menu in

A polihisztor térképész

200 éve született felsőszopori Tóth Ágoston

1812-ben, 200 évvel ezelőtt született felsőszopori Tóth Ágoston honvéd ezredes, akit a XIX. századi magyar katonai térképészet egyik legjelentősebb személyeként tartanak számon.

Talán csak az életpályáját és a hazai kartográfia érdekében végzett munkásságát behatóan ismerő szűk szakmai réteg előtt ismeretes, hogy nemcsak korának nagyszerű tudósa volt, de kitűnő katona is, akit a magyar hadtörténelem az 1848-1849-es szabadságharc egyik kiváló törzstisztjeként tart számon. Számos érdeme mellett személyében a magyar honvédsereg ezredesét, Kolozsvár és Beszterce parancsnokát, több ütközet hősét, a Magyar Katonai Érdemjel 3. osztályának kitüntetettjét tisztelik.

A vesztett szabadságharc után katonai hivatását nem folytathatta, közel 20 viszontagságos év után kapott ismét lehetőséget hadi pályájának folytatására. 1868-ban az elsők között volt, aki a Magyar királyi Honvédségnél szolgálatra jelentkezett és ezredesi rangfokozatban tevékeny szerepet vállalt a katonai tisztképzés megszervezésében.

Talán még kevesebben tudják róla, hogy a térképek rajzolásában megmutatkozó kézügyességét festmények, rajzok és szobrok megalkotására is használta. Számos fennmaradt festménye, rajza bizonyítja művészi tehetségét. A művészettörténet mellett a hadtörténelem érdeklődésére is számot tartanak azok a kisméretű festményei, amelyeket az 1850-es évek elején az olmützi várfogságban, a szabadságharcban való részvételükért elítélt honvédtisztekről készített. Sokukról ez az egyetlen fennmaradt ábrázolás.

A térképészet mellett a császári királyi hadsereg ifjú tisztjeként az 1840-es években kötelezte el magát, amikor részt vett a második katonai felmérés munkálataiban.

A magyar szabadságharc idején is törekedett az akkor már elavultnak számító térképek adatainak helyesbítésére.

1867 után vált ismételten lehetővé a számára, hogy visszatérjen eredeti szakmájához, a térképészethez. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium osztályvezetőjeként hivatali ideje alatt azon munkálkodott, hogy a magyar kartográfia fejlődése és külföldi elismertsége érdekében egy önálló magyar intézetet állítsanak fel. Ez az álma ugyan nem valósult meg, de jelentős irodalmi tevékenységével megújította a hazai tudományos életet, és felhívta a külföld figyelmét a hazai törekvésekre.

Nevéhez fűződik a Magyar Földrajzi Társaság megalapítása.

Tagja volt a Magyar Mérnök Egyesületnek, a Természettudományi Társulatnak és az anversi Földrajzi Társaságnak.

Tudományos munkásságának legnagyobb elismerését jelentette, amikor 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választották.

Egy évvel később az Akadémia hadtudományi szakára rendes tagul ajánlották.

 

Parancsnokság Parancsnoki Iroda Hadtörténeti Múzeum Hadtörténeti Intézet Hadtörténelmi Levéltár és Irattár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Centenáriumi Pályázati Igazgatóság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Törzsosztály Programiroda Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai és Kiállítási Osztály Hadtörténeti Kutató Osztály Hadtörténeti Könyvtár Szerkesztőség Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Központi Irattár Hadtörténeti Térképtár Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Előkészítő és Koordinációs Osztály Pályázati Monitoring Osztály