inkább kibővült, de megmaradt az az alapelv, hogy levéltárakba egyes ügyek elintézésére szolgáló, nem a nyilvánosság számára szánt, egyedi vagy kis példányszámban készült iratok kerüljenek. A nagyobb közönségnek szánt, sokszorosító eljárással készült könyvek, folyóiratok, újságok gyűjtőhelyéül a könyvtárak szolgálnak.

A Hadtörténelmi Levéltár alapjában 1740-től, a magyarországi állandó hadszervezet felállításától napjainkig gyűjti a magyar katonai iratokat. A korábbi időszakokban viselt katonai funkciók ugyanis összemosódtak más állami és egyházi tisztségekkel vagy az egyes főurak magántevékenységével, ezért a XVIII. század közepe előtt keletkezett katonai vonatkozású dokumentumok jobbára a magyar feudális társadalom állami, egyházi vagy családi levéltárait őrző levéltárakban vannak. Persze ez nem jelenti azt, hogy kisebb mennyiségben ne lennének 1740 előttről származó iratok a Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményében.

A technika fejlődésével a hagyományos papíralapú iratok gyűjtésén kívül más modernebb adathordozók átvételére, szakszerű tárolására is fel kell készülniük a levéltáraknak. Ezek közül kiemelkedő szerepet játszanak a mikrofilmek, amelyek hármas funkciót töltenek be a levéltárügyben. Egyrészt biztosítékul szolgálnak arra az esetre, hogy ha valamilyen szerencsétlenség folytán az eredeti egyedi irat elpusztulna, az dokumentum tartalma fennmaradjon. Másrészt a régi, rosszállapotú iratok megkímélhetők a további rongálódástól, ha a kutatók mikrofilmen nézik azokat. Végül, de nem utolsó sorban a mikrofilmezés lehetővé teszi külföldön levő, de a magyar történelem szempontjából fontos dokumentumok itthoni tanulmányozását a magyarkutatók számára. A mikrofilmezésnek ez a funkciója különösen fontos a Hadtörténelmi Levéltár számára, hiszen az 1918 előtti magyar vonatkozású katonai iratok többsége továbbra is bécsi Kriegsarchivban van.

Fontos és egyre növekvő jelentőségű a Hadtörténelmi Levéltár mozgófilmgyűjteménye. Az itt őrzött katonai híradók, szakmai és politikai oktatófilmek, történelmi filmösszeállítások bemutatják az adott kor politikai és katonai vezetőit, kiemelkedő eseményeit, a hadsereg felszereltségét, haditechnikáját. Mindez felbecsülhetetlen forrásul szolgál a politika- és hadtörténet, továbbá a technikatörténet kutatói számára.

A modern adathordozók gyűjteményébe tartozik a Hadtörténelmi Levéltár hanggyűjteménye, amely a különböző katonai események részvevőinek visszaemlékezéseit tartalmazza.

 

A Hadtörténelmi Levéltár a számok tükrében

A Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményében jelenleg 4004 iratképző katonai szervezet és személy iratanyaga található. Ennek összesített mennyisége mintegy 7.800 iratfolyóméter. Tehát ha a levéltárban őrzött iratlapokat egymásra raknánk, egy több mint 7 km magas papíroszlop keletkezne.

Mikrofilmtárunkban mintegy 9 és fél millió mikrofilmfelvétel, amelynek egy része az idegen levéltárakban található magyar vonatkozású iratokról készült. Így a Hadtörténelmi Levéltár mikrofilmgyűjteménye jelentős segítséget nyújt az amúgy csak külföldön hozzáférhető dokumentumok tanulmányozásához.

Mozgófilm-gyűjteményünkben kb. 4000 magyar és külföldi katonai témájú film található. Sok filmnek az úgynevezett gyártási kópiáit (képnegatív, hangnegatív, hangpozitív, stb.) is őrizzük, ezért a filmtárban lévő filmtekercsek száma: 17 ezer 158. Annak érdekében, hogy a filmek feldolgozását lehetővé tegyük, a gyűjteményünkbe tartozó filmeknek mintegy felét átjátszattuk videokazettára. A fennmaradt filmek DVD-re való átírása folyamatban van. Eddig 335 film átírása történt meg. Az átírt filmeket tartalmazó 157 videokazetta mellett, mintegy további 300 kazetta egészíti ki video-gyűjteményünket.

Hangtárunk kb. 300 hangfelvételt tartalmaz jobbára magnetofon kazettán.

A fenti gyűjteményekben való eligazodáshoz eddig 100-nál több különböző szintű és fajtájú levéltári segédlet készült a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött valamennyi irattermelő szerv iratanyagát általánosan bemutató fondjegyzéktől az egyes iratok tárgyát tartalmazó mutatócéduláig.

 

A Hadtörténelmi Levéltár szervezeti tagolódása

A levéltári anyagban való könnyebb eligazodás végett a nagymennyiségű iratanyagot különböző referenciákra tagoltuk. A referenciákba általában egy-egy jelentősebb történeti korszak dokumentumai kerültek. A referenciák élén egy-egy, tapasztalt levéltáros áll, akik referenciájuk ügyeiben önálló feladatkijelölő- és végrehajtó jogkörrel rendelkeznek, és képesek a melléjük beosztott segítők munkájának irányítására.

 

Dr. Bonhardt Attila nyá. ezredes

a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár nyugállományú igazgatója