menu in

Háború és művészet

Az első világháború idején a haditudósítás alatt elsősorban az újságírói és hadifestészeti tevékenységet értjük. A művészek a frontvonaltól távolabb katonatársaik portréját, a háborús hétköznapokat és a tájak szépséget örökítették meg. Az első világháború után eltelt időszak technikai fejlődésének köszönhetően azonban megváltozott a haditudósítás módja. A fényképezés, a rádió és a televízió gyorsabban és a valóságot jobban visszatükrözve ábrázolta a hadi cselekményeket. A haditudósító szervezet kiépítését Magyarország hadba lépésekor megkezdték és 1942-re be is fejezték. A haditudósító század tagjai megfelelő katonai kiképzés után kapták meg a beosztásukat. A képzőművészek alkotásaikkal a háborús propaganda céljait szolgálták. Általában győzedelmes ütközeteket, katonai vezetők portréit, valamilyen hőstettet végrehajtó vagy elszántan rohamozó honvédeket ábrázoltak. A festményeket képeslap formájában sokszorosították, így azok a szélesebb közönség számára is ismerté váltak.

 

Tárlatunkon a kiállított műveken keresztül végigkövethetjük a hadi eseményeket Magyarország hadba lépésétől Budapest ostromáig. 1941. április 11-én a magyar királyi 3. honvéd hadsereg csapatai átlépték a magyar-jugoszláv határt és négy nap alatt végrehajtották a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék visszafoglalását. Komjáthy-Wanyerka Gyula alkotása a Futakon lezajlott utcai harcot mutatja be.

 

A magyar királyi Honvédség jelképesnek induló, majd komoly hadműveletekbe torkolló részvétele a Wehrmacht Szovjetunió elleni hadjáratában 1941. június 27-én vette kezdetét. A Kassa ellen végrehajtott bombatámadással beállott szovjet-magyar hadiállapot következményeképpen a magyar hadvezetés megkezdte a visszacsapásra kijelölt szárazföldi csapatainak felvonultatását, majd bevetését. Haranghy Jenő lendületes tollrajzain állított emléket a magyar honvédek hősiességének: Kecskés Gyula őrvezető sérült harckocsijából kiugorva kézigránátokkal tartoztatta fel az ellenséget és élete árán megmentette századparancsnoka életét, tettéért megkapta a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érmet.

Zórád Ernő 1942-ben készült vízfestményén fogatolt tüzéreket láthatunk vágtában. A vágtát csak rövid távolságra, jó minőségű úton, az ellenségtől távol használták. Száraz időben a nagy por felverődés miatt messziről elárulta a tüzérek mozgását, mindezek miatt igen ritka jármódja volt az ütegnek. A vágtázó üteg ezért még fényképen is ritkán megörökített pillanat.

Zórád kötelező katonai szolgálatát 1935-től kezdve a lovastüzéreknél töltötte. 1938. október 16-án újra behívót kapott és részt vett a területi visszacsatolásokban, a magyar királyi „Bem József” 1. honvéd lovastüzér osztály 2. ütegénél szolgált. Képein érezhető a lovak ismerete és szeretete.

 

Steiner Antal főhadnagy festményei harci jeleneteket idéznek fel. 1936 M 20 mm-es nehézpuskával felszerelt rajt láthatunk lesállásban vagy páncélrombolókat harcban. Budapest ostroma a második világháború öt legfontosabb és legkegyetlenebb városcsatáinak egyike. Brenner László és Háromházi-Ferger Ferenc rajzain az ostrom eredményeit láthatjuk: a felrobbantott hidakat, a romos utcákat, a budai Várnegyed épületeinek maradványait.

Parancsnokság Parancsnoki Iroda Hadtörténeti Múzeum Hadtörténeti Intézet Hadtörténelmi Levéltár és Irattár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Centenáriumi Pályázati Igazgatóság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Törzsosztály Programiroda Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás-üzemeltetési Osztály Hadtörténeti Kutató Osztály Hadtörténeti Könyvtár Szerkesztőség Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Központi Irattár Irattár és Dokumentációs Részleg Igazolási és Ügyfélszolgálati Részleg Hadtörténeti Térképtár Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Előkészítő és Koordinációs Osztály Pályázati Monitoring Osztály