menu in

Csata a Harsány-hegynél (1687–2020)

2020 decemberéig tekinthető meg a Hadtörténeti Múzeum „Csata a Harsány-hegynél…” című időszaki tárlata. Az új kamara kiállítás középpontjában az 1687. évi Harsány-hegyi csata eseményeinek, a magyarországi visszafoglaló háború (1683–1699) főbb történéseinek és a csatatér 2019. évi régészeti kutatásának a bemutatása áll. A tárlatban a Hadtörténeti Múzeum Hidegfegyver gyűjteményéből, Korai Lőfegyver gyűjteményéből és Képzőművészeti gyűjteményéből származó műtárgyak, valamint a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti gyűjteményéből kölcsönzött, a csatatér fémkereső műszeres terepbejárásai során talált leletek (így fegyverleletek, ruházati emlékek, lószerszám-maradványok, pénzérmék és személyes tárgyak) kerültek bemutatásra.

A Harsány-hegyi csata a magyarországi visszafoglaló háború (vagy háborúk) egyik legjobban dokumentált összecsapása, a csatáról számos hadinapló, hadi- és diplomáciai jelentés, sajtóhír, csatakép, magánlevél, illetve később megjelent memoár részlete számolt be. A „Harsány-hegyi” vagy „siklósi” jelzőkkel is illetett összecsapást már a 17. században a második mohácsi csatának is nevezték, jóllehet az 1526. évi csatavesztés a középkori magyar államiság végének szimbóluma lett, az 1687. évi, fényes keresztény győzelem ugyanakkor jóval kisebb helyet kapott a nemzeti emlékezetben. Emlékhelyeit ma Baranya megyében: Mohácson, Nagyharsányon és Villányon találhatjuk meg.

A Harsány-hegyi csatatér komplex (írásos, képi és régészeti forrásokra egyaránt támaszkodó) vizsgálata jelentős hadtörténeti régészeti vállalkozás. A történeti Magyarország, illetve a mai Magyarország területén napjainkig csak kevés ütközet vagy csata helyszínének – a szisztematikus fémkereső műszeres terepbejárásokra is épülő – régészeti feltárása kezdődhetett meg. A sorból a muhi (1241), a mohácsi (1526), a Harsány-hegyi (1687), a romhányi (1710) és a kismegyeri (1809) csaták, valamint a segesvári (1849) ütközet emelhető ki. A Janus Pannonius Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum által vezetett 2019. évi fémkereső műszeres terepbejárások közel 7 km2-es területre terjedtek ki Villány, Beremend, Illocska, Lapáncsa és Magyarbóly térségében. A „múzeumbarát fémkeresősök” bevonásával folytatott kutatómunka során 540 fémlelet került napvilágra, hipotetikusan – a jellemző tárgytípusokhoz való tartozás, a datálás és a leletmintázat összefüggései alapján – 329 tárgy, köztük 225 fegyverlelet, 40 ruházati emlék, 47 lószerszámlelet, 7 pénzérme és 10 személyes tárgy(?) volt az 1687. évi összecsapáshoz köthető.

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály