menu in

Hadtörténeti Térképtár

A Térképtár jelenlegi szervezeti formájában 1954-ben jött létre. Anyagának gerincét a bécsi Hadilevéltárból (Kriegsarchiv) az első világháború után a m. kir. Hadtörténelmi Levéltárba került, Magyarországot megillető mintegy 50.000 darabból és a m. kir. Állami Térképészet (később Honvéd Térképészeti Intézet) mintegy 60.000 darabból álló gyűjteménye alkotja. 
Nagyságát tekintve a Hadtörténeti Térképtár az ország legnagyobb ilyen jellegű közgyűjteménye, közel 500.000 egyedi és sorozattérkép, atlasz, dombormű, szakkönyv, szakfolyóirat, légi fénykép stb. áll a kutatók rendelkezésére. 

A térképekről fénymásolat (fekete-fehér A/4 60 Ft, A/3 120 Ft), illetve a már szkennelt térképekről szelvényenként digitális másolat (600 Ft szelvényenként) rendelhető.

Cím:

1014. Budapest, Kapisztrán tér 2-4.

Nyitvatartás:

Kutatószolgálat:
kedd, szerda, csütörtök: 9:00 - 16:00-ig
Raktári kiszolgálás:
kedd, szerda, csütörtök: 9:00 - 15:30-ig
Fénymásolás:
kedd, csütörtök: 9:00 - 15:30-ig

Telefon:

325-1673 (HM-tel.: 44-106)

Fax:

325-1674 (HM-fax: 44-107)

 

A Térképtár kutatószolgálata, fejlődése


Az anyag évi 1000-2000 tétellel gyarapodik, ezeket az alább ismertetett katalógusrendszerbe illesztjük. Minden térképről leírás készül /cím eredeti nyelven, méretarány, kiadás helye, ideje, kiadó, nagyság, megjegyzések./ Folyamatos a bécsi Hadilevéltár-ból a magyar vonatkozású anyagok hazahozatala színes fénymásolás ill. újabban szkennelés céljából (ezzel a régi, rossz minőségű másolatok kiválthatók).
Térképtárunkat évi 500-600 kutató keresi fel személyesen ill. levélben, e-mail-ben. A munkatársaink szaktanács adásával segítik munkájukat. Gyakran kölcsönözzük térképeinket /vagy annak másolatait/ kiállításokhoz. Előzetes bejelentés alapján bármilyen csoportot fogadunk és bemutatjuk gyűjteményünket, amely a földrajz, történelem, néprajz, stb. iránt érdeklődő diákok, sőt tanárok számára is érdekes lehet.

Katalógusrendszer számítógépes feldolgozása:

Megtörtént az egyedi térképek katalógusrendszerének számítógépes feldolgozása, Folio Views nevű programban, amely jelenleg a Térképtárban a helyszínen elérhető, kereshető.
Megindult a Térképtár gyűjteményének szkennelése, anyagrészek szerint, amely részben állományvédelmi célokat szolgál, illetve lehetővé teszi kiadványok készítését. A már szkennelt, első sorban egyedi térképek az adatbázisban leírt szöveghez linkelve megtekinthetők, ez jelenleg mintegy 38 000 térképszelvény, atlaszlap, szöveges leírás.

A következő anyagrészek (részletes leírását ld. később) lettek szkennelve:
A katonai felmérések alap- és levezetett méretarányú térképei (I., II., III. katonai felmérés, a két háború közötti felújítások, II. világháborús sorozatok)

A  - történelmi, földrajzi atlaszok egy része (kisebb méretűek)
B I - Európa térképek
B II - Európa egyes részeinek térképei
B III - A Balkán-félsziget térképei
B IV - A Német Birodalom, Németország térképei
B IX a - Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország általános politikai, topográfiai térképei, valamint Magyarország megye térképei.
B IX b -  Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország természetföldrajzi térképei.
B IX c - Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország szaktudományos térképei
B XI - Az Orosz Birodalom, a Szovjetúnió térképei
B XV - Magyarország térképei 1918 után
G I h - Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia,  Magyarország vár-, város-, környéktérképei
H I., II., III, H IV jelzetek hadműveleti térképei
H IV d – az I. világháború hadszíntér térképei

A Térképtár anyagából Interneten elérhető térképek:

 http://mapire.eu/hu/    Az I., II., III. katonai felmérés anyaga a teljes Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia területére

 http://hungaricana.hu/hu/    Közgyűjteményi portál:

B IX a - Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország általános politikai, topográfiai térképei, valamint Magyarország megye térképei.
B IX b -  Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország természetföldrajzi térképei.
B IX c - Osztrák Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország szaktudományos térképei

H IV d – az I. világháború hadszíntér térképei a különböző frontok szerint

Parancsnokság Hadtörténeti Intézet Hadtörténeti Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattár Parancsnokság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Gazdasági és Pénzügyi Osztály Hadtörténeti Kutató Osztály Hadtörténeti Könyvtár Szerkesztőség Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai és Kiállítási Osztály Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Központi Irattár

A térképtár gyűjteménye

A Térképtár anyagának felosztása a bécsi Hadilevéltár rendszerén alapul, mivel az anyag egy része onnan származott, így eredeti beosztását megtarthatta; másrészt a rendszerbe gyakorlatilag némi módosítással mindenféle térkép besorolható.

A Térképtár anyagának felosztása a bécsi Hadilevéltár rendszerén alapul, mivel az anyag egy része onnan származott, így eredeti beosztását megtarthatta; másrészt a rendszerbe gyakorlatilag némi módosítással mindenféle térkép besorolható. A térképek csoportosítása nagyobb területegységek és országok szerint történik: kontinensek - jelölésük A, B, C, D, E, F, ezen belül ország csoportok, országok - jelölésük római számokkal. A földrajzi-területi beosztáson túl tematikus a megkülönböztetés, három csoportba osztva /a, b, c,/:
a -    általános / politikai, közigazgatási/ térképek
b -    természetföldrajzi /hegy-vízrajzi, vízrajzi, geológiai, stb./ térképek
c -    szaktudományos /katonai menettérképek, út, posta, vasút, turista, néprajzi, határ, stb./  térképek
Az alábbiakban következik az egyes szakcsoportok részletesebb leírása, kiemelve az olyan fontosabb anyagrészeket, amelyek terjedelmüket, jelentőségüket, esetleg érdekességüket tekintve meghatározók.
A I    Égboltozati térképek - több XVIII, XIX. sz-i térkép, mintegy 20 mű , köztük különös érdeklődésre tarthat számot Ignatiuo Pardies: Globi Coelestis in Sex tabulas... /A csillagos ég térképe a XVII. sz.-ból, térképtári jelzet A I 13/.
A II    Földtekék, világ- és földtérképek, földgömbök - mintegy 140 mű - megemlítendő az I. sz.-ban készült, a IV sz.- ban Castorius által másolt, Konrad Puetinger javítása alapján /XIV. sz./ 1888-ban kiadott „Római Birodalom úttérképe Spanyolországtól Indiáig” c térkép /A II 18/1/.
A III    Történelmi atlaszok - több, mint 460 kötet, nagyság szerint csoportosítva /a-d-ig/. Az atlaszok végigkísérik a XVIII. sz. elejétől a történelmi eseményeket: hétéves háború, napóleoni háborúk, olaszországi hadműveletek, városok, erődök atlasza, az I. és II. világháború katonai atlaszai. A XIX. sz. második felétől megjelennek a főleg oktatási céllal készült iskolai atlaszok az ókori világról, középkorról, újkorról. Néhány jelentősebb magyar kiadású történelmi atlasz:
    Jausz György: Történelmi-földrajzi iskolai atlasz. I, II, III. kötet, 1870 körül. /A III b 51/
    Acsády-Brózik-Cherven: Történelmi iskolai atlasz. 1899. /A III b 4/
    Kogutowicz Manó: Teljes földrajzi és történelmi atlasz. 1912. /A III d 4O/
    Barthos-Kurucz: Iskolai atlaszok sorozata, I, II, III. kötet. 1928, 193O. /A III b 2O, 21, 22/
A IV    Térképek nagyobb világrészekről - mintegy 50 mű, több mint 470 szelvényen, a Földközi-tenger vidéke, a Közel-Kelet, Eurázsia hegy és vízrajzi térképei, több földrészt együtt bemutató történelmi térkép, óceánok ábrázolása. Itt található néhány, a Föld nagyobb területének ábrázolására kiterjedő 1:500.000 és 1:1.000.000 ma.  sorozattérkép a XX. sz.-ból.
A V    Földrajzi, szaktudományos atlaszok - közel 700 kötet, a Térképtár egyik legértékesebb anyaga. A csoportosítás itt is nagyság  szerint történik /a-d/. A legrégibb és legértékesebb atlaszok közül elsőként említendő Ioan Honter „Rudimentorum Cosmographicorum” c. műve, 1549-ből, melynek térképészeti és földrajzi jelentősége is nagy /A V a 1/. Az 1638-ban megjelent Mercartor féle „Atlas Minor” érdekessége a régi térképek mellett a kötet végén elhelyezett névmutató /A V a 2/. Ulrich Müller 1693-ban kiadott műve a legrégebbi katonai atlaszunknak tekinthető /Schauplatz des Kriegs/, amely Spanyolországtól Németalföldig ábrázolja az erődítéseket, korabeli hadszintereket /A V a 4/. Jelentős atlaszaink még a XVII. sz.-ból Joannis Blaeu 1662-ben kiadott Európa atlasza /A V d 20/, valamint Johann Jansonius 1630-ból való világatlasza, a „Mapparum Geographicarum” /A V d 28/. Sok szép atlasz származik a XVIII. századból - Sanson és Homann világatlaszok.
Az első magyar kiadású atlaszok a XIX. sz. elejéről valók, mint pl. Budai Ézsiás világatlasza 1800-ból /A V a 10/, ill. Korabinszky: A Magyar Királyság földrajzi atlasza 1804-ből /A V a 11/. A szaktudományos atlaszok között megtalálható a múlt századi csillagászati atlaszoktól kezdve a tengerészeti, mezőgazdasági, geológiai, katonaföldrajzi, közlekedési és kereskedelmi, népességi, stb. atlaszokon túl  a legújabb autóatlaszokig bezárólag minden. A világ számos országából rendelkezünk nemzeti és regionális atlasszal.
A VI    A világra vonatkozó szaktudományos térképek - mintegy 40 mű - világkereskedelmi, néprajzi, gazdasági, közlekedési, izokron és izoterma térképek.
B I    Európa /az egész földrész/ politikai, hegy-vízrajzi, szaktudományos térképei - mintegy 330 mű, több, mint 4000 szelvényen. Az egyik legrégebbi térkép Seutter török időkből  /169O/ származó Európa térképe /B I a 2/. E jelzet alatt találhatók az Európát ábrázoló történelmi falitérképek is; ezek közül kiemelkedő jelentőségűek Barthos Indár - Kurucz György Európát ábrázoló történelmi falitérképei, melyeket a két világháború között adtak ki /B I a 32-38, B I a 62/. A szaktudományos térképek közül a legrégebbi egy 1782-ből származó kereskedelmi térkép /B I c 21/.
B II    Európa nagyobb területei, ország csoportok - mintegy 400 mű, több, mint 18.000 szelvényen. Itt található több, Európa egyes részeire kiterjedő fontos sorozattérkép, mint pl. a Reymann-féle 1:200.000 méretarányú térképsorozat 1847-1896 között /B II a 35/, 521 csatlakozó térképszelvényen. Josef Scheda 1856-ban elkészítette az Osztrák Birodalom 1:576.000 ma., 20  szelvényből álló térképsorozatát, majd ezt még 27 szelvény elkészítésével 1871-re kibővítette egész Közép-Európa területére /General Karte von Central Europa, B II a 21/. E térkép tulajdonjogát az Osztrák Hadügyminisztérium megvásárolta és a bécsi Katonai Földrajzi Intézet ennek alapján, felnagyítással készítette el 1873-76 között 1:300.000 ma. Közép-Európa térképét /General Karte von Central Europa/ 207 szelvényen /B II a 38/. E sorozatot a XX. sz.-ban is kiadták, változatlan méretarányban, „Übersichtskarte von Mittel-Europa und Ost-Europa” címmel, 267 szelvényre bővítve. A szelvényeket a század elején kezdték megjelentetni, /1903-13 között/ német és lengyel kiadásban, sok szelvény került a II. világháború előtt és alatt felújításra /B II a 50/. Az itt található egyéb sorozattérképek közül megemlítendő még az 1:400.000 ma. „Operationskarte ..”, amely Kelet-Európa orosz, lengyel területeire készült el 1912-16 között, 154 szelvényen /B II a 54/. A szaktudományos térképek fontos megemlíteni: Marsch-Karte von Mittel-Europa /Közép-Európa menettérképe/, ma. 1:864.000, 1848, 19 csatlakozó térképszelvény /B II c 35/1/.
B III    Balkán-félsziget térképei - több, mint 870 térképmű, több, mint 9000 szelvényen, a Balkán-félsziget országainak politikai, közigazgatási felosztásáról. Érdekességként megemlítendő egy 1864-ben készült Dobrudzsa-térkép, 99 szelvénylapon, 1:57.600 ma.-ban /B III a 204/, ill. az 1909-ből származó szerb-bolgár határtérképek 1:75.000 ma.-ban /B III a 89/3/. A hegy-vízrajzi térképek közül igen érdekes egy 20 lapos, kéziratos Duna térkép /Zemlin-től a torkolatig/ kb. 1:100.000 ma.-ban  1779-ből /B III b  2/.
B IV    Németország térképei - több, mint 860 mű, csaknem 5600 szelvényen ábrázolja a mai Németország területén fekvő fejedelemségeket, püspökségeket, ill. a mai Németországot. Legrégebbi közülük egy Bajorországot ábrázoló, Apianus által készített „Chorographia Bavariae” c. térkép, amely 1566-1568 között készült fametszetű atlasz. Sok értékes kéziratos térkép származik a XVII., XVIII. sz.-ból, a XIX. sz.-ból pedig több részletes sorozattérkép, amely Németországot ill. annak egyes részeit ábrázolja. Említést érdemel az 1807-13 között Weimar-ban megjelent „Topographisch-militärische Charte von Teutschland” /Németország topográfiai-katonai térképe/ 203 szelvényen /B IV a 60/3/. A XIX. század végéről való /1882-94/ „Karte des Deutsche Reich” /A Német Birodalom térképe/ 566 szelvényen, 1:100.000 ma. sorozat /B IV a 61/. A hegy-vízrajzi térképeik közül említést érdemel Kettler Alsó Rajna vidékét ábrázoló kéziratos térképe az 1760-as évekből, kb 1:100.000 ma.-ban /B IV b 120/. A szaktudományos térképek közül említésre méltó egy 1764-ből származó postatérkép, jelmagyarázattal ellátva, a Homann Örökösök kiadásában /B IV c 54/.
B V    Franciaország térképei - 300 mű, több, mint 2000 szelvényen, nagy részük a XVIII.-XIX. sz.-ból. Több sorozattérképet is őrzünk, köztük említésre méltó Cassini: Carte Generale de la France – Franciaország általános térképe - 1:86.4OO ma. térképműve, készült 1744-93 között, 140 szelvényen, amely Franciaország első részletes felmérésén alapult /B V a 86/. A hegy-vízrajzi térképek közül érdekesség egy 58 szelvénylapos Alpok térkép 1:80.000 ma.-ban, 1877-ből /B V b 18/.
B VI    Nagy-Brittania térképei - mintegy 110 mű, Anglia, Skócia, Irország és Wales területéről. A legkorábbi szigetországot ábrázoló térkép Ortelius: Insularum Britannicarum – a Brit szigetek c. térképe 1657-ből /B VI a 20/.
B VII    Olaszország térképei - több, mint 460 térképmű, 5000 szelvényen, a legrégebbi 1640 körül Lucca tartományt mutatja be Hondius feldolgozásában /B  VII a 271/. Miután az Észak-Olasz tartományok /Lobardia, Velence, Parma, Modena) a II. katonai felmérés idején az Osztrák-Birodalomhoz tartoztak, a milánói Katonai Földrajzi Intézet adta ki az 1:86.400 ma. részletes térképet – Carta topografica del Regno Lombardo-Veneto /A Lombard-Velencei Királyság topográfiai térképe/ - 1833-ban 42 csatlakozó szelvényen /B VII a 48/2/, valamint  az 1:288.000 ma. általános térképet – Carte Generale del Regno Lombardo-Veneto /A Lombard-Velencei Királyság topográfiai térképe/ – 1838-ban, 4 szelvényen //B VII a 47/1/.  Több sorozattérkép ábrázolja részletesen a területet a XIX. század második felétől - mint pl. az 1:100.000 ma. „Grande Carta Topografica del Regno d Italia” /Az Olasz Királyság topográfiai térképe/ c. sorozat, amely 1879-1895 között készült és több mint 300 szelvényből áll /B VII a 27/.
B VIII    Németalföld politikai térképei - közel 260 mű, több mint 1600 szelvényen, a legrégibb 1634-ből való, Hollandia ÉK-i részét ábrázolja  /B VIII a 55/1/. Sok érdekes adatot tartalmazó sorozattérképet is őrzünk, mint pl. Naudin: Cartes particuliéres de Flandre..., /Flandria térképe/, amely 20 szelvényből  álló, 1700 körül készült kéziratos térkép, kb. 1:63.000 ma.-ban /B VIII a 150/. Az I. katonai felmérés idején az Osztrák Birodalomhoz tartozott az Osztrák Németalföld /Belga Királyság/ területe, így 1764-1771 között a terület felmérésre került, amely alapján 1777-ben egy 1:86.400 méretarányú részletes térképet jelentettek meg – Carte chorographique des Pays-Bas Autrichiens…/Az Osztrák-Németalföld topográfiai  térképe/ - 25 szelvényen /B VIII a 126/. A XIX. századból Belgiumról rendelkezünk 1:80.000 méretarányú sorozattal, amely 25 szelvényből áll /B VIII a 130/, Hollandiáról pedig 1:50.000 méretarányban, 1870-ben kiadott, 62 szelvényből álló sorozatot őrzünk /B VIII a 47/.
B IX a    Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és általános térképei - igen gazdag anyag, ide tartoznak az Osztrák-Magyar Monarchia területén fekvő tagállamok, így köztük Magyarország általános térképei a kezdetektől 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig. Az anyagot több mint 800 térképmű csaknem 74.000 szelvényen valamint 96O megyetérkép alkotja, köztük a legrégebbi Magyarországot ábrázoló térképek közül való Sambucus, Ionnes /Zsámboky János/ Transilvania /1566/ és Magyarország /1579/ térképe /B IX a 1073 ill. 49O/5/ és Wolfgang Lazius: Hungariae Descriptio c. térképe az 1570-es évek végéről /B IX a 487/1-1/. A megyetérképek közül igen értékesek Mikoviny Sámuel kéziratos megyetérképei a XVIII. sz. első feléből, mint pl. a Jászság, Kunság, Pest megye térképei /B IX a 623, 624, 625/.  A Monarchiát ábrázoló összes sorozattérkép ebben a anyagcsoportban található, de ezekről külön fejezetben lesz szó. Megemlítendő azonban az I. katonai felmérés alapján, Fallon ezredes által készített térkép 1:864.000 ma.-ban - Das Oesterreichische Kaiserthum /Osztrák Császárság/ - 1822-ből, 9 szelvényen /B IX a 9/, és a II. katonai felmérésen alapuló Scheda térkép: General-Karte der Oesterreichischen Kaiserstaates /Az Osztrák Császárság általános térképe/, ma. 1:576.000, 1856-ból, 2O
szelvényen /B IX a 17/.
A legkorábbi magyar nyelvű térkép 1798-ból származik, Vályi András: Magyarországnak Földképe… ma. kb. 1:1,3 millió /B IX a 513/c./. Megemlítendő még Joannes Lipszky: Mappa Generalis Regni Hungariae parti.../A Magyar Királyság általános térképe/, 1806-ból, ma.1:470.000, 12 csatlakozó térképszelvény, melynek jelentőségét nagy mértékben emeli az 1808-ban megjelent, térképhez tartozó Repertorium /Helységnévtár/.
B IX b    Osztrák-Magyar Monarchia természetföldrajzi térképei - közel 300 mű, több, mint 2500 szelvényen, köztük igen értékes: Alois Ferdinand Marsigli: Carta des Donau Strohms von Wien bis unter Widdin in 18 sectionen /A Duna Wien-Widdin között, 18 szelvényen/  1726-ból, ami az addig legrészletesebb Duna ábrázolás a folyó ilyen hosszú szakaszán, ma. kb. 1:103.000, / B IX b 112/. Igen gazdag a XIX. sz. -i Dunát, Tiszát, Balatont ábrázoló térképanyag, nyomon követhetők a vízszabályozások, pl. Vályi Béla: A Tiszavölgy vízszabályozási átnézeti térképe. ma. 1:400.000. Bécs, 1901. /B IX b 234/5/.
B IX c    Az Osztrák-Magyar Monarchia szaktudományos térképei - több, mint 680 mű, csaknem 7000 szelvényen, zömük a múlt századból. Közlekedési, posta, határ, katonai elhelyezési, néprajzi, turista, erdőgazdasági térképek, stb. Kiemelkedő J.C.Müller 1699-ből származó, 43 szelvényes határtérképe, amely az Osztrák Birodalom és a Török Birodalom határvidékét ábrázolja a karlócai béke után, és amelynek külön érdekessége a  határjelek táblázatos összefoglalása /B IX c 634, az eredeti kéziratos térkép fénymásolata/.
B X    A Pireneusi-félsziget térképei - mintegy 100 mű, a legkorábbi 1635-ből való, Gallaeia Regnum /Galícia tartomány/ térképe /B X a 1/. A térképek zöme egyébként a XX. sz.-ból való.
B XI    Oroszország, Lengyelország térképei - mintegy 800 mű, több, mint 8100 szelvényen, legkorábbi közülük Jansson-Mercator: Livonia /Lettország/ térképe, 1636-ból. ma. kb. 1:500.000 /B XI a 172/. Több sorozattérkép ábrázolja az orosz és lengyel területeket: Európai Oroszország, 1801-1804., 28 szelvényen, ma. 1:830.000, cirillbetűs, /B XI a 10/, vagy Kriegstopographische Karte von Russland /Oroszország hadi térképe/, ma. 1:126.000, 395 szelvényen, 1915-20 között jelent meg német kiadásban, cirillbetűs /B XI a 39/, ill. a cári Lengyelország 1839-ben készült, 61 csatlakozó  szelvényből álló, szintén 1:126.000 ma. térképsorozata, amely szintén cirillbetűs /B XI a 94/.
B XII    Svájc egész területének és az egyes kantonoknak térképei - mintegy 70 mű, legrégebbi gyűjteményünkben egy 16. sz. elejéről származó térkép, címe: Nuova Carte dei XIII Cantoni degli Svizzeri..., /Svájc XIII kantonjának új térképe, B XII a 8/.
B XIII    Skandinávia politikai térképei, mintegy 200 mű 700 szelvényen. A legrégebbi 1621-ból való, nagy részük a XIX. sz.-ból származik. Igen érdekes többek között a következő, Svédországról készült térkép: Generalstabens Karta öfver Sverige /Svédország általános térképe/, ma. 1:100.000, 1839-1937, 82 szelvénylapon /B XIII a 23/, vagy egy másik, Dániáról készült térkép: Atlas von  Danemark, 1766-1795 között, 15 szelvényen /B XIII a 55/.
B XIV    Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai /Ausztria, Csehszlovákia/ térképei 1918 után - mintegy 380 mű, több mint 1100 szelvényen. Igen érdekes a „Csehszlovák erődítések nyilvántartása. Helyzet 1938.” c., mintegy 50 szelvényből álló 1:25.000 ma. sorozat /B XIV c 294/.
B XV    Magyarország térképei a Monarchia felbomlásától napjainkig. Közigazgatási, politikai, községhatáros térképek, különféle munkatérképek, vízrajzi, földtani,. turista, környéktérképek, néprajzi, autó- és vasúti térképek Ide tartoznak az országot ebben az időszakban ábrázoló sorozattérképek, amelyekről külön fejezetben esik majd szó. Jelenleg mintegy 1000 mű  tartozik ide, csaknem 160.000 szelvényen, de az újonnan megjelenő Magyarország térképek állandóan gyarapítják az anyagot.
C    Afrika térképei - mintegy 370 mű. Több XVIII. és XIX. sz.-i ábrázolás mellett említést érdemel M. Seutter Afrika térképe a gyarmati beosztással 1726-ból /C a 4/.
D    Amerika /Észak-, Közép-, Dél/ térképei, 760 mű mintegy 2200 szelvényen. Az USA államairól érdekes egy 1876-79 körül készült, 40 szelvényből álló sorozat különböző ma.-ban, /D a 150-77/, vagy egy 1920-39 között készült sorozat: The topographic maps of the United States /Az USA topográfiai térképe/, ma. 1:62.500, 355 szelvényen /D a 77/. A természetföldrajzi térképek közül említést érdemel Clarence King: Geologocal and Topographical Atlas /Geológiai és topográfiai atlasz/ c. műve, 25 szelvénylapon, 1876-ből, 1:250.000 ma.-ban /D b 6/1/.
E    Ázsia térképei - mintegy 480 mű, több, mint 850 szelvényen. Legkorábbi ábrázolás 1650 körül való, Petrus Bertius: Turcicum Imperium  /Török Birodalom/, ahol a török szultánok névsora is fel van tüntetve 1300-1649 között /E a 187/. Érdekesség még egy 1915-ből származó 16 szelvényes Palesztina térkép, ma. 1:169.000, amelyhez helységnévjegyzék is tartozik /E a 222/11/. A térképek zöme egyébként a XIX., XX. sz.-ból származik. A természetföldrajzi térképek közül a legkorábbi Janson 1657-ből származó térképe: A Bengáli-öböl és partvidéke /E b 41/. A szaktudományos térképek közül érdekességként említendők Bonne 1780-ban kiadott történelmi tárgyú térképei: a Méd Birodalom, Kisázsia bibliai tárgyú térképe /E c 5/1, 2, 3/.
F    Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia térképei - mintegy 65 mű, főleg XIX-XX. századból.
Túl a földrajzi-területi besoroláson  /A, B, C, D, E, F/, amelyek kontinenseket, országcsoportokat, országokat, országokon belül nagyobb területi egységeket foglalnak magukban, a városok ábrázolását, útikönyveket a „G” jelzet alatt gyűjtjük. Ezen belül további tagozódás: G I a-m-ig-az európai városokat, G II - G V  a többi kontinens városait, útikönyveit tartalmazza. Az anyag a folyamatosan kiadott új kiadványokkal gyarapodik. Néhány érdekes régi térkép a következő:
Belgrád 1699. évi térképe /G I b 52/, A Königstein-i vár kéziratos alaprajza 1700 körül /G I c 286/, Turgot 1734-39 között készült Párizst ábrázoló látrajzos térképe, amely rézmetszet és 20 csatlakozó szelvényből áll, Ancona várának 1815-ből származó kéziratos térképe /G I f 14/, egy 1700-as évek elejéről származó kéziratos Antwerpen térkép /G I g 10/, a Baseli Kanton térképe 1766-ből, ill. Basel várostérképe 1786-ból /G I l 9, 8/ Ausztria-Magyarország városainak térképe (G I h), több mint 3450 tétel (könyv és térkép) több mint 9000 szelvényen, sok kéziratos anyag, több Budai-vár ábrázolás a XVIII. sz. 2. felétől, Buda és Pest térképei a XIX. sz.-tól napjainkig, a komáromi erőd több száz szelvényből álló ábrázolása, valamint ide kerülnek a napjainkban megjelenő egyéb várostérképek is.
A térképtár gyűjtőkörének egyik legfontosabb részét alkotják a hadtörténelmi vonatkozású térképek, amelyek ütközeteket, csatákat, háborús eseményeket mutatnak be „H” jelzet alatt. A XVIII. sz. végéig a térképi ábrázolások még felmérési alap (háromszögelés) és egyezményes jelek nélkül készültek, különösen a hadseregek menetvonalait, táborhelyeit, erődítéseit tartalmazták, tehát a hadműveletekkel voltak kapcsolatosak. A katonai rendfokozattal rendelkező mérnökök alaprajzszerű vagy perspektívikus rajzokat készítettek a csataterek, táborozások környékéről. A katonai sorozattérképek megjelenésétől fogva, amelyek részletes felméréseken alapultak, megváltoztak a hadtörténelmi térképek: a kinyomtatott térképek alapul szolgáltak a különböző hadi események ábrázolásához. Így a XVI-XVIII. sz.-ig sok a kéziratos ábrázolás /kivéve az utólag készülteket/, a XIX. sz. végétől az alaptérképek zöme nyomtatott, a rajta ábrázolt hadtörténelmi
eseményeket kézzel rajzolták, esetleg nyomtatták.
A „H” jelzeten belül a térképek beosztása kronológikus.
H I    Ókori háborús eseményeket ábrázoló térképek - 10 mű.
H II    Hadtörténelmi térképek 476-1491-között - 1 mű.
H III    Újkori háborús eseményeket ábrázoló térképek /a-e/
H III a    Hadtörténelmi térképek 1492-1600 között - 15 mű, a legjelentősebb Lazius Wolfgang: Karte des ungarischen Kriegsschauplatzes von Jahre 1556 /A magyarországi hadszinterek 1556-ból, H III a 24/. Kéziratos térkép.
H III b    Hadtörténelmi térképek 1601-1650 között - 20 mű, megemlítendő a „Bethlen Gábor erdélyi fejedelem átkelése Vágsellyénél a Vág folyón” c. kéziratos térkép 1567-ből /H III b 76/.
H III c    Hadtörténelmi térképek 1651-1700 között - 200 mű, köztük sok kéziratos, pl. a Szent-gotthard-i csata 1664-ből /H III c 26/, Arad rézmetszetű térképe1658-ban /H III c 4/. Megemlítendő L. N. Hallart térképsorozata az 1686-1697-es török elleni harcokról és a bajor választófejedelem csapatainak táborozásáról, köztük Buda ostroma 1686-ból, Belgrád ostroma 1688-ból, mindkettő rézmetszet /H III c 182/1-38/.
H III d    Hadtörténelmi térképek 1701-1740 között - 200 mű, ebből 64 kéziratos. Nagy részük a németországi, franciaországi, olaszországi és török háborúkkal kapcsolatos ütközeteket, csatákat ábrázolja, mint pl. Esztergom térképe 1706-ből /H III d 872/. Belgrád 1717. évi ostromáról számos térképet őrzünk.
H III e    Hadtörténelmi térképek 1741-1789 között - 420 mű, ebből 253 kéziratos. A térképek zöme  a Német Fejedelemségek, Németalföld területén zajló csatákkal kapcsolatos.
H IV    Újabbkori háborúk /a-g/
H IV a    Hadtörténelmi térképek 1790-1820 között - 290 mű, nagy részük a napóleoni csatákkal kapcsolatos.
H IV b    Hadtörténelmi térképek 1821-1840 között -15 mű.
H IV c    Hadtörténelmi térképek 1841-1913 között - 290 mű. Itt találhatók az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatos csaták térképi ábrázolása, a krimi háború, az amerikai polgárháború, a német-dán, porosz-osztrák, porosz-francia, az 1877-78-as orosz-török, az orosz-japán, valamint az  első és második Balkán-háború eseményeivel  kapcsolatos térképek.
H IV d    Az első világháború hadtörténelmi eseményei 1914-18 között - közel 7900 db térkép ill. légifotó, igen jelentős anyag, melynek beosztása hadszínterek szerint történt /orosz, olasz, balkáni, román, nyugati és török/, ezen belül szinte napról-napra, kronológikus sorrendben követhetők az események a különböző helyzeteket ábrázoló térképek, vázlatok alapján. Túlnyomórészt a katonai sorozattérképeken /1:750.000, 1:200.000, 1:75.000, 1:25.000 méretarányban/ ábrázolták a harci eseményeket.
H IV e    A legújabbkori háborúk térképei 1919-1939 között - 90 mű, köztük a Magyar Tanácsköztársasággal és a szovjet polgárháborúval kapcsolatos térképek, amelyek az eseményeket vagy összefoglalóan, vagy a különböző hadműveleti helyzeteket ábrázolják.
H IV f    A második világháborús térképek 1939-195O – 133 mű 240 szelvényen.
H IV g    Az 195O utáni hadtörténelmi térképek - 15 mű.
A békebeli táborozások, hadijátékok a „J” jelzet alatt találhatók, ezek nagy része magyarországi /Pest környéki/  ill. Monarchia-beli táborozások, hadijátékok, mintegy 100 mű.
A „K” jelzet alatt a korabeli /XVIII-XIX. sz.-i/ országleírásokat őrizzük, főleg Közép-Európa területére; stratégiai szempontból fontos városok, várak, folyók, átkelők leírásait tartalmazzák, néha térképvázlattal. 133 mű, több, mint 150 szelvényen.
Az „L” jelzet katonaföldrajzi leírásokat tartalmaz, mintegy 300 kötetben, az Osztrák-Magyar Monarchia, a Balkán országairól, Német- és Olaszországról.
A Térképtár belső munkáját valamint a kutatók igényeit több ezer kötetből álló kézikönyvtár elégíti ki. Ezek csoportosítása a következő:
I.    Folyóiratok - 138 tétel, több, mint 890 kötettel, elsősorban szakfolyóiratok. Megemlítendő a Földrajzi Közlemények teljes sorozata 1873-tól napjainkig, valamint a Földrajzi Zsebkönyv, Földrajzi Értesítő, Térképészeti Közlöny, Geodézia és Kartográfia, National Geographic, Kartographische Nachrichten, stb. több évfolyama.
II.    Lexikonok - 37 tétel több mint 85 kötetben.

III.    Szótárak – 85 kötet.
IV.    Jelkulcsok - 300 tétel, 514 példányban - legrégebbi egy 1845-ben Münchenben megjelent bajor kiadású jelkulcs a különböző méretarányú térképekhez /IV. 1./. A legrégebbi Osztrák-Magyar Birodalomra vonatkozó jelkulcs 1880-ban jelent meg, ahol a II.  és III. katonai felmérés különböző méretarányú térképeinek jelkulcsa, valamint egyéb sorozattérképek jelkulcsai vannak összegyűjtve /IV. 2./. Az anyag zöme egyébként XX. sz.-i.
V.    Tereptankönyvek - 92 tétel, 125 kötet, köztük a katonai felmérések leírása, legrégebbi a III. katonai felméréshez kiadott utasítás 1887-ben /Instruction für die militärische Landesaufnahme, V. 2./
VI.    Hazai és nemzetközi térképek prospektusai és az áttekintőlapok kiadványfüzetei  - 372 tétel, főleg a XX. sz.-ból.
VII.    Szakkönyvek - mintegy 700 kötet, geodéziai könyvek, katonaföldrajzi leírások, kartográfiai, földrajzi  könyvek, főleg a XX. sz. -ból.
VIII.    Helységnévtárak - mintegy 250 kötet, legrégebbi Vályi: „Magyar Országnak leírása” c. műve, amelyet Budán adtak ki 1796-99 között. A múlt század második felétől rendszeresen jelentek meg a helységnévtárak, földrajzi név szótárak történelmi Magyarország területére, majd 1920 után a trianoni ország területre. Napjainkban a rendszeresen megjelenő helységnévtárak mellett megemlítendő a Statisztikai Hivatal „Magyarország történeti helységnévtár” sorozata, amely a történeti megyék szerint jelenik meg.
IX.    Monográfiák - 270 kötet, megemlítendő a „Magyarország vármegyéi és városai” sorozat a XIX. sz. végéről, XX. sz. elejéről 21 kötetben /IX. 1-21./.
X.    Kéziratos tanulmányok - mintegy 40 mű /nyomtatásban meg nem jelent tanulmányok, disszertációk/
A katonai topográfiai térképek
A XVIII. század második felére Európában megértek a feltételek, hogy a részletes topográfiai térképek iránt mutatkozó igényt kielégítsék. Az Osztrák Birodalomban is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hadszínterek kiválasztásához, a támadások előkészítéséhez a terepet részletesen ábrázoló, az egész Birodalom területére kiterjedő térképekre van szükség, amelyek a települések, utak, vizek, mocsarak, domborzat pontos ábrázolását adják. Magyarország területének a feltérképezésére az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül került sor, ezeket hívjuk I., II., III. katonai felmérésnek. Saját korukban a felmérési, sőt gyakran a levezetett ma. térképek is szigorúan titkosak, így a polgári élet számára hozzáférhetetlenek voltak. A két világháború között az önállóvá vált magyar katonai térképészet a III. katonai felmérésből származó szelvények egy részét felújította. A II. világháború után áttértek a Gauss-Krüger rendszerre, melynek különböző méretarányú szelvényei napjainkig több kiadást, felújítást értek meg. Jelenleg a NATO csatlakozást követően NATO kompatíbilis térképek készülnek, amelyeket 2004-től rendszeresítettek a csapatoknál, ezek is gyűjtőkörünkbe tartoznak. Térképtárunkban teljesnek tekinthető a katonai sorozattérképek anyaga, a felvételi és levezetett méretarányok egyaránt, az anyag egy része másolatban van meg. Sok szelvényt többször kiadtak, gyűjtőkörünk ezekre is kiterjed. A katonai sorozattérképek is besorolást nyertek a fent leírt katalógus rendszerbe /B IX a ill. B XV a/, de tárolásuk az anyag hatalmas mennyisége miatt külön történik.

Az I. katonai felmérés

Mária Terézia a hétéves háborút (1756-63) követően rendelte el az Osztrák Birodalom összes tagországának, köztük Magyarországnak a felmérését, amely a Birodalom teljes területén 1764-1787-ig folyt. Miután maga a felmérés már II. József uralkodása alatt ment végbe, gyakori a "Josephinische Aufnahme" elnevezés. Külön felmérő szervezet nem létezett, a térképezést a Vezérkar ill. Hadmérnöki Kar tisztjei, illetve ezredeiktől vezényelt tisztek végezték.
A Birodalom teljes területére összesen 3245 kéziratos, színes felmérési szelvény készült el, 1:28.800 méretarányban, eredetijük a bécsi Hadilevéltár Térképtárában található, egy szelvény nagysága 63x42 cm. A felmérés országonként ill. tartományonként történt. Történelmi Magyarország területére is több felmérés esik, legnagyobb a Magyar Királyság területét ábrázolja 965 szelvényen (1782-1785, B IX a 1116). Erdély felmérése 280 szelvényre (1769-1773, B IX a 1123), a Temesi Bánságé 208 szelvényre esik. A Térképtárban mindhárom sorozat színes, eredeti méretű fénymásolat formájában található meg.
Többféle méretarányban készültek levezetett térképek történelmi Magyarország területére, eredetijük kéziratos, amelyek Bécsben a Hadilevéltár-ban ill. a National Bibliothec Térképtárában találhatók. Az utóbbi években színes fény- ill. fotomásolat formájában Térképtárunkban is megtalálhatók Ezek a következők:
- Andreas Neu: Kleine Charte des Königreichs Hungarn. /A Magyar Királyság részletes térképe/ Ma. 1:115.200, 1785, 39 egész + 5 kiegészítő szelvény. /B IX a 528/1-a/
- Jeney: Neue Situations-Karte des Grosfürstentums Siebenbürgen…/Az Erdélyi Nagyfejedelemség részletes térképe…/ Ma. 1:96.500, 1773-1775, 4 nagyalakú szelvény. /B IX a 715/1/
- Andreas Neu: Geographische Charte des Königreichs Hungarn. /A Magyar Királyság földrajzi térképe./ Ma. 1:192.000, 1782-1784, 43 szelvény. /B IX a 112O/
- [Történelmi Magyarország általános térképe.] Ma. 1:230.000. 1800?, 20 szelvény. /B IX a 1161/
- Geiger: General-Carte von Königreich Hungarn... /A Magyar Királyság általános térképe/ Ma. 1:360.000, 1784-1785, 8 szelvény. /B IX a 514/1/
II. katonai felmérés

Az I. katonai felmérés elavulásához elsősorban a geodézia fejlődése, a szelvények vetületnélkülisége, a domborzat "a la vue" ábrázolása, a levezetett térképek kéziratos ill. titkos volta vezetett. A napóleoni háborúk rámutattak egy új felmérés szükségességére, amelyet I. Ferenc császár rendelt el 1806-ban és 1869-ben hagytak abba (nem teljesen fejezték be). A felmérés a Birodalom akkori területére terjedt ki, elrendelésével egy időben Bécsben létrehoztak a Generalquartiermeisterstab (Főhadiszállásmesteri Kar) alárendeltségében egy csillagászati-háromszögelést és felmérést végző testületet, valamint egy topográfiai osztályt, amely a levezett méretarányú térképek készítésével, kiadásával foglalkozott. 1839-ben az előző szervezetekből valamint  a milánói Katonai Földrajzi Intézetből létrejött a bécsi "Militargeographisches Institut" (Katonai Földrajzi Intézet), amely ettől kezdve a térképező munkákat irányította a Birodalom területére.
A kéziratos, színes felmérési szelvények 1:28.800 méretarányúak, eredetijük szintén a bécsi Hadilevéltár-ban  találhatók, egy szelvény nagysága 63x42 cm.. A felmérés itt is országonként ill. tartományonként történt, a Birodalom teljes területét 3676 szelvény fedi, Történelmi Magyarország területére esnek a Magyar Királyság (a Temesi Bánságal együtt) felmérési szelvényei /1819-1869, 1078 szelvény, színes fénymásolat /B IX a 1124/, valamint Erdély katonai felmérésének fotokópiái, 294 szelvényen /1869-1872 (átmenet a III. katonai felmérés felé), B IX a 719/11/.
A levezetett térképek már nyomtatásban jelentek meg, 1:144.000 és 1:288.000 méretarányban, szintén országonként, ill. tartományonként. Történelmi Magyarország területére ezek a következők:
- A Magyar Kirtályság részletes térképe 141 szelvényen, 1:144.000 méretarányban /1869-1881, B IX a 531/.
- Az Erdélyi Fejedelemség közigazgatási térképe az 1859-es új országfelmérés alapján, 24 szelvényen, Ma. 1:144.000. /1861, B IX a 719/
- A Magyar Királyság közigazgatási térképe 17 szelvényen, ma. 1:288.000. /1858, B IX a 521/
- Az Erdélyi Fejedelemség általános térképe, 4 szelvény, ma. 1:288.000. /1863, B IX a 711/
A II. felmérés alapján a Birodalom teljes területére kiadott egyetlen térkép: Josef Scheda: General-Karte des Oesterreichischen Kaiserstaates. /Az Osztrák Császárság általános térképe/, 20 szelvény, ma. 1:576.000. /1856, B IX a 17/
III. katonai felmérés

A II katonai felmérés már befejezése ill. abbahagyása idején elavult volt. Részben tartalmi szempontból mivel 63 évig tartott, és a különböző tudományágak, mint pl. a geodézia nagyot fejlődtek ez idő alatt, valamint ama hiányosság miatt, hogy nem volt egységes, országonként ill. tartományonként mérték fel ill. adták ki a levezetett térképeket. Ferenc József császár ezért 1869-ben kiadta az utasítást a III. katonai felmérés megszervezésére. A felmérésre kerülő terület az Osztrák-Magyar Monarchia volt, amelyet 1869-1887-ig mértek fel. A felmérés geodéziai alapját a bécsi Katonai Földrajzi Intézet által mért háromszögelési hálózatok alkották, amelyek egyre pontosabbak lettek. A felmérés vetületéül a poliéder vetületet választották. A szelvényezés az egész Monarchiára egységesen kiterjedt és összefüggést mutat a földrajzi fokhálózattal.
Az Osztrák-Magyar Monarchiára összesen 2760 szelvény esik, ezen belül Történelmi Magyarország területére 1354. /1869-1884, B IX a 397/ A színes, kéziratos szelvények méretaránya 1:25.000 lett, a szelvények nagysága pedig 76x56 cm. A Térképtár 104 db eredeti, színes, kéziratos térképszelvényt őriz, a többi pedig a kéziratos szelvények fekete-fehér nyomdai másolatai.
A levezetett méretarányú térképek egységesen jelentek meg a teljes Osztrák-Magyar Monarchia területére, ezek a következők:
- Spezialkarte der Österreichisch-Ungarischen Monarhie. /Az Osztrák-Magyar Monarchia részletes térképe./ ma. 1:75.000. 1873-1889. Előbb 715, majd 752 szelvény, ebből történelmi Magyarország területére 367 db szelvény esik, egyszínű kiadás. /B IX a 33/
- Generalkarte von Mitteleuropa. /Közép-Európa általános térképe./ Ma. 1:200.000. 1887-1913, 282 színes szelvény. /B II a 39/.
- Übersichtskarte von Mitteleuropa. /Közép-Európa áttekintő térképe./ Ma. 1:750.000. 1882-86. Kétféle vetületben történő kiadás: Bonne és Albers, kétféle kivitelben: csíkozásos és hipszometrikus. 54 szelvény. /B II a 26/
A Monarchia felbomlása után létrejött az első önálló magyar katonai térképező szervezet, a m. kir. Állami Térképészeti Intézet amely a III. katonai felmérés alap és levezetett ma. szelvényeit újította fel a két világháború között,  de ez nem készült el az ország egész területére. Az újonnan kiadott, felújított vagy csak újranyomtatott térképek is a III. katonai felméréshez lettek besorolva, miután a szelvényezés ill. a méretarány-rendszer megegyezik. Megemlítendő változások a következők:
- 1:25.000 ma.-ban a trianoni ország területre eső 414 szelvény mintegy 1/4-e került reambulálásra /helyszíni felújítás/, kb. 1/5-e pedig újfelmérésre, ezek színes, szintvonalas, nyomdai úton sokszorosított szelvények. Az ország többi részéről a III. katonai felmérés 1:25.000 ma. szelvényeit sokszorosították egy színben, minden tartalmi módosítás nélkül, a sztereografikus vetület km hálózatával felülnyomtatva, hogy a felújított térképekhez csatlakoztathatóak legyenek. /B IX a 397/
- 1:75.000 ma.-ban a trianoni ország területet fedő 122 szelvény mintegy 40%-a jelent meg színes, szintvonalas kivitelben, a többi szelvényt továbbra is egy színben, kisebb módosítások alapján adták ki. /B IX a 33/
- 1:200.000 ma.-ban az I. világháborút követő időszakban magyarított névrajzzal, az utolsó háború alatti részbeni helyesbítés dátumával adták ki a szelvényeket, a trianoni határokon kívüli területekre is. 1930 után a helyesbített 25.000 és 75.000 térképek alapján a kétszázezres szelvények is felújításra kerültek a trianoni ország területre, amelyet 23 szelvény fed, de a kivitel lényegesen nem változott. /B II a 39/
- 1:750.000 ma. térképek közül a Bonne féle vetületben készülteket adták ki az I. világháborút követően magyarított névrajzzal, de tartalmilag változatlanul. A 30-as évektől készültek új, átdolgozott  kiadások /csak a trianoni ország területre, 6 szelvény/, de a térképek kivitele nem változott, továbbra is csíkozásos és hipszometrikus változatban jelentek meg. /B II a 26/
A II. világháború alatt jelentkezett az addigi méretarány-rendszer megváltozásának igénye: két új méretarány jelent meg a katonai sorozattérképezésben, az 1:50.000 és az 1:500.000.
1940-44 között kiadtak az akkori ország területre /visszacsatolt részekkel együtt/ egy 1:50.000 ma. sorozatot 403 szelvényen. A térképek sztereografikus vetületi rendszerben készültek, szelvényezésük összefüggést mutat a 25.000 ill. 75.000 ma. térképek szelvényezésével, a szelvények döntő része azok alapján készült. Kivételt képeznek a visszacsatolt Észak-Erdély és Székelyföld területén felújított térképek. /B IX a 39/
1:500.000 ma. léginavigációs térkép - 8 szelvényen, Gauss Lambert kúpvetületben ábrázolja Kárpát-medencét. /B XV a 370/
A II. világháború után megváltozott a katonai sorozattérképek rendszere, méretarány-sorozata. Bevezetésre került a Gauss-Krüger térképrendszer, amelynek méretarány sorozata: 1:25.000, 1:50.000, 1:100.000, 1:200.000, 1:500.000. 195O-52 között a korábbi térképeket újították fel Gauss-Krüger rendszerben, 1953-59 között történt meg az ország újrafelmérése 1:25.000 ma.-ban /a III. katonai felmérés óta az első, amely az ország egész területére kiterjedt!/. Azóta a felmérési és levezetett méretarányú térképek többször megjelentek, amelyeket a Térképtában őrzünk. /B XV a különböző jelzetek/
A NATO csatlakozást követően ismét változásban van a katonai topográfiai térképek rendszere. Az 1:50.000 ma. Gauss-Krüger rendszerű térképeket UTM koordinátahálózattal felülnyomtatva adták ki, amely lehetővé teszi a többi NATO tagország térképeihez való csatlakozást. Az első sorozat 1995-1998 között készült /B XV a 53/, amelyet újabb kiadások követtek. Magyarországon új méretarányként 1:250.000 ma.-ban 1996-tól az un. JOG térképek készülnek, amelyek a NATO repülési térképeiként szolgálnak /B II c 196/. Gyűjteményünkben ezek az új térképek is megtalálhatók.

Polgári sorozattérképek
Térképtárunkban megtalálható az 1:10.000 ma.-ban készült állami alaptérkép sorozat /1952-1980, B XV a 44/, melynek felmérésébe a Honvéd Térképészeti Intézet is bekapcsolódott. Polgári célra az 1:10.000 ma. szelvények alapján két színben sokszorosított 1:25.000 ma. /1970-72, B XV a 40/1/ és 1:100.000 ma. /1972-73, B XV a 42/ sorozatok jelentek meg.
A kataszteri és a polgári topográfiai térképek egységes országos térképrendszerbe foglalására (EOTR) 1969-ben született döntés, melynek következtében 1:100.000, 1:25.000 és 1:10.000 ma. térképsorozatok születtek (a kataszteri méretarányokat nem gyűjtjük). Ezekből a sorozatokból nem rendelkezünk az összes megjelent szelvénnyel, az 1:10.000 méretarányú szelvényekből az ország területének mintegy 2/3-áról rendelkezünk térképekkel /B XV a 46/.
Térképtárunkban gazdag a légifényképek gyűjteménye. Mintegy 14.000 db II. világháború előtti és alatti felvételt őrzünk, az ország egyes /akkor felmérésre kerülő/ területeiről, ill. a II. világháború alatt visszacsatolt területekről.. Az 1950-80-as évekből a teljes ország területre rendelkezünk légifotókkal, ez mintegy 70.000 db.